Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
meglévő Tiszapalkonyaán kívül Tiszaburán, il. Csongrádi város közelében. A tömegárukat a vasútnál alacsonyabb önköltséggel lehet szállítani a víziúton és ebből következik, hogy mindazokat az árukat, amelyek jellege és útvonala megengedi, a következőkben víziúton kell szállítani és elsősorban a Tiszán. A Tisza I. vízlépcső (Tiszalök) már megépült, míg a Tisza II. és III. vízlépcsők megépítésével biztosítva lesz a hajózható vízáút. A 8. TVK. területén épül az említett II. vízlépcső és ez azt jelenti, hogy a Tiszafüred—Köröstorok közötti víziút teljesen megfelel a belvízi szállítás igényeinek, vagyis a Tiszán 1 000—1 5000 tonnás uszályokkal is lehetséges lesz a rendszeres hajózás. A Szovjetunióból érkező tömegárukat Komorónál építendő ipari alapanyag rakodón tervezik vasútról-hajóra átrakni. Innen a borsodi iparvidékre, az Alföldre, ill. a Duna vízrendszerére kerülnek hajón a tömegáruk. A Tiszamenti Vegyiművek Szolnoknál, a kedvező víziszállítás létrejöttével, létesítene egy gépesített kikötőt az ipari alapanyagok, illetve kész termékek hajón való szállítására. Az O. T. átlagosan 250 °/(J-os fejlesztést irányzott elő 1958-ban országos viszonylatban, természetesen a MAHART forgalom alapján. Jelentősen megemelkedne a Tisza folyón a vízszállítás, ha a vasútról való áru- átterelés megindulna. Ennek feltétele, hogy a MÁV egyes tömegáruk áttereléséhez hozzájáruljon, másodsorban, hogy a szükséges kikötők és rakodóberendezések rendelkezésre álljanak. Ezenkívül kell, hogy megfelelő szállítóeszközökkel is rendelkezzék a hajózás. A nemzetközi hajóforgalom is jelentős lehet ezen a Tisza szakaszon. Az ipari import alapanyagoknak, a gabonaneműeknek, a gépeknek, Tokaj tömegborainak, Nyírség burgonyájának, téli almájának és káposztájának export lehetőségei a víziúti szállítás kiépítését nemzetközi érdekek alapján is szorgalmazza, nemcsak a szomszédos országokkal, hanem ezen túlmenően a közel-keleti és nyugati államokkal is. A vasúti, közúti és víziúti szállítások aránya lényegesen meg fog változni, ha a hazai belhajózásba a csatornázott Tisza jelentős forgalomnövekedéssel lép be, mert egyes áruféleségek hatékonyan víziúton szállíthatók. Ilyenek a terméskő, kavics, homok, cukorrépa, szálastakarmányok, liszt, cukor és különböző zöldségkonzervek. Az említetteknek előfeltétele a mezőgazdaság korszerű és magasszínvonalú fejlesztése. A vízlépcsők ugyan elsősorban a nagy terméshozamok elérése, az öntözés érdekében létesülnek, de egyben biztosítják a gabona és zöldség stb. feleslegének elszállítását is az olcsó víziszállítással. A Tisza csatornázás műtárgyai komplex vízgazdálkodási létesítmények, mert a vízlépcsők az öntözési érdekek elsősorbani kielégítésén kívül a vízi- erőhasznosítás, az ipari- és ivóvízellátás, ezen túlmenően a víziszállítás érdekeit is szolgálják. A komplex létesítmények megépítése magával hozza, hogy érdemes hajózni, nemcsak a rendelkezésre álló, hanem fejlesztett hajóparkkal is. A meglevő kikötők, ill. rakodók jelenleg nincsenek kihasználva és így a fajlagos fenntartási költségük is jelentős. Természetesen a, jövőben számolni kell azok na- gyob mértékű kihasználásával, mivel ha a korszerű víziút rendelkezésre áll, a Tisza folyó a hazai és a nemzetközi víziút hálózatba is bekapcsolódik. A 8. TVK területén igen intenzív hajóforgalom a Duna—Tisza-csatorna megépítésével, az 1980-as évek után indul meg. Ekkor már közvetlen kapcsolat létesül a hazai, de a nemzetközi dunai hajózással iS. 1 ! A Duna—Tisza-csatorna megépítése és az azon lebonyolódó víziúti szállítások további költségmegtakarítást eredményeznek a népgazdaságnak A víziút forgalmi. sűrűségével egyidőben egyes kikötők, ill. rakodók forgalma is jelentősen megnő. Ezért a meglévő kikötők jókarbahelyezésére, felújítására, valamint gépesítésére költséget kell betervezni. Meg kell vizsgálni, hogy a jelenleg meglévő rakodóberendezések eléggé korszerűek-e, vagy átépítésükről mihamarább gondoskodni kell. A rakodók a Tiszamenti községek viszonylatában mindenütt megvannak és rendelkeznek a hozzá vezető kövezett közutakkal is. A kikötök ill. rakodók fejlesztését a MAHART előirányozta. Költség- kihatásait később tárgyaljuk. A belha józáson belül a nagyhajózás kérdésével kell foglalkozni, mivel ismeretes, hogy a nagyarányú szállítás is csak újabb átrakás nélkül gazdaságos, akár vasútról hajóra, akár hajóról vasútra történő rakodásról van szó. A kishajózás létjogosultsága továbbra is megmarad. Különösen a VÍZIG hajóparkja bonyolít le a munkahelyek között anyagszállítást. Kishajózás a Tisza csatornázása után sem veszít jelentőségéből, sőt a hajózható főcsatornákon is megindul az eddiginél nagyobbarányú áruforgalom. 2. A VIZIUTAK ÉS A KIKÖTÖK FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE Közismert, hogy víziútjaink hálózatának fejlesztésével tervező mérnökeink már hosszú idő óta foglalkoznak. A gazdasági viszonyok azonban ez- ideig nem engedték meg, hogy a Tisza folyó teljes csatornázása, és a Duna—Tisza összekötő csatorna megvalósuljon. Víziutainfc tervszerű fejlesztésébe illeszkedik be a Tisza folyó csatornázásával a Tiszafüred—Csongrád közötti folyószakasz is. Ezt, mint láttuk, különböző gazdasági szempontok szükségessé is teszik, már a jelenben is és a közeli 292