Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
hegyes-dombos -vidékén, az átlagos szám 56—61 között mozog. Itt a téli hónapokban decemberben 13— 14, januárban 22—24, februárban 14—18, márciusban 4—5 hótakarós nap fordul elő. A Mátrában, Kékestetőn, a hótakarós napok száma a következőképpen alakul. Évi átlag: 113 nap. Az első hótakarót októberben, az utolsót májusban észlelték. A közbenső hónapok adatai a következők: októberben 2, novemberben 9, decemberben 21, januárban 31, februárban 28, márciusban 17, áprilisban 5. Ez tehát azt jelenti, hogy a Kékestetőn januári és február 28 között mindig van hótakaró, bár ez a hótakaró sokszor jeges, kérges minőségű, sízésre alkalmatlan. A hótakaró átlagos vastagságáról a 18. ábra tájékoztat. A hótakaró eddig észlelt legnagyobb vas,tagsága a déli részeken 55—60, északon 63—65, Kékestetőn 100 cm. Országos' viszonylatban ezek meglehetősen magas értékek. A különböző vastagságú hótakarók előfordulási gyakorisága országos viszonylatban sem mutat jelentős eltéréseket (18. táblázat). 18. táblázat A különböző vastagságú hótakarók előfordulásának gyakorisága % Budapest (1901—50) 5 6—10 11—20 21—30 31—40 41—60 cm 42 23 18 11 3 3 % A 30 cm-t meghaladó hótakaróvastagság és a hómentes időszakok előfordulásának %-os gyakorisági érkékeit területünk sík-, domb- (150—300 m A. f.) és hegyvidéki részein a 19. táblázat mutatja. 19. táblázat A 30 cm-nél vastagabb hótakaró (1) és a hómentes talaj (2) %-os előfordulási gyakorisága dekádonként Mezőföld—Jászság—Nagykunság és Mátra—Bükk XII. I. II. III. 1 1 2 1 3 1 1 2 3 1 1 2 í 3 1 1 2 1 3 Síkság (1) _ _ _- .. 1 7 4 10 12 1 1 _ (2) 95 83 75 54 45 45 54 58 77 86 82 99 Dombv. (1) — — — — — — 7 10 7 4 — — (2) 84 74 67 33 33 27 43 43 63 87 80 93 Hegyv. (1) — 13 26 13 27 47 47 67 60 60 27 27 (2) 53 33 40 0 0 0 0 0 0 13 53 53 2.279 A hó víztartalma A hótakaró víztartalma, hazánkban friss hó esetén 0,1 Mter/dm3 körüli érték, az öregedő hótakaróé olvadási veszteség nélkül 0,2—0,3 liter/dm3-ig emelkedhet. Az olvadás mindig 0,3—0,4 liter/dm3 víztartalmú hótakarónál következik be. 0,4 liter/dm3- nél nagyobb víztartalmú hótakaró hazánkban nem fordul elő. A hótakaróval kapcsolatos kérdéseknek elsősorban a belvízgazdálkodásnál és az árvizek kialakulásánál van különös jelentősége. 2.28 ELŐREJELZÉS Az időjárási előrejelzések jelenleg térképek, illetve ábrák alapján készülnek. Ezek az alábbiak: 1. A talaj felett 2 m magasságban észlelt időjárási elemeket jelképesen ábrázoló egyidejű állapotot, továbbá a 18 ill. 24 óra múlva várható állapotot tükröző (szinoptikus) térkép. 2. A magas légkör hőmérsékleti-, nedvesség:- és légnyomásviszonyait Budapesten 8 km magasságig ábrázoló függőleges metszet (emagramm). 3. A 850 mb-os (millibáros) AT (abszolút topográfiai) térkép, mely az átlagosan 1500 m magasságú szint légnyomását és a nyomásképnek megfelelő szélviszonyokat, 4. a 700 mb-os AT térkép, mely az átlagosan 3000 m magasságú szint légnyomását és a nyomás- képnek megfelelő szélviszonyokat. 5. az 500 mb-os AT térkép, mely az átlagosan 5500 m magasságú szint légnyomását és a nyomás- képnek megfelelő szélviszonyokat, 6. a 300 mb-os AT térkép, mely az átlagosan 8 000 m magasságú szint légnyomását és a nyomásképnek megfelelő szélviszonyokat ábrázolja. Végül 7. az 500/1000 mb-os RT (relatív topográfiai) térkép, mely az 1000 mb-os (taliajközeli) és az 500 mb-os (átlagosan 5500 m magasságú) szintek közötti távolságokat ábrázolja. Tekintettel arra, hogy a hideg légtömegek kisebb, a meleg légtömegek nagyobb kiterjedésűek, a térképről a hideg és meleg légtömegek területi elhelyezkedéséről kap a meteorológus képet. A felsorolt térképek alapján készült 36 órás prognózist az Országos' Meteorológiai Intézet naponta 14 órakor rádió útján, továbbá Időjárási Napi jelentés c. kiadványában teszi közzé. E prognózisok átlagos beválási valószínűsége az Országos Meteorológiai Intézet értékelése1 szerint hazánkban a Kárpátok és az Alpok időjárást módosító hatása miatt 80%. Hosszabb idejű (2 hetes) kísérleti előrejelzéseket jelenleg az Országos Meteorológiai Intézet Távidőjelző osztálya készít. Ezek beválási valószínűsége 64
