Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
kiépítése gazdaságosságának elbírálásához részletes geológiai feltárás szükséges. Mátraderecskei II. sz. (49) tározó Mátraderecs- kétől ÉK-re, a Lányos erdő ÉNY-i csücskénél a Kürtivölgyi patak völgyének elzárásával létesülne. A 10,5 m magas, 150 m hosszú földből épített völgyzárógát mögött 27,3 ha vízfelülettel 0,9 millió m3 víz tározása lehetséges. A tározó által szolgáltatott vízsugár 30 lit/s. Nagy előnye, hogy létesítéséhez a meglévő műszaki létesítmények áthelyezése nem szükséges. Fajlagos beruházási költsége 10,80 Ft/m3, ezért a Mátra vidéki Regionális Vízmű tervezése során célszerű figyelembe venni. A jelenlegi vízállási igényeken felüli igények jelentkezése esetén szükséges megépítése. A tározó 1980 után várható ipari és ivóvízellátási igények kielégítését szolgálná. Mivel üdülőtelepek közelében épülne, vízparti üdülés és vízisportok számára is alkalmas lenne. Recski II. sz. (50) tározó Recsk községtől ÉK-re, a Búzás-völgyi patak torkolatától 700 m-re a patak medrének elzárásával létesül. A 12,5 m magas, 125 m hosszú földből épített völgyzárógát mögötti 77,5 ha vízfelülettel 3,0 millió m3 víz tarozása lehetséges. Domborzati szempontból a tározó kiépítésének lehetősége megvan, de a kiépítése gazdaságosságának elbírálásához részletes geológiai feltárás szükséges. Megépítése után mint csúcstározó (tartalék tározó) ivó- és ipari-vízellátási vagy ön ötöző víz-szolgái - tatási csúcsoknál bekapcsolódhat. Nagy jelentősége lenne olyan esetekben is. amikor valamelyiket le kellene üríteni. Megépítésével egyidejűleg a Köszörűvölgyi tározó építése esetleg el is maradhat. Alkalmas lenne vízparti üdülés, vízisport céljára is. Gyöngy ö star jani tározó (51) tápláló és befogadó vízfolyása a Györkivölgyi patak. Gyöngyöstarján- tól DNY-ra a Györkivölgyi patakon, a cserepespusztai romtól 1 450 m távolságra, az Ebhátnál építendő völgyzárógáttal létesül. A 9,0 m magas 330 méter hosszú földből épített völgyzárógát mögötti 28,7 ha vízfelülettel 1,09 millió m3 víz tározása lehetséges. A tározó abszolút teljesítő képessége 38 liter/s. de az az öntözési idényre 80 lit/s értékre növelhető. A völgy mélyfekvésű legelő, kis részében szántóval. Anyaga vízzáró anyag, ezért szivárgási vesztesége előreláthatólag nem nagy lesz. A tározó építésének megkezdése a közeljövőben várható — de egyelőre nem a Kerettervben szereplő kiépítési szinten. Hasznosítása mezőgazdasági jellegű: öntözés, hal- 'és1 víziszámyas tenyésztés. Gyöngyösi I. sz. tározó (52) a Tarján pataknak a 3. sz. főközlekedési út hídjától 2 250 m-re E-ra történő elzárásával létesül. A 9,0 m magas 570 méter hosszú földből épített völgyzárógát mögötti 46,2 ha vízfelülettel 1 617 millió m3 víz tározása lehetséges. A tározó völgye részben mélyfekvésű vizenyős rét, legelő, szántó, kevés értéktelen szőlővel. A tározó főleg öntözési igényeket elégít ki, de alkalmas járulékos hal- és víziszárnyas tenyésztésre is. Mivel a 3. sz. főközlekedési úthoz közel van, vízisport és vízparti üdülésre is alkalmas. A tározó megépítése esetén a Gyöngyös—do- giai vizsgálat szükséges. Gyöngyösi II. sz. tározó tápláló és befogadó vízfolyása a Külső-Mérges patak Gyöngyöstől D-re, a Külső-Mérges pataknak a Gyöngyös—Karácsondi műúton levő hídtól 2 400 m-re történő mederelzárásával létesül. A 9,0 m magas 770 m hosszú földből épített, terméskő völgyzárógát mögött 55,0 ha vízfelülettel 1,65 millió m3 víz tározása lehetséges. A völgy részben mélyfekvésű rét, legelő, részben szántó. A további tervezéshez részletes geológiai feltárás szükséges. A tározó elsősorban öntözési igényeket elégít ki, járulékosan hal- és vízi- szárnyas tenyésztést is. Tekintettel Gyöngyös város közelségére, vízparti üdülés és vízisport is szóba jöhet. A Gyöngyösi II. sz. és a később ismertetendő gyöngyöshalászi tározó egymással fedésben vannak, tározó építésére a gyöngyöshalászi kedvezőbb. Ezért a Gyöngyösi II. sz. tározó megépítése csak akkor szükséges, ha a gyöngyöshalászi tározó valamilyen oknál fogva nem épülhet meg. Atkári tározó tápláló és befogadó vízfolyása a Nagyrédei Nagypatak. Atkáitól É-ra a Nagyréded Nagypataknak az Állami Gazdaság területén keresztül vezető árok betorkol] ása felett 500 m-es hosszúságú földből épített völgyzárógát mögötti 81,4 ha felületen 1,058 millió m3 víz tározható. A tározó abszolút teljesítőképessége 40 Т/s., de az öntözési idényben 120 1/s is elérhető. A tározó megépítése esetén a Gyöngyös—Dorn őszi ói Állami Gazdaság egynyomú szórtkő bekötő útja kb. 300 m hosszban víz alá kerülne, ezért a töltés vonala az út nyomvonalának megfelelően vásszahajlik. Hasznosítása öntözési célokra történne, járulékos hal- és víziszámyas tenyésztéssel. Az Atkári tározó a Gyön gvöstarjáni és a később ismertetendő Nagyrédei és Gyöngyöspatai tározókkal fedésben van. Helyszíni adottsága azoknál kedvezőtlenebb, ezért megépítése csak azok megépülte után javasolható. Gyöngyöspatai tározó (53) Gyöngyöspata községtől DK-re. a Nagypataknak a Gyöngyöspata— Szűcsi úton levő hídtól 1 700 m-re DK-re történő elzárásává] létesül. A 7.0 m magas 24 ha vízfelülettel 0,72 millió m3 víz tározása lehetséges. A tározó völgye jelenleg rét, legelő. Az altalaj az eddigi tapasztalatok alapján vízzárónak mondható. A környékben fejlett a szőlő- és gyümölcstermelés, melynek terméseredménye öntözéssel megsokszorosítható. A tározó ezért elsősorban öntözési igények kielégítését szolgálja, járulékos hal- és víziszámyas tenyésztéssel. Gyöngyöshalászi tározó (54) Gyöngyöshalásztól К-re a Hám tanyával szemben, a Külső-Mérges patak völgyének elzárásával létesül. A 7,5 méter magas 580 m hosszú földből épített völgyzárógát mögötti 38 ha vízfelülettel 1,045 millió m3 víz tározása lehetséges. A tározó völgye jelenleg vizenyős rét, értéktelen szőlő. Az altalaj vöröses nyirok, vízzárónak 309
