Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
Я Ha a víz kémiai javítást igényel, úgy a javítóanyagok mennyiségének kiszámításához megadandó a vízben lévő lúgossá váló sók mennyisége (szóda egyenérték). Az öntözővíz és talaj kölcsönhatását két alapvető csoportra bonthatjuk. Ezek: 1. Az öntözővíz közvetlen hatása a talaj tulajdonságaira, mely abban nyilvánul meg, hogy az öntözés, Ш. az öntözővíz biztosítja a növény életéhez optimálisan szükséges vízmennyiséget. 2. Az öntözővíz közvetett hatása, azon fizikai, fizikokémiai, kémiai és biológiai folyamatokon keresztül nyilvánul meg, melyek az öntözés következtében fellépő levegő, víz és sófargalom megváltozásának eredményeképpen hatnak s melyek együttes hatás végső eredményként átmenetileg vagy véglegesen a talaj termékenységét is befolyásolhatja, megváltoztathatja. Az öntözést befolyásoló talajtani tényezők közül a következő főbb tényezőket kell kiemelni. 1. A talaj genetikus típusa. 2. A talaj mechanikai összetétele. 3. A vizetzáró réteg jelenléte és felszíntől való távolsága. 4. A talaj vízszint mélysége. 5. A talaj kicserélhető Na ionjainak mennyisége. 6. A talaj oldható sókészlete. 7. A talaj szódatairtalma. Az előzőekben ismertetett öntözővíz minőségi követelmények közül az öntözővíz megengedhető maximális sótartalma alapvetően függ a talaj sóforgalmának jellegétől, melyet a talaj mechanikai ösz- szetétele, a talajvízszint mélysége, a vizet záró réteg jelenléte és annak mélysége, valamint a talaj eredeti sótartalma szab meg. Az öntözővíz megengedhető maximális Na százalékánál figyelembe kell vennünk mind az előzőekben felsorolt tényezőket (mechanikai összetétel, ta- lajvízszimt mélység, vizetzáró réteg) mind a szike- sedés mértékét kifejező kicserélhető Na ionok mennyiségét, az öntözővíz sókoncentrádóját és az oldott sók kémiai összetételét, az anionok milyenségének megfelelően. A felsorolt tényezők és az öntözővíz megengedhető Na százaléka közötti összefüggést a 24. sz. ábra mutatja. Az ábrában közölt Ыогом'ч síikesedési hányadosa Jelmogyarázat ------HCD3---------HC03 SO^---------HC03 Cl SO^ -------HC03--------HC03S0i ---------//£üj£7Sö4 24 . ábra. Az öntözővíz só-koncentrációja és Na %-a nem szikes és szikes talaj esetén összefüggés jelenti azt, hogy minél nagyobb valamely talaj kicserélhető Na tartalma, annál nagyobb lehet az öntözővíz maximálisan megengedhető Na százaléka anélkül, hogy a szákesedés veszélye fennállna. Hasonlóképpen mutatja az ábra azt is, hogy nem szikes1 talajok esetében annál kisebb az öntözővíz megengedhető Na százaléka, minél nagyobb a víz összes oldott sótartalma. Nem megfelelő kémiai összetételű öntözővíz esetén bizonyos körülmények között lehetőség nyílik az öntözővizek javítására. A javításnak két módja ismeretes jelenleg: a) A kis sótartalmú, de sok sót és esetleg szódát is tartalmazó vizek javítása közvetlenül az öntözendő táblára való adagolás előtt kémiai javító anyaggal (gipsszel vagy más kaldumtartalmú anyaggal). Ib) A nagy sótartalmú vizek javítása hígítással, azaz kis sótartalmú, alacsony Na százalékú víz megfelelő arányban való keverésével. Ez utóbbi eljárás főleg kétéltű csatornák, holtágak vizének javítására alkalmas. A fenti tényezőket figyelembe véve, az öntözővizek felhasználhatóságának a táblázatban foglalt csoportosítását alkalmazhatjuk: (lásd 25. sz. táblázat). 86
