Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)

XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása

gyógyításában, mely sok esetben gyorsabb ered­ményeket mutat az antibiotikumoknál és mivel a modem orvostudománynak sikerült felfedni több esetben az ásványvíz gyógyhatásának mibenlétét, a gyógyászat a jövőben sokkal nagyobb mértékben kíván támaszkodni az ásvány-, gyógy- és hévizek­re. A feltárt ásvány-, gyógy- és hévíz kincsünkből elsősorban a Kerettervünk területén levő községek ivóvízellátását, ahol lehetséges a tisztasági és egyéb fürdők vízellátását kell biztosítani. Ha a jelenlegi kút-állománnyal fenti célok nem érhetők el, ott to­vábbi vízkutatást és vízfeltárást kell végezni, hogy 1985-ig minden községet korszerű ivóvízzel, esetleg fürdővel lehessen ellátni. Mindezek gazdasági haszi- na nem mérhető, létesítésük mellett a népgazdaság­nak igen komoly anyagi áldozatot jelent, az ember­ről való gondoskodás feltétlen szükségessé tesz. Az ásvány-, gyógy- és hévizek komplex hasznosí­tását és fejlesztését a Keretterv részletesen tárgyal­ja. A mellékletet képező táblázatok számszerű ada­tokkal igazolják a hévíz hasznosítás kivételes je­lentőségét és a népgazdasági szempontból fontos természeti kincsünk kihasználásának fontosságát. Hévizeink gyógytényezőin kívül gazdaságosan fel­használhatjuk hőtartalmukat is, ezáltal egyéb ener­giahordozó szabadul fel más célra. A hőenergiát fű­tésre, melegvíz-szolgáltatásra, fürdésre lehet haszno­sítani. Hévizeink ezenkívül értékes ásványi sókat is tartalmaznak. Ezek kinyerése és hasznosítása ugyancsak elengedhetetlenül fontos népgazdasági érdek, de a vele járó jelentős beruházási költségek igénye kellő óvatosságra int. Ásvány-, gyógy- és hévízkutak jelentős részénél kjisebb-nagyobb mennyiségű gázfeltörés is van, amelynek hasznosítására a tervekben részletesen nem térünk ki. Ezek felhasználása elsősorban köz­vetlen a kút közelében mutatkozik gazdaságos­nak. A fejlesztés során az ilyen irányú hasznosítás helyileg mindenkor végrehajtható. A melegvizek­kel feltörő gázok egész éven át történő kihaszná­lása szükséges mindazokon a helyeken, ahol ez gazdaságosan megoldható. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők Az ásvány-, gyógy- és hévíz készletre vonatkozó ismereteink meglehetősen hézagosak. Az országban először 1961. évben tűzte progra­mul a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet a meglévő hévíz-feltárások fcataszterizálását. Rendszeres egységes ásvány-, hév- és gyógyvíz­kutatás ez ideig nem volt. Minden eddigi ismere­tünk, tapasztalatunk, valamilyen más irányú ku­tatás, vagy mélyfúrás ismeretanyagából származó töredék. Összegyűjtött adataink szórványosak, nem egységesek. Helyi közigazgatási szerveinknek a hasznosításra vonatkozóan szűkebb szemléletű terveink vannak. A különböző területeken jelent­kező legkülönbözőbb fejlesztési szempontokat nép- gazdasági síkon össze kell hangolni. Ahhoz, hogy a fejlesztés iránya megszabható le­gyen, elengedhetetlen követelmény az ásvány- és hévízkincsünk kinyerésének lehetőségeit a mély­ség függvényében ismerni, különös tekintettel a várható víz mennyiségére, összetételére és nem utolsó sorban a víz hőmérsékletére. Hasonlóan is­merni kell az egész területen a viszonylag seké­lyebb fúrással elérhető, magas hőfokú övezeteket. Be kell vezetni és rendszeresen bővíteni a kő­olaj- és földgázkutatáshoz hasonló kutatási és tér­képezési eljárásokat a mélységbeli vizek kutatási területén is. A mélységben felvett hőmérsékletüket egyéb fi­zikai és kémiai tulajdonságuk mellett leginkább a mélységi vizek képesek megőrizni. Ez a felszínre- törés alkalmával nagymértékben hasznosítható, ezért a hévízkutatásoknál a geotermikus kutatá­sok és adatok is nagy jelentőséggel bírnak. Az általános geológiai, hidrogeológiai ismeretek bővítéséhez, így az ásvány- és hévízkincs feltárá­sához nagymértékű segítséget nyújtana egy kor­szerű geotermikus adatgyűjtés. Célszerű lenne le­hetőleg minden meglévő fúrt kút szelvényének karotázs-mérését (Carottage Electrique), talphő­mérsékletének mérését elvégezni, hogy ezáltal a mélységbeli víztartó rétegek elhelyezkedéséről, hő­mérsékletéről pontosabb kép legyen. Ezt a munkát célszerű lenne kiegészíteni a gra­vitációs mágneses anomáliák és a magasabb hő­mérsékletű mélységi víztartó rétegek közötti tu­dományos összefüggések vizsgálatával. A gazdaságos felhasználás érdekében különös gond fordítandó a kutatásoknál a hévizek elszeny- nyeződése, sókicsapódása megakadályozására, a korróziós hatások vizsgálatára. A korrózió folytán meghibásodott kutakban a rétegek kölcsönösen előnytelen egymásrahatása befolyásolhatja a víz hozamát, hőmérsékletét és összetételét. Ezért a meghibásodott kutakat felül kell vizsgálni, lezárá­sukról, ill. kijavításukról időben kell gondoskodni. A kútfúrás nem olcsó, átlagosan a mélyfúrás 2 000 Ft/fm költséggel jár, ezért nem közömbös, hogy helytelen telepítés vagy kiképzés miatt a kút meddő marad, és így a költségek kárbavesznek. A hévíz és gyógyvíz hatékony feltárásához ezért elsősorban a meglévő kutak nyilvántartási adatait és egyéb kutatások adatait kell feldolgozni. A hévíz távvezetésének költsége körülbelül azo­nos a kútfúrás fm-kénti árával, ezért a mélyfúrást lehetőleg a felhasználási hely környékén kell vég­rehajtani. Figyelembe kell venni a területen az egyéb kutatás céljából lemélyített fúrásokat is (kőolaj, szén, földgáz), amennyiben ezek eredeti céL- juk helyett hévizet tártak fel, módot kell találni arra, hogy a hévíz felhasználásáról azonnali döntés szülessék. A hévíz felhasználása éppen a víz ag­resszivitása és egyéb melléktényezői miatt akkor gazdaságos, ha a fúrógépnek nem kell majd később újra felvonulnia, hanem azonnal képezhetik a ku­tat a hévíz igényeinek megfelelően. A jövőbeni, legkedvezőbb vízhasznosítás érdeké­ben egy szaktanácsadó szolgálatot kell felállítani, mely ellenőrizné a felhasználás mértékét, gazda­ságosságát, és javaslatot tenne a leggazdaságosabb kihasználást biztosító fejlesztésre, beruházásokra. 43 8 TVK 337

Next

/
Oldalképek
Tartalom