Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A terület tározási keretterve részletesen ismertette a tározási lehetőségeket, értékele azokat, és megépítésüket programozta. A tározók egy részének építése feltétlenül hozzá tartozik a korszerű vízgazdálkodáshoz, és nem nélkülözheti a fejlődő nagyüzemi mezőgazdaság sem. A Hajta völgyében létesítendő tározó rendszer mintapéldánya a korszerű vízgazdálkodás lehetőségének: a mostani vadvizek területén a víz szabályozása, egyes helyek lecsapolása, alkalmas helyeken a víz visszatartása folytán hatalmas terület válna gazdaságilag értékessé. A Hajta vidék vízgazdálkodási egység, melybe nemcsak a tározók tartoznak, hanem csatornák, medrek, lecsapolt részek és öntöző területek, halászati telep, stb., továbbá új úthálózat, hidak és tagosítás is. A fejezetben csak a tározók jövedelmezőségét vizsgálták és nem vették figyelembe például a tározáshoz járulékosan kapcsolódó lecsap olás költségeit, de jövedelmét sem. A jövedelmezőségi mutató megállapításánál a hasonló jövedelmet mint emelt szintű halastavat vették figyelembe, de csökkentett értékkel, a célszerű nádtermelés miatt (225 kg/ha). A nádtermelés értékét a jó kilátások folytán 5 000 Ft/ha-val vették figyelembe, de csak a tározó bizonyos hányadán. — A tározó évi költségét (munkabérek nélkül) 1%-ban állapították meg. Gyöngyös vidékén a speciális jelentőségű szőlőoltvány, csemegeszőlő- és bortermelés nagy jövedelmet biztosít. A termelés azonban az időjárás veszélyed miatt rendkívül kockázatos. A szőlőoltvány és csemegeszőlő termelésnél az öntözés magas terméshozamot és nagyfokú 'biztonságot nyújt. A bortermelés lehetőségeit közvetve, a szervestrágya-el- látáson keresztül javítja az öntözés. A kertöntözéssel elérhető a munkaidő egyenletes foglalkoztatottsága. Az öntözés után a növénytermelés nettó többletjövedelme meghaladja a 8 700 Ft/ha-t. A megöntözött területek a tervezett vetésszerkezet mellett évente 21,892 millió Ft tiszta többletjövedelmet biztosítanak. Amennyiben a visomtai külszíni fejtés lehetetlenné teszi Abasár, Visonta, Hama jugra és Márkáz térségében az oltványtermelést, a gyöngyösvidéki öntözőtelepek oltványterületedt további 100—150 ha-val kell növelni. Ebben az esetben a nettó többletjövedelem kb. 8,0 millió Ft-tal növekszik. A Szajlai tározó megépítése után a Tama völgy középső részének termelési szerkezete teljesen átalakulhat. Az öntözéssel előirányzott takarmánybázis lehetővé teszi az állattenyésztés optimális szintre való emelését. A terület takarmánytermése 1959-ben 900 ha-on kb. 3,0 millió Ft volt. Az öntözés bevezetése után a takarmánytermelő területek kiterjedése 2 446 ha, a termelt takarmány értéke kb. 16,5 millió Ft lesz. Az újtelepítésű 1 250 ha gyümölcsös többletjövedelme kb. 4,0 millió Ft. Az állattenyésztés fejlesztésével lehetővé válik az öntözött területen kívül a meglévő szőlők jobb szervestrágyázása is. A járulékos haltenyésztés a körzeten belül javítja a halhús-ellátást. A tározókon tenyészthető víziszámyasok jelentősége az export-lehetőségek következtében túlnő a körzet határain. A vízisport és üdülési lehetőségek részben helyi, részben országos jelentőségűek. A többi mezőgazdasági célú tározónál szintén jók a várható eredmények. Fontos, hogy a tározók ne csupán helyi érdekeket szolgáljanak, hanem rendszert alkossanak, és csak ott öntözzenek, ahol termőföld és éghajlat erre a legalkalmasabb. Azok a tározók, melyek elsősorban ipari vizet szolgáltatnak, általában hatalmas beruházások, azonban még akkor is foglalkozni kell velük, ha a járulékos költségek szinte irreális mértékűek. A Vécsi tározó megépítése nélkül elképzelhetetlen az újonnan feltárt lignitmezőkhöz tervezett hőerőmű üzeme. A hőerőmű kapacitása 600—1000 MW között lesz, a tározó jelentősége ennek ismeretében nem kíván egyéb magyarázatot. A komplex tározók (Mátraszelei, Nemti, Tari, Nádújfalui) úgy is mérlegelendők, hogy öntözésnél is számba jöhetnek. Itt merül fel az az összehasonlítás, hogy öntözővíz elsősorban az Alsó-Zagyva vidéken szükséges, és a dunai vízpótlás nagyobb lehetőségekkel, a meglevő kisebb mértékű bontásával és kevesebb időjárás okozta kockázattal jár. A tározás lehetőségeit tehát ipari és ivóvíz tekintetében fenntartással lehet fogadni. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A Kerettervben felsorolt vagy javasolt tározók többnyire csak némi topográfiai és geológiai alapanyaggal kerültek tervezésre. Ezért tervezésükhöz a tározásra domborzatilag alkalmas helyeknél sürgősen tájékoztató — és ennek eredményétől függően — részletes geológiai és talajmechanikai feltárásoknak az anyagnyerő helyekre ki kell terjedni. Ki kell szélesíteni a tározás szempontjából számba jöhető vízfolyások hidrológiai vizsgálatait. Rajzoló vízmércéket és mérő műtárgyakat kell elhelyezni a vízfolyásokon, a vízgyűjtő területeken pedig be kell sűríteni az ombrográf hálózatot. Csak így határozható meg a lefolyási tényező és a lefolyt vízmennyiség évszakonkénti, illetve évenkénti változása. A tározóterek geodéziai felvétele minden további tervezés alapja (1 m-es rétegvonalas felvételek szükségesek). Több, a kisnánai kísérleti telephez hasonló erózió megfigyelőállomást kell létrehozni. Ezzel egy- időben ki kell terjesztem a kisvízfolyások hordalékmozgásának vizsgálatát is. A vízfolyások tározók feletti vízgyűjtőterületén gondoskodni kell az erózió-védelemről. Az erodált területeket fásítani kell. Sürgősen el kell végezni a vízmosások megkötését. A kisebb lejtésű és a kevésbé kitett domboldalakon az erózióvédelem mezőgazdasági 316
