Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem
XIV. FEJEZET Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem 1. BEVEZETÉS A feldolgozás során három időszakot különböztetünk meg. Az első időszak határa 1960. december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel, és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed, és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980. év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek. 1.1 A témakör ismertetése A fejezet a nem ásvány-, gyógy- vagy hévíznek minősülő vizekkel, hanem a természetes és mesterséges lehetőségekkel kapcsolatos hideg vizekkel összefüggő vízparti üdüléssel, fürdéssel és vízisportolással, továbbá a természetvédelem vízügyi helyzetével foglalkozik. Azokat a vízgazdálkodási tevékenységeket tárgyalja, melyek a fenti célok elérésére alkalmasak és indokoltak. A fejezet kapcsolódik a XIII. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása, továbbá a XII. Víztározás és annak többcélú hasznosítása című fejezetekhez. Vízparti üdülésen a lakosságnak a természetes vizek és a tározók partjai mentén a munka fáradságának kipihenése, szórakozása, vagyis a szabadságidő és a szabadidő kellemes eltöltése céljából történő tartózkodását kell érteni. Fürdésen a nem sportolási célból a vízben való tartózkodást, úszást, labdázást, stb-t értjük. Vízisportok gyűjtő elnevezésen úszást, evezést, vitorlázást, motorcsónaksportot és a sporthorgászatot értjük. A természetvédelem vízgazdálkodási vonatkozásain a rezervátumokkal kapcsolatos vízgazdálkodási kérdéseket kell érteni. A természetvédelemhez tartozik a vízügyi létesítményeknek a tájba való megfelelő beillesztésének kérdése is. Az egyéb természetvédelmi vízgazdálkodási tevékenységet, mint pl. az erózió elleni védekezést, a felszíni és mélységi vizeknek, mint természeti kincsnek a védelmét, továbbá a halállomány védelmét 1.2 A múlt és a jelen 1.21 A VÍZPARTI ÜDÜLÉS, FÜRDÉS ÉS VÍZISPORTOK MÜLTJA ÉS JELENE A Középtisza és Mátravidéki TVK-terület vízparti üdülésének, fürdés- és vízisportok hasznosításának nem nagy múltja van (az Erőmű tározótavai 1920. utáni években épültek ki folyamatosan), a hasznosítás — a mai állapot szerint — leginkább helyi jelentőségű. A Mátra-hegység által adott üdülési lehetőségeknek nem a vízzel kapcsolatos tényezők a jellemzői. Ami keveset a vízparti üdüléssel kapcsolatban nyújt, azzal a turisták és helyi lakosak egészségesebb életét segítik elő. Viszonylagos jelentősége van a sporthorgászatnak. A létesítmények és kihasználásuk fejlődése olyan lassú folyamat, hogy a különböző időben jelentkező felhasználások hatását és a változások jelentőségét összehasonlítással értékelni nem lehet. Az itteni természetes vizek csekély vízhozamnak, hidegek, s fürdés tekintetében nem vehetők számításiba. A jelentékenyebb vízfolyások közül az Ipoly határfolyó, a Zagyva vize viszont erősen szennyezett. Természetes adottság van, sporthorgászatra a táblázatban felsorolt egyes vízfolyásokon. Mesterségesen előállított tó a Mátravidéki Erőmű, mintegy 100 kh területe, melyet fürdésre, úszásra, evezésre, sporthorgászatra használnak. Ugyanilyen lehetőséget ad a Recski Ércbánya völgyzárógátas 3,5 hektáros tározója. Kisebb tavak a Cserfcő tó 800 négyszögöl, Apd tó 800 négyszögöl, Káli tó 1 kh területtel. E két utóbbi tulajdonképpen bányagödör. Ki kell emelni a Mátrafüred és Mátraháza között fekvő 3,5 kh területű Sástó természeti adottságait. A tó 526,0 m A. f, szinten fekszik, s partjain eam- ping-tábort is tart fenn az Idegenforgalmi Hivatal. E tó csónakázásra és horgászásra alkalmas. A mátravidéki természetes vízfolyások sporthorgászatának fejlettségét mutatja, hogy ezen a területen három horgászegyesület is működik. Területi kerettervünk alföldi jellegű területén — nagyobbrészt Szolnok megyében —, a vízparti üdülés, fürdés, vízisportok vonatkozásában a természetes adottságok kedvezőbbek. Szolnok megyét a Tisza, Zagyva, Körös folyók és a Hortobágy— az V., VIL, VIII., IX. és XIII. Fejezetek tárgyalják. JÜBerettyó-főcsatorna szelik át, vagy határolják. 341
