Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A 245 729 ha-nyi ártér elsőrendű védvonalait 257 km-nyi hosszon kell erősíteni. Ezen belül 45 km hosszon tervezünk szorítógátat és szivárgócsatornát építeni. Töltésáthelyezést három szakaszon, mintegy 4 km hosszon tervezünk. A hullámtéri véderdőből 1150 ha-t újítunk fel. Kerettervünkbe három községi körgát és két keresztgát, valamint három nyárigát fejlesztését tervezzük. A tervezett munkálatok elvégzésének jelentősége, hogy az ártéren fekvő települések, mezőgazdasági területek és egyéb népgazdasági vagyon védelme a mértékadó árvíz ellen biztosítva lesz. A kiépítés gazdaságossága nyilvánvaló, mert egyetlen árvízkatasztrófa anyagi kártétele többszörösét teheti ki az árvízmentesítési munkák tervezett költségének. A szorító gátak és párhuzamos csatornák kiépítése céljából helyenként mezőgazdasági terület igénybevétele szükséges. Az ebből származó terméskiesés azonban lényegesen kevesebb, mint amennyi kárt okoz egyetlen árvíz alkalmával a vízáteresztő altalaj ú szakaszok mentén fellépő fakadóvíz. Az árvízmentesítési művek korszerűsítése közül a Tisza jobbparti és a Maros balparti védtöltés vonalazásánál tervezett áthelyezés lehetővé teszi a nagyvizeknek duzzasztás nélküli lefolyását. A hullámtéri véderdő felújítása — energiacsillapító hatásánál fogva — nagy mértékben hozzájárul a hullámverés elleni védekezés eredményességéhez, továbbá nélkülözhetetlen rőzseanyagot szolgáltat árvízvédekezés idején. Az árvízvédelmi tevékenység hatásosabbá tétele érdekében tervbevett korszerűsítések, mint a szádfalazás teljes gépesítése, lehetővé teszik a védekezési munka meggyorsítását és ezáltal a beavatkozás eredményesebbé tételét. A tervezett gátőrtelepek ugyancsak az árvízvédelmi feladatok ellátásának további megjavítását szolgálják. A távbeszélő hálózat fejlesztésének a hírközlés meggyorsításában, a védekezés irányításában van igen fontos szerepe. Az árvízmentesítési művek fejlesztésének megvalósítását 1980-ig irányoztuk elő. Az árvízmentesítésnek a folyószabályozással való kapcsolata, kölcsönös egymásra való hatása már az elmúlt évtizedekben nagyrészt kialakult. Döntő fontosságú árvízvédelmi szempontból a part biztosítása azokon a szakaszokon, ahol a meder a töltést erősen megközelítette. A tökéletesebb belvízmentesítéssel tavasszal a folyókba kerülő nagyobb bel- víztömegek nem befolyásolják lényegesen a folyó életét. Döntő változás áll elő azonban a folyók életében akkor, ha a tervezett duzzasztóművek révén a folyó csatornázva lesz és a nagyszabású öntözőtelepek vízszükségletének biztosítása céljából a rendelkezésre álló víztömegek nagy részét az öntözőtelepek igénybeveszik. A Tisza folyó biológiai viszonyainak fenntartása céljából azonban mintegy 50 ms/s víz a mederben továbbra is biztosítandó. A Marosra nézve ilyen irányú tanulmányok még nem készültek, de itt is a jelenlegi legkisebb vízhozamnak mintegy 50%-a, tehát másodpercenként kb. 10—12 m8 víz a mederben továbbra is mindenkor biztosítandó. Hajózás szempontjából — amint az előzőkben már rámutattunk — a Tiszán a kisvízszabályozási munkák végrehajtása után a jelenlegi méretű tiszai uszályokkal a hajózás mindenkor biztosítható. A csatornázás megépülésével a Tiszán a dunai méretű és merülésű uszályokkal is lehetséges lesz a hajózás. A Maroson a tiszai duzzasztóművek hatása csak kb. a 17 fkm-ig terjed. Eddig a határig, amely Szőreg—Desz—Ferencszállás és Klárafalva határában van, a hajózás a jövőben a jelenlegi tiszai merülésű uszályokkal biztosítható lesz. A Maroson csak akkor oldható meg végig a hajózás, ha a folyót szintén csatornázzák. A 9. sz. Területi Vízgazdálkodási Keretterv-ben az állami és tanácsi kezelésben lévő fővédelmi vonalak fejlesztésére összesen 310,55 millió Ft-ot, az állami másodrendű vonalakéra 5,25 millió, a tanácsi és társulati körgátak és nyári gátak korszerűsítésére 18,73 millió Ft-ot irányoztunk elő. A folyószabályozási munkálatoknál 300,000 m8 átmetszési kotrást, 415 ezer m3 kőmunkát, 186 ezer m8 rőzsemunkát terveztünk 65,8 km hosszban, melyből 13 km szabályozás kiegészítés. A szabályozó művek megvalósításának hitelszükséglete 201,1 millió Ft. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők Árvízvédelmi szempontból tudományos kutatást csak az utóbbi években végeztek területünkön. Ez a kutatás a védtöltés mellett a felszín alatti néhány méteres talajréteg vizsgálatára terjedt ki. További megfigyeléseket és méréseket javasolunk végezni árvíz idején a töltésen és az altalajon keresztül áramló szivárgások viselkedésére, a töltésbe épített műtárgyaknál mutatkozó szivárgásra vonatkozóan és a hullámverés tényleges energiájának meghatározására. Talajvizsgálatot kell végrehajtani azokon a hullámtéri területeken, ahol a talaj jelenleg nem alkalmas fűz- és nyárfaféleségek telepítésére és ki kell kísérletezni, hogy milyen talajjavító módszerrel lehet alkalmassá tenni véderdő meghonosítására, vagy milyen faféleség találja meg életfeltételeit ezeken a szikes területeken. Az árvízmentesítési munkálatok kivitelezését illetően nagyobb ütemben kell rátérni a töltésépítések teljes gépesítésére. A tömörítési munkánál nem szabad megengedni a kézi erejű döngölést. Ennél a műveletnél legjobban bevált magával a gumikerekes földmunkagéppel történő tömörítés. Az árvízvédekezés továbbfejlesztése érdekében arra kell törekedni, hogy a sürgős beavatkozást 116
