Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
I. fejezet. A vízgazdálkodás szerepe és jelentősége a népgazdaságban
képest a szomszéd egységeik érdekeit is szem előtt tartva oldották meg. Nem küszöbölhették ki azonban azt a gátló körülményt, hogy a közigazgatási és vízügyi igazgatósági területek és vízgyűjtők határai mem fedték egymást. A Keretterv most ezt a 'hiányosságot is kiküszöbölte. Szervezeti vonatkozásban a jövő feladata minél átfogóbban egységes vízügyi szervezet kialakítása, melyhez kapcsolódni kell a szervezett nemzetközi együttműködés kiszélesítésének is. Az egyes feladatköröket vizsgálva, területünk tervezett fejlesztésének főbb adatait a következőkben foglalhatjuk össze. Árvízvédelmi szempontból a védtöltéseket felemeljük és szélesítjük, mivel az előírt magassághoz képest magassági hiányok, az előírt keresztmetszeti méretekhez képest pedig keresztmetszeti hiányosságok vannak. A magasparti részeken új töltéseket fogunk építeni. A Zagyva—Tama árterének munkálatait befejezzük. A védtöltések közel 100 'éves gyeptakaróját felújítjuk. Felújítjuk a hullámtörő véderdőket. Vasbeton oszlopokkal cseréljük ki az eJfcorhadt telefonioszlopokat. Űj gát- őrházákat építünk. A földmunkák végzését gépesítjük, s ehhez 30 db. agrosztroj traktort szerzünk be. Még a vízlépcsők megépítése előtt elvégezzük folyóinkon a partok megkötését és a szükséges mederátmetszéseket, rendezzük a hullámtereket. Belvízvédelmi fejlesztési alapelvkónt elfogadtuk, hogy csatornahálózatunkat, műtárgyainkat és szivattyútelepeinket úgy építjük ki, mely lehetővé teszi a téli és kora tavaszi .belvizeknek 13—14 nap alatti levezetését. Rendeztük a Zagyva—Tama összes mellékágait, melyeknek rendezésére részbeni még terv sincs. A tervidőszak végére berendezett öntözőterületünket 326 kh-ra, s egyidejűleg öntözött terület nagyságát 212 690 kh-ra fejlesztjük. A természetes vizek és járulékos haltenyésztésre alkalmas vizek felhasználásával haltenyésztő területünket 12 212 kh-ra növeljük, s az az 1960. évi 5957 q halhozam helyett 42 188 q halat fog szolgáltatni. A közműves vízellátással rendelkező települések számát 130-ra növeljük, s ezzel 937 338 lakos közműves vízellátását biztosítjuk, mely bekapcsolt és a terület összlakosságának viszony számát 83%-ra emeli. A szennyvízelvezető csatornahálózatot 22 város és község területére bővítjük meg, s ez 384 500 lakost énint kedvezően, mely az ellátott és az el nem látott lakosság viszony számát 34%-ra javítja. A Kiskörei II. és a Csongrádi III. vízlépcső megépítésével, valamint a Mátravidéki 19 törpevízerőmű megépítésével 181,8 millió kWó mennyiségű vízierővel nyert villamosenergiát fogunk termelni. A víziút és víziköziekedés javítása érdekéiben megépítünk két hajózsilipet, s jelentős mértékben növeljük és kiépítjük rakodóinkat és kikötőinket. A már meglévőkhöz 11 új síkvidéki, 30 domb- vidéki tározót építünk és 2 meglévő holtágat bővítünk. Megoszlásuk: 26 mezőgazdasági, 13 ivóipari, 4 pedig komplex tározási célokra szolgál. A bennük tárolható víz mennyisége 154,789 millió m3. Intézményesen foglalkozunk ásvány-, gyógy- és hévizeinknek gazdaságos kihasználásával. Gondoskodunk adottságainknak a vízparti üdülés, fürdés, a vízisportok szempontjából való jobb kihasználásáról. A terület vízgazdálkodására vonatkozó történelmi adatokat, a jelenlegi helyzetet, és a jövő feladar- tait részletesen tartalmazzák az itt következő fejezetek.
