Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
gyűjtőterületen igen gyorsan el kell kezdeni a talajvédelmi munkálatokat. A tározó helyén a pará- di völgy vízzárósága megfelelő, a pétervásárai völgy keleti oldalán azonban a Sirok környéki tufa előfordulásokat esetleg vízzáró fedőréteggel, vagy injektálással kell lezárni, a szivárgási veszteségek csökkentése céljából. A tározótér helyén jelenleg vizenyős rétek és szántók vannak. A tározó megépítésével víz alá kerül Sírok község nagy része, továbbá a Kápolna—kisterenyei vasútvonal 3,5 km hosszú szakasza, a siroki vasúti megállóhely és kb. 15 km hosszú közút. Amennyiben a tározó megépül a továbbiakban a Tama völgyében csak a Mátrai Regionális Vízmű és a Recski Ércdúsító vízellátását biztosító Bikk pataki és Köszörűvölgyi tározókat kell megépíteni, mert az összes vízigényt ez a tározó kielégíti. Megépítését csak 1980 után javasolják, tekintettel a tározó nagy járulékos beruházásaira. Gyöngyössolymosi II. sz. tározó (45) Gyöngyös- solymostól É-ra a Gyöngyösi nagypatak és a Monostori patak öszefolyása alatt 200 m-re a meder elzárásával létesül. A 29 m magas, 260 m hosszú völgyzárógáttal 37 ha tározó felüleiten 2,75 millió m3 víz tározása lehetséges. A tározó vízszolgáltatása 110 lit/s. A VITUKI tanulmánya szerint a völgy anyaga andezit, melyet nyirok talaj borít. Vízzárása jó, ezért szivárgási veszteség nem várható. A nagy vízmélység miatt a párolgási veszteség is alacsony. A tározótérbe esik egy felhagyott kőbánya és a völgy felsőbb szakaszain levő bányákhoz vezető iparvasút 5 km hoszú szakasza. A tározó vízellátási és öntözési célokat szolgálhat. Vizéből Gyöngyössolymos és Gyöngyös helységek 1980 utáni vízigénye fedezhető, másrészt öntözés céljára is hasznosítható. További rendeltetése a vízparti üdülés és vízisportok szolgálata. Fajlagos beruházási költsége 26,10 Ft/rn3, de megépítése során a helyszínen található építőanyagok felhasználásával költségcsökkenést tudnak elérni. Helyzeti előnyeinél fogva a földmunka költségekben is megtakarítás várható. Vécsi (Tarnóca pataki) tározó tápláló és befogadó vízfolyása a Tarnóca patak. A 3. sz. főközlekedési út mellett 200 m-re épülő 8,0 magas, 540 m hosszú földből készített völgyzárógáttal 180 ha tározó felületen 5,0 millió m3 víz tározása lehetséges. A VITUKI tanulmánya szerint a völgy felépítésében pleisztocén kori agyag- és homokrétegek vesznek részt, melyekre barna nyirok települt. A völgy baloldalán a homokrétegek néhol a felszínre bukkannak, de szerepük alárendelt. Ennek megfelelően a szivárgási veszteség közepes. A párolgási veszteség a nagy vízfelület miatt nem elhanyagolható. A tározó feladata az újonnan feltárt lignitmezőkhöz tervezendő erőmű hűtővizének biztosítása. Megépítésével egyidejűleg a Vécsi bekötő utat is új nyomvonalra kell helyezni. A tározó térfogata a 3. sz. főközlekedési út korszerűsítésével a tervezett tározási szint mellett kb. 1,2 millió m3-rel megnövekedne. Recski I. sz. tározó (47) Recsk községtől DK-re a Rögtön tanya alatt kb. 200 m-re, a patak beöm- lése felett 300 m-re a recski Tárná patak völgyének elzárásával létesülne. A 9,5 m magas 345 m hosszú völgyzárógáttal 310 ha vízfelülettel 10,0 millió m3 víz tározása lehetséges. A tározó vízszolgáltatása 380 lit/s. A tározó megépítésével Recsk község egy része, továbbá a Sárok—kisterenyei vasútvonal és makadám út kb. 2 km hosszúságú szakasza víz alá kerül. A medence szélén fekszik a recski kőbánya és kőosztályozó, melynek részletes geológiai feltárása szükséges a tározó megépítése előtt. A völgy bal oldala odigocén agyag, a jobb oldal agyagos, löszös nyirok talaj, a völgy feneke agyagos pal- hordalék, így erős szivárgás nem várható. A VITUKI tanulmánya szerint a tározó megépítésének geológiai akadálya nincs. Szivárgási és párolgási veszteségei az átlagos körül mozognak. Szajlai tározó (48) tápláló és befogadó vízfolyása a pétervásárai Tama. Szajla községtől DK-re kb. 1200 m-re a Tama völgyének 11,0 m magas, 310 m hosszú földből levő terméskő burkolatú völgyzárógáttal történő elzárással egy 380 ha vízfelületű tározót létesítenek, melyben mintegy 18,00 millió m3 víz tározása lehetséges. A tározó által szolgáltatott vízsugár 700 lit/s. A Tárná vízgyűjtőterülete az elzárás szelvényében 336 km2. 1%- os árvízhozama 100 m3/s. A tározómedencét határoló domboldalakon szántóföldi művelés folyik, a dombtetőket helyenként erdőfoltok takarják, a völgyfenék rét, legelő, helyenként erdő és szőlő. A nyugati domboldalon terül el Szajla, a Keletin Terpes község. A tározó megépítésével Szajla község részben víz alá kerül. Terpes községben, magasabb fekvésénél fogva csak a szélső házak vannak veszélyben. A Sírok—Pétervására közötti makadám út egy kb. 2 km szakasza is víz alá kerül, ezért az átépítendő. A tározó hasznosításával kapcsolatban öntözési és ipari igény is jelentkezik. Mivel az ipari igények egyéb helyekről is kielégíthetők és az elmúlt időszakban már több ezer ha öntözési igényt a vízhiány miatt nem lehetett kielégíteni, a tározót csupán öntözési igények kielégítésére tervezték és a hatékonysági vizsgálatot is ennek megfelelően végezték el. Ivádi tározó Ivád község felett a Kápolnavölgy betarkallása felett 700 m-re van Ivádi vagy Szénégető patak völgyének völgyzárógáttal történő elzárásával létesülne. A 10,0 m magas, 150 m hosszú földből épített terméskőburkolatú völgyzárógáttal 35 ha vízfelülettel 0,8 millió m3 víz tározása lehetséges. A tározó vízszolgáltatása 20 lit/s. Vízgyűjtő- területe az elzárás szelvényében 17,0 km2. Az 1%- os árvízhozama 20 m3/s. Geolőgiailag a völgyszakasz baloldala oligocén agyag, itt nagyobb szivárgás nem várható. Egyéb helyein a terület rendkívül laza, nagyobb szivárgási veszteséggel kell számolni. Emiatt nagy gondot kell fordítani Ivád község biztosítására. A tározó építése előtt részletes geológiai feltárásra van 307
