Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
hogy ötletszerűen csak helyi adottságok és közlekedési szempontok figyelembevételével választották meg a helyüket. Így általában nem a legnagyobb vízerőkészlettel rendelkező vízfolyásokra, illetve vízfolyásszakaszokra települtek ezek, és nem is kedvező hatásfokkal üzemeltek. 1.3 A fejlesztés szükségessége A 8. TVK területen a villamosenergia fejlesztési terv alapján 1980-ban 9 600 millió kWó villamosenergiaszükséglet fog fellépni. A terület energia- termelése tehát a mai érték tizenegyszerese lesz. Ebből hőerőművekben termelt energia 9 410 millió kWó lesz, míg a vízerőművek energiatermelése 190 millió kWó-t fog kitenni. A vízerőművek energiatermelése a területi energiatermelés 2%-a lesz. Ezen fejlődés oka a terület iparának fejlesztése, falvak, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, stb. energiaellátásának, valamint a lakosság villa- mosenergia-igényének kielégítése. 1.31 A KÖZEPES ÉS KISESÉSÜ VÍZERŐMŰVEK ÉPÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A területen 1980 évig, a fejlesztési tervnek megfelelő, kereken 190 millió kWó energiát lehet termelni vízerőművek által. A területen megépülnek a Tisza II. és Tisza III. vízlépcsők, melyek a mezőgazdaság fejlesztése érdekében elsősorban az öntözésfejlesztést hivatottak szolgálni. Ennek kapcsán lehetőség nyílik a vízerőhasznosítás fejlesztésére, illetve a kereken évi 190 millió kWó energia- termelésre. A Tisza II. és Tisza III. vizűópcsők a teljes kiépítésük után 116, illetve 80 millió kWó villamosenergia termelésére lesznek képesek. 1.32 A TÖRPE VÍZERŐMŰVEK ÉPÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A törpevízerőművek építését szükségessé teszi az körülmény, hogy a terület egyes részén a villamosenergia hálózati vonaltól távoleső mezőgazdasági üzemek villamosítása gazdaságosan csak törpe vízerőművek segítségével történhetik. Erre lehetőséget adnak a területen lévő kisvízfolyások, amelyeknek elméleti vízerőfcésziebe, E95 = 40 millió kWó, E95 = 15 millió kWó nagyságú. 1.33 A HIDRAULIKUS ENERGIÁTÁROZAS SZÜKSÉGESSÉGE A terület nem biztosít lehetőséget a hidraulikus energiatározások számára, így a jelentkező csúcsenergiaigényt más, vízgazdálkodási területen gazdaságosabb létesítés ű szivattyús energia tározókkal kell kielégíteni. 2. A VIZERÖHASZNOSITAS FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A vízerőhasznosítás energetikai, illetve gazdaságossági vizsgálata szempontjából elengedhetetlenül szükséges a vízfolyás vízállásának, vízhozamának, vízerőkészletének, hordalékmennyiségének hosszú időre szóló adatgyűjtése, és feldolgozása. A területen lévő Tisza és Zagyva folyókra vonatkozóan rendelkezésre állnak a hosszú időre szóló adatgyűjtések és megfigyelések. Az energiatermelés szempontjából számításba jöhető kisvízfolyásokról azonban csak fcb. 10 év óta van rendszeres adatgyűjtés. A Tisza csatornázásával kapcsolatban megindultak a helyszíni elő-, illetve tervezési munkálatok. E munkálatokból a 8. TVK területére esik a Tisza II. és a Tisza III. vízlépcsők megvalósítása. A Tisza II. vízlépcső létesítésével kapcsolatban elvégzett feltárási és kutatási munkák az alábbiak: Elkészült Tiszabúrától Tiszafüredig a Tisza folyó hullámtéri részének és töltésének rétegvonalas, illetve a jellemző keresztszelvények felvétele. A bÖgében Tiszafüredig terjedő térségig elvégezték a tervezésekhez szükséges talajfeltárásokat. A Tisza vízjátékának a talajvízszintre gyakorolt hatását a bögementében elhelyezett talajvízszint- észlelő kúthálózatban folyamatosan észlelik. Talajmechanikai feldolgozást nyert a Tiszabura— Tiszafüredi szakaszra vonatkozó talaj feltárások anyaga. Megtörténtek a vízlépcső elhelyezésével kapcsolatos hidrológiai feltárások. Meghatározták a különböző duzzasztási szintekhez tartozó duzzasztási görbéket. A kisminta-kísérletek csak a Tiszaburai vízlépcső elhelyezésére vonatkozóan készültek el. A vízlépcső helye a kísérletek során a Tiszabura felett tervezett átmetszésben volt. A Tisza III. vízlépcső érdekében végzett feltárási és kutatási munkák a következők voltak: A tervezett vízlépcső elhelyezési környezetében hat helyen talaj feltárást végeztek, és a talaj feltárások anyagát talajmechanikailag feldolgozták. A kisvízfolyások vízerőkészletének jobb kihasználására történt kísérletek és tervezési munkák az alábbiak: Kísérletek folynak a törpe vízerőművek automatizálásával kapcsolatban. A Ganz-MÁVAG gyár terveket dolgozott ki a 280
