Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
2.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE AZ ARVÍZMENTESlTÉSBEN, ÁRVÍZVÉDELEM, VALAMINT A FOLYÖK ÉS TAVAK SZABÁLYOZÁSÁBAN Az árvízmentesítés, árvízvédelem, valamint a folyók szabályozásának munkálataiban, a legfőbb szerepet az Országos Vízügyi Főigazgatóság tölti be. Mint a Vízügyi Igazgatóság felügyeleti szerve, összefogja és irányítja tervezéstől a kivitelezésig a feladatok végrehajtását, megszabja a nagyobb jelentőségű munkák sorrendiségét és ellenőrzi azokat. Árvízvédekezés esetén a kormánybiztosi hatáskört az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője gyakorolja, akinek feladata a védekezés egységes és központi irányítása, a mentesített területre betört vizek elszigeteléséről, a víznek a mederbe történő visszavezetéséről és az ezekkel kapcsolatos munkák elvégzéséről való gondoskodás. A kormánybiztos rendelkezési joga magánszemélyek és egyéb jogi személyek tulajdonában lévő felszerelésekre, eszközökre, anyagokra és járművekre is kiterjed. A kormánybiztos az árvízveszély leküzdéséhez szükséges munkaerőt elsősorban a vízügyi igazgatóságok erre a célra kiképzett szakmunkásainak kirendelésével és a veszélyeztetett területeken felfogadott, fizetett munkaerőkkel biztosítja. A vízügyi igazgatóság szerepe a rendelkezésére bocsátott tervfeladat alapján a műszaki tervek elkészítése és a munkák szakszerű kivitelezéséről való gondoskodás. Feladata az árvízvédelmi és folyószabályozási művek fejlesztése és karbantartása, az árvízvédekezésben résztvevő szakemberek képességének felszínen tartása és fokozása. Hatáskörébe tartozik az árvízvédekezési műszaki nyilvántartások, tervek és kimutatások készítése, a vízfolyások árvízvédekezési célból kiépített és fenntartott védővonalain az árvízvédekezés ellátása. Az árvízvédekezés államigazgatási feladatai közül a városi és községi tanácsok végrehajtó bizottságai látják el a következő feladatokat: a) a gyalogos, a fogatos és a géperejű közerők kiállítását, mozgósítását és ellátásukról való gondoskodást; b) a kiürítés és a mentés megszervezését, a vízügyi igazgatóság által rendelkezésre bocsátott műszaki tervek alapján; c) a kiürítés és a mentés végrehajtását a megyei tanács végrehajtó bizottsága rendelkezéseinek megfelelően; d) a mozgósított közerő egészségügyi ellátását, továbbá a kiürítés és visszatelepítés során a járványok elhárítása céljából szükséges közegészség- ügyi intézkedések megtételét; e) a működési területükön lévő minden olyan anyag, eszköz, felszerelés nyilvántartását, mozgósítását, amely árvízvédekezés esetén a védekezési munkához igénybevehető; f) az árvíz által okozott, valamint a védekezéssel kapcsolatosan keletkezett termény- és épületkárok megállapítását és a kárigények elbírálását. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén Szeged városa önállóan védekezik. Kötelessége árvízvédelmi műveinek fejlesztése és karbantartása. A többi tanács feladata a községi körgátak, lokalizáló töltések és nyárigátak fenntartása és a helyi vízkárelhárítási feladatok végrehajtása. Az árvízvédekezés műszaki és államigazgatási feladatainak összehangolását rendkívüli árvízveszély bekövetkeztéig a vízügyi igazgató mellé kijelölt összekötők, rendkívüli árvízveszély esetén pedig területi bizottságok látják el. A területi bizottság tagjai: a megyei tanácsok elnökei, a megyei pártbizottság, az egészségügyi miniszter, a vízügyi igazgatóság, vagy az Országos Vízügyi Főigazgatóság, illetőleg a kormánybiztos képviselője, valamint a belügyminiszter és a honvédelmi miniszter által kijelölt összekötők. Folyószabályozással kapcsolatban csak az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak, mint felettes hatóságnak van szerepe. A tervek felülbírálata, engedélyezése, évi pénzügyi keret megállapítása, a munkálatoknak ellenőrzése tartozik a hatáskörébe. 2.2 Az árvízmentesítés és árvízvédelem, valamint a folyók és tavak szabályozásának keretterve 2.21 ARVÍZMENTESlTÉS ÉS ÁRVÍZVÉDELEM KERETTERVE Meglévő árvízmentesítési művek fejlesztése Az árvízvédelmi vonalak minőségének vizsgálatánál nemcsak magának a töltésnek a méretét és vonalozását kell szem előtt tartani, hanem a töltés alatti talajt, a hullámtéri és mentett oldali fedőréteget, a véderdőt, a gyeptakarót, a szorító gátat és a szivárgó csatornát is. Az árvízmentesítési művek fejlesztése során tehát ezeket a szempontokat mind figyelembe kell venni. A csongrádi öblözet védvonalaira mértékadó az 1932. évi árvízszint. A védtöltés koronaszintje ennél 50—120 cm-rel magasabb, így az előírt 150 cm-s túltermelés nincs megü A Tisza és mellékfolyói vízgyűjtő területének felső szakaszán az utóbbi évtizedekben nagyobbmérvű erdősítés történt, ami a gyülekezési időt meggyorsította. A csongrád—szegedi szakaszon az árvízi meder vízvezető képessége a sűrű növényzet és a feltöltés következtében csökkent, így a körülmények kedvezőtlen találkozása esetén az 1932. évi árvíznél magasabb víz is várható. Fentiek miatt az árvízszint feletti 1,50 m-es túlemelést feltétlenül szükségesnek tartjuk helyreállítani. A töltést a 62,5— 63,7, a 64,2—65,7, a 68,6—69,3, a 70,0—70,4, a 71,1 —72,2, a 73,5—75,8, a 76,1—76,9, a 77,9—78,4, a 79.0— 81,0 és a 83,5—86,5 km szelvények között, ahol a megfelelő magasság hiányzik, magasítani kell. A csúszás és töltésrogyás veszélyének kitett 66.0— 67,4, 68,8—68,9 km közötti szakaszok mentett oldali rézsűjét 1:5 hajlásúvá tervezzük megerősíteni. Árvízvédekezéshez a kétirányú forgalom biztosítása céljából a gát koronaszélességét mindenütt 6,0 m-re tervezzük kiszélesíteni. A 75,2—76,8 km közötti helytelen vonalozású töltés 1,6 km hosszon áthelyezendő a mentett oldal felé. Tervbe vesszük 110
