Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

A csapadékos napok számának átlaga havonként és csapadék kategóriánként

Salgótarján (1901—40)

16. táblázat

1 1- 1

П.

Ш. 1

IV.

v.

VL 1

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

1 XII.

Év

— 1 mm 6,8

6,5

6,9

8,5

9,9

9,6

8,1

7,7

6,8

7,4

8,0

9,0

81,5

= 5 mm 1,9

1,8

2,7

3,8

4,4

4,2

4,0

3,6

3,4

3,6

33

2,5

39,2

=10 mm 0,5

0,5

1,1

1,3

2Д

2,3

2Д

1,9

1,6

1,5

1.2

0,7

16,8

=20'mm 0,0

0,1

0,1

0,2

0,6

0,7

0,8

0,8

0,5

0,4

0,3

0,2

4,7

észlelik. (5 nap). A nyári negyedévben (június—augusztus hó) a zivataros napok összege eléri a 14-et. sőt a Mátrában, a 22—26-ot is.

zat három belvízgazdálko dási szempontból jellemző hónap 1—6 nap időtartamú, különböző gyakoriságú nagy csapadékainak összegét tünteti fel.

2.276 Az 1—6 napos nagy csapadékok

Az 1—6 napos nagy csapadékokat a 17. táblázatban Jászberény adataival jellemezzük. A tábláA fenti mértékadó csapadékösszegek ismerete elsősorban a belvízi hozamok, valamint árvizek számításánál fontos'.

Különböző tartósságú többnapos csapadékösszegek Jászberény

17. táblázat

Március

Augusztus

November

Tartósság

1

2

3

4

5 1

6

1

2

3

4 1

5

6

1

2

3

4

5

6

napos csapadék összege mm-ben

1

38

45

64

74

76

76

70

70

80

80

80

80

35

39

48

49

58

63

2

30

42

56

59

61

61

62

63

68

69

70

78

34

36

39

44

53

59

5

25

34

39

42

47

52

41

46

52

61

65

66

24

33

39

40

48

50

10

20

27

29

34

35

38

35

40

43

45

50

50

10

28

30

35

39

39

25

—

17

20

21

22

24

—

23

25

29

30

30

15

20

22

24

25

28

2.277 Rövid időtartamú nagy csapadékok (záporok)

A terület mértékadó záporintenzitásainak jellemzésére a 17. ábrán, közöljük Budapest körzetének különböző gyakoriságú csapadékintenzitás függvényeit, melyek csupán területünk síkvidéki részére tekinthetők mértékadónak. A hegyvidékre — egyéb adatok hiányában — a függvényértékek 10—20%- kal való megemelését ajánljuk.

E függvényeket elsősorban belsőségi csapadékcsatornák tervezésénél, továbbá kisvízfolyások árvízi hozamainak számításánál hasznosítjuk.

A 13.—17. táblázatokban, továbbá a 17. ábrán közölt szélső és gyakorisági értékek igen jól kiegészítik a számtani közepeket (átlagokat). Ismeretük nemcsak különböző vízgazdálkodási tevékenységek (ár- és belvízmentesítés vízienergiahaszno- sítás, öntözés), hanem a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló természetátalakító munkálatok (tájtermelés, erdősávok telepítése, talajvédelem, céltudatos üzemvezetés) tervezéséhez is nélkülözhetetlen.

2.278 Hótakarós napok, a hótakaró vastagsága

A hótakarós napok évi átlagos száma területünk déli sík vidékén 40—45 között mozog. Az első hótakarós napot novemberben, az utolsót áprilisban észlelték. A közbenső téli hónapokban decemberben 9, januárban 20, februárban 10, márciusban 3 hótakarós' nap fordul elő átlagosan. A terület északi

17. ábra. Rövid időtartamú csapadékok intenzitása Budapest (41 év észlelési adatai alapján)

63