Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

2.332 Szelek A légnyomásképnek megfelelően, az uralkodó szélirány keleti lenne. A hegységek módosító hatá­sára azonban a síksági állomásokon északnyugati, a Mátra-hegység csúcsain délnyugati az uralkodó szélirány. A nyugatias szelek fölényében az évek nagy részében Európában, így hazánkban is, (tehát területünkön is) fellépő május végi, júniusi nyári monszun hatása érvényesül. Budapest, Salgótarján és Kékestető szélirányainak eloszlását a 6. táblázat, továbbá a 2604. sz. (1:500 000 méretarányú) térkép szemlélteti. A legközelebbi ilyen feldolgozással rendelkező állomás, Budapest szeles és viharos napjainak szél­irány elosztásáról a 6. a táblázat tájékoztat. A szélerősség évközi változását a 6 b táblázatban jellemezzük. A táblázatból szembetűnő a nyári monszun hatása, másrészt a tavaszt hozó ún. böjti szelek megjelenése. Végül jellemző a szeptember— október havi minimum, mely a szeptember végén, október elején gyakran jelentkező szép csendes, kellemes őszi időjárás, az ún. vénasszonyok nyara fellépésének kísérője. Az eddig észlelt szeleknek a 3 Beaufort foknál erősebbek, évi átlagban 27%-át teszik ki. A viharos szelek hányada 6%. A legerősebb széllökés sebessé­ge 42 m/s körüli érték, a ritkán, előforduló tornádó­ké azonban elérheti a 100 m/s-ot is. Területünk dé­li, alföldi részén (Jászság) tavasszal és nyáron por­viharok is előfordulnak („jász-eső” és „kun-eső”). A szélerősség évi átlaga területünk déli részén Törökszentmiklós vidékén 1,7, Hatvan vidékén 1,4, Salgótarján vidékén 1,5, a Mátra csúcsain 3 Beau­fort körüli érték. (A Mátrából nincsen hosszú ide­jű adatsorunk.) A szélviszonyok részletes ismerete gyakorlatunk­ban új települések, ipartelepek elhelyezésénél, ta- Lajvédelem tervezésénél és az erdősávok kijelölésé­nél fontos1. 6. táblázat Szélirányok eloszlása, %-ban (szélcsendek nélkül) Budapest (1), Salgótarján (2), Kékestető (3) (1931—40) É ÉK К DK 1 D 1 DNY 1 NY ÉNY (1) 13 8 7 7 9 9 15 32 (2) 13 13 10 9 11 12 15 17 (3) 8 15 3 12 18 27 4 13 6a. táblázat Szeles (v=10 m/s) és viharos (v=—15 m/s) napok szélirányeloszlása %-ban Budapest (1918—1934) ÉK K DK D DNY NY ÉNY Szeles 2 — — — 1 6 37 54 Viharos 2 — — — — 2 40 56 A szélerősség évi menete Beaufort-fokokban Budapest (1931—40) 6b. táblázat II. III. ív. V. VI. vu. vin. IX. X. XI. XII. Év 1,5 1,5 1,5 1,6 1,6 1,8 1,7 1,5 1,3 1,3 1,4 1,4 1,5 2.24 Hőmérséklet 2.241 Talajhőmérséklet Tekintve, hogy a talajhőmérsékletet Budapesten is csak 4 m melységig mérik, a semleges zóna mélységének meghatározásánál egyelőre számítá­sokra vagyunk utalva. Ezek szerint a semleges, te­hát azon zónának talajfelszíntől mért mélysége, melyben a hőmérséklet ingadozása már csak né­hány század C°, hazánkban 20 m körül van. Ez alatt a geotermikus gradiens érvényesül, melynek értéke kb. 5 C°/100 m. A talajhőmérséklet változásának évi menetét, te­kintve, hogy annak ingadozása 1 hónap időtarta­mon belül is jelentős, a havi középértékek nem jól jellemzik. Ezért a 10. ábrán a talajhőmérsékletet is hosszabb ideje észlelő meteorológiai állomások közül a területhez legközelebb eső Budapest 40 évi átlagai alapján közöljük a talajhőmérséklet 5 na­pos középértékeit. A különböző minőségű talajok más-más hőgaz­dálkodása miatt a 10. ábra csak tájékoztató jelle­gű lehet. Mivel területünk déli részének zömén a vályogos talajok az uralkodók, a budapesti ada­tok, melyeket a 10. ábra mutat be, elég jól jellem­zik a sík területeket. A hegyvidéki területek hide­gebb éghajlatúak és emiatt az erdei talajok itt té­len jobban lehűlnek, nyáron kevésbé melegszenek fel, mint a sík alföldi területrészeken. A nyári és teli szélsőségek jellemzésére Budapest (11. és 12. ábra) geodzotermáit közöljük. 1950 forró nyarán a 30 C°-os középhőmérséklet 5 cm, 1939/40 zord telén a fagy 78 cm mélységig hatolt a talajba (1 m-nél mélyebb rétegben fagyot sehol az országban eddig még nem észleltek). A talajfagyos napok átlagos száma Budapesten 2 cm mélységben 54, 5 cm mélységben 50, 10 cm mélységben pedig 48. Mivel a fagyos napok szá­ma (lásd 2.242 alatt) területünkön mintegy 50— 90%-kal több, mint Budapesten, a mérési adatok hiánya ellenére meglehetős biztonsággal állíthat­juk, hogy pl. 10 cm mélységben átlag kb. 75—95 napon észlelhetnének fagyot. Hasonló meggondolás alapján zord teleken 20 cm mélységben 135—175, enyhe teleken 10 cm mélységben 15—38 fagyos nap várható. 8 8 TVK 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom