Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
kát üzemek közt, esetleg egy vízgazdálkodási társulaton belül lehet megoldani. A HAKI kísérletei jelenleg már nagyüzemi körülmények között gyakorlatilag négyéves forgóban folynak: rizs hal- és kacsa-herefűves-kapás. Végleges nagyüzemi eredmények még nem ismeretesek, kisebb közlemények és előadások azonban komoly eredményekre engednek következtetni. Adatok, tervek 1. „Vízgazdálkodási Monográfia”, készítette az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 1957-ben. Megtalálható a VITUKI könyvtárában. 2. „Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság belvíz- védelmi terve”. Készült 1959—60. évben. A terv nyilvántartási adatait vettük alapul a mű^ek jelenlegi állapotára vonatkozóan. 3. „26 belvízöblözet csapadék adatainak kiértékelése, a lefolyási tényező és fajlagos vízszállítás megállapítása.” Készítette a VITUKI 1955-ben. A tanulmány 2, 5, 10, 25 és 50 éves gyakoriságra állapítja meg a fajlagos lefolyást. A számítás hid- rologóiai megfontoláson nyugszik, a Salamin-féle metodika alapján. Gazdaságossági mérlegelést nem ad. A hidrológiai számításoknál a tározás kérdését nem veszi teljes súllyal figyelembe, mivel azt biztonsági tényezőnek tekinti. Emiatt általában az eredmények egy valószínűségi kategóriával magasabban mutatják a lefolyást. Ezzel az elvi megállapítással a tanulmány a további tervezés ellenőrzéséhez, mint maximum felhasználható. 4. „Belvízművek átalakítási terve.” Készítette a Körös—Tisza—Marosi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat 1919-ben. Készítője Becker Mihály. Megtalálható a Szentesi Szakaszmérnökségnél. A terv a Körös—Tisza—Maros-szög talajtani adottságára ad értékes adatokat. A levonuló vízmennyiségek számítása gyakorlati tapasztalatok alapján történt. Gazdaságossági mérlegelést a terv nem tartalmaz. A terv képezte az alapját a fenti terület jelenlegi belvízi kiépítettségének. További fejlesztésre — értékes gondolatok ellenére — azonban a mezőgazdaság mai igényei miatt már nem alkalmas. 5. „Hódmezővásárhelyi külvizek levezetésének terve.” Készítette 1950-ben a Hódmezővásárhelyi Vízgazdálkodási Körzet. A tervben előirányzott munkálatok időközben elkészültek, így a tervnek csak egyes adatai (hossz-szelvények és műszaki leírás) használhatók fel esetleges további fejlesztéshez. 6. „A Tisza—Maros-szög belvízrendezési terve.” Készítette 1955-ben a Szegedi Vízügyi Igazgatóság. A terv tulajdonképpen csak fogalmazványi példányban készült el. Ennek ellenére részletes és mindenre kiterjedő adatokat tartalmaz. Egyedüli hiányossága, hogy gazdaságossági számítása nincs, így nem lehet megállapítani, hogy a tervben szereplő megoldás közül melyik a gazdaságosabb, illetve a jelenlegi állapotnak a tanulmányterv szerinti megváltoztatása milyen gazdasági előnyökkel jár. Ennek ellenére a tanulmány a részletes tervezés kialakításához felhasználható. t. „Tervezési feladat a Köröséri belvízrendszer kiépítéséhez.” Készítette a Szegedi Vízügyi Igazgatóság 1954-ben. A terv gazdaságossági számítással is rendelkezik. További tervezésekhez részben már felhasználták. 8. „Tervezési feladat a Percsorai belvízrendszer kiépítéséhez.” Készítette a Szegedi Vízügyi Igazgatóság 1954-ben. Összefoglaló terv, mely a szegedi KBH által 1953-ban és a MELYEPTERV által készített tervek eredményeképpen született. Beruházási program kidolgozásához felhasználható. 9. „Dongéri vízrendszer rendezésének tervfeladata.” Készítete 1956-ban a Szegedi Vízügyi Igazgatóság. A terv a Salamin-féle metodika, valamint a VITUKI által készített tanulmányok rendszeres kritikájával készített igen alapos tanulmány. Komoly hidrológiai és gazdaságossági vizsgálatokat végez és adatai a TVK Tisza jobbparti területére alkalmazhatóak. 10. „A mértékadó belvízhozam Szeged környékén.” Készítette Babos Zoltán. Megjelent a Vízügyi Közlemények 1957. évi 3. füzeteben. A tanulmány valószínűségek alapján állapítja meg a fajlagos vízszállítást és hidrológiai okfejtése teljes mértékben elfogadható. A TVK-területre a múltban még számos tanulmány és terv készült, különösen a szegedi térségre vonatkozóan. Itt csak a legfontosabbakat soroltuk fel, melyeket a TVK készítéséhez felhasználtunk. A felsorolt adatok és tervek elkészülte óta, a keretterv készítése során a vízgyűjtő területek határait újra, most már pontosabban határozták meg. Ezért a kiindulási adatok nem azonosok a régebben készült nyilvántartásokban lévőkkel. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK — A belvizes területek rendezését és hasznosítását a 2.24. pontban részletesen kifejtett gazdaságossági számítások szem előtt tartásával és a tényleges szükségleteknek megfelelően irányoztuk elő. — Az egységet alkotó területek belvízgazdálkodását összefüggő elképzelések alapján, a nagyból a kicsi felé elv szerint terveztük meg. Általában belvízrendszerekkel dolgoztunk és csak különleges esetekben, speciális adottság vagy igény esetén terveztünk ezen belül öblözeti bontást is. — A tervezésnél figyelembe vettük a fő célkitűzéseket és a népgazdasági, vízgazdálkodási ágazatokkal való összefüggéseket szem előtt tartottuk, azzal azonban, hogy a belvízrendezés minden egyéb célkitűzésnek alapvető feltétele, melyet gazdasági kimunkálással, számokkal egyszerűen igazolni nem lehet. — A rendszereken belül a tervezés során biztosítottuk a téli—tavaszi káros belvizek 13—14 nap alatti elvezetését. — A tenyészidő alatti csapadékból származó vizek károkozását elsősorban tározók kialakításával, a legelők barázdálásával (skatulyázásával), a kö17 9 TVK 129