Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
Hordalékmérési eredmények 24. táblázat Vízfolyás Tisza Zagyva Tárná Mérőállomás neve Örvény Tiszabő Nemti Pásztó Szajla Verpelét Távolság a torkolattól, km 429,3 369,2 162,0 133,4 74,8 55,9 Vízgyűjtő terület, 1000 km3 63,4 67,4 0,05 0,5 0,04 0,6 Átlagos lebegtetett hordaléktartalom, g/m3 236 300 35 400 250 320 Évi átlagos hordalékszállítás lebegtetett, 1000 t/év 7 120 6 000 40 34 görgetett, 1000 t/év 27 Átlagos szemátmérő lebegtetett, mm — 0,05 0,06 0,04 0,06 0,08 görgetett, mm — 0Д — — — 0,2 fenékanyag, mm — 1,2 — 1,1 0,3 1—10 Feltöltődés az erózió következtében 24a. táblázat Vízrendszer a) Vízfolyás b) Gát helye Vízgyűjtő terület km2 Évi fajlagos feltöltődés m3/év. km2 Megjegyzés a) Természetes vízfolyás-szakaszok Tárná Istenmezejei ág 325 12 Tama Leleszi patak 82 25 Erős talajerózió, vízmosásdk Zagyva Galga 569 37 b) Hordalékfogó gátak fölötti lerakódás Zagyva Salgótarján (1933—50) 120 440 6 nagy vízmosás Erőműtározó (1950—53) 290 25 kisebb eróziós völgy Zagyva Nádújfalu, 3 földgát 0,51 3 400 Erősen működő vízmosás Zagyva Kazári gát 0,48 1700 Erősen működő vízmosás Zagyva Mátraszőllős 4,35 200 Vízmosások Tápió Bajvölgy 1,20 140 Vízmosások Tápió Bélamajor 1,87 36 Vízmosások, szántóföldek A víztározókban, duzzasztóművek feletti folyószakaszokban a hordalék rendkívül hátrányos, mert a duzzasztótérben csaknem teljesen lerakó dik. Ezt általában gépi munkával kell eltávolítani, vagy máshol új művet kell építeni. Hasonló a helyzet a vízkivételi műtárgyaknál is. A folyószabályozás szempontjából azok a kedvei zőtlen szakaszok, ahol a kis esés miatt a hordalék lerakódik, valamint ahol a meder berágódik. A kisvízfolyásokkal kapcsolatos munkák jelentős része a hordalék elleni küzdelem: a feliszapolódások tisztogatása és az erózió leküzdése. Csupán a mélyfekvésű területek feltöltéséhez kedvező a nagy hordaléktartalom. Megjegyzendő, hogy a folyami homok és kavics az építőipar nélkülözhetetlen alapanyaga. 3.36 VÍZMINŐSÉG 3.361 A terület felszíni vizei vegyi összetételének általános jellemzése A felszíni vizek minőségének, illetve szennyezett- ségi állapotának elbírálásánál ivó- és ipari vízellátásánál valamint a mezőgazdasági vízhasznosításoknál a legfontosabb minőségi jellemzők az O2 fogyasztás, a bakteriológiai szannyzettséget kifejező coli szám, az összes keménység, az összes oldott sótartalom és Na %. A felszíni vizek jelenlegi állapotát ezért a követe kező térképeken szemléltetjük: Felszíná vizeink szennyezettsége az 02 fogyasztás alapján (lásd TVK IX. „Települések, ipartelepek csatornázása és vizek tisztaságának védelme” c. fejezet melléklete.) 84
