Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
A sorrend kialakításánál figyelembe vettük és az első ütembe soroltuk azokat a munkákat, amelyek már részben 1960—1961. években megvalósultak, Ш. elkezdődtek. A többi munkák sorrendjét úgy alakítottuk ki, hogy azokat vettük előbbre, amelyek az árvízvédelmi biztonság szempontjából a legszükségesebbek. 2.32 A FOLYÓK ÉS TAVAK SZABÄLYOZÄSÄNAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A Tiszán létesítendő folyamszabályozási munkálatokat a szükségesség figyelembevételével kívánjuk megépíteni. A Tisza II. vízlépcső megépítéséig rendezni kell a Tiszafüred—Kisköre közötti szakaszon levő gázlókat, hogy a szükséges építési anyagokat viziúton lehessen oda leszállítani. A duzzasztás előtt meg kell építeni a mederszabályozási műveket, ezt követően pedig a szabályozási művek magasítását is. A szabályozási művek építésével egyidejűleg fogr juk elvégezni a hullámterek rendezését is. A Tisza. III, vízlépcső megépítéséig a felette levő partbiztosításokat, illetőleg szabályozási műveket is megkívánjuk építeni. A fentiek alapján 1965. év végéig a tiszakürti partbiztosítás folyamatban lévő munkáit tervezzük befejezni. 1966—1970. évek között az aranyosi átmetszést készítjük el 10 millió Ft költséggel, további Tiszafüred—Kisköre közötti szakaszon mederszabá- lyoczási műveiket építünk 15 millió Ft költséggel, Kisköre—Szolnok közötti szakaszon 4 millió Ft költséggel és Szolnok—Csongrád közötti szakaszon 14 millió Ft költséggel, Csongrád—Körösi-torok közötti szakaszon pedig 2 millió Ft költséggel. A hullámterek rendezésére 2 millió Ft-ot kívánunk felhasználni. 1971—75. évek között mederszabályozási művek építésére 144 millió Ft-ot, hullámterek rendezésére 4 millió Ft-ot, míg 1976—80 évek közötti időre me- derszabályozási művek építésére 203 millió Ft-ot, hullámterek rendezésére 4 millió Ft-ot irányoz^ tunk elő. Összefoglalva tehát 1980. évig a Tiszán költségek felhasználását irányoztuk elő: az alábbi mederhullámtér szabályozás rendezés összesen mió Ft 1961—1965 3,0,— 3,— 1966—1970 47,2,— 49,1971—1975 141,— 4,— 145,— 1976—1980 203,— 4,207,— 394,— 10,— 404,— A Tiszán 1980. év utánira marad 75 millió Ft értékű mederszabályozási — és 1 millió Ft értékű hullámtér rendezési munkának elvégzése. A Zagyván Szolnok—Jászberény között 1980. évig 5 millió Ft-ot kívánunk mederszabályozásra, és 1 millió Ft-ot hullámtér rendezésre fordítani. 3. BEFEJEZËS 3.1 A terv értékelése Az árvízimentesítés fejlesztésének1 eredményei az alábbiak lesznek: A meglévő árvízvédelmi töltésiek, magassági és keresztmetszeti hiányosságai megszűnnek, így az árvízvédelem biztonsága megnövekszik. A Zagyva, Tama és, mellékfolyói mentén 35 900 ha ma még alig védett terület mentesül a pusztító árvizektől. Azokon a magaspartokon, ahol az előírt biztonság nincs meg, új töltések épülnek, hogy az előírt árvízvédelmi biztonság e szakaszokon is meglegyen. Szorítógátak épülnek azokon a területeken, ahol az árvizek alkalmával' fafcadóvizek jelentkeznek, amelyek megakadályozzák a töltés mögötti területeken a mezőgazdasági művelést. A Tisza, védtöltéseinek 1:1 rézsűjű, sok veszélyt rejtő téglaburkolatai megszűnnek és helyettük 1:3 rézsű jű földgátak épülnek. Az árvízvédelmi töltések gyeptakarójának felújítása után a védigátak a hullámverés ellen, nagyobb ellenállást tanúsítanak és a töltésekről lekerülő nagyobb szénamennyiség az ország takarmányellátását javítja A Tisza és a Körös mentén 100 m széles a Zagyva vízfolyás Szolnok—Űjszász közötti szakaszán 40 m széles véderdő sáv lesz, amely hullámverés ellen nagyobb védelmet nyújt. Az árvízvédelmi telefonhálózat üzembiztonsága az oszlop és vezeték átépítésekkel, cserékkel nagyban fokozódik. A hírközlés gyorsasága fokozódik a Jászkiséren, Tiszairoífon és Szolnokon, felállítandó stabil, valamint a gépkocsikra szerelendő mozgó rádió adóvevő berendezések üzembeállításával. A védtöltések mellett lévő gátőrtelepék épületei felújításra kerülnek,, a hiányzó gátőrtelpefc felépülnek, az őrtelepek jóminőségű ivóvízzel lesznek ellátva, így az őrszemélyzet kulturáltabb életkörülmények közé kerül. Az árvízvédekezéshez szükséges ún,. védelmi anyagok, és eszközök készlete megnő, ezzel, a védekezés biztonságosabbá válik. Az Igazgatóság tulajdonában lévő területek tulajdonjoga rendeződik, ezáltal az őrszemélyzet részére háztáji föld biztosítható. A vódtöltések mentett oldalától számított 10 m-es sáv kisajátítása megtörténik, amelyen olyan közlekedési út alakulhat ki, 139
