Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 8.31 TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK CSATORNÄZÄSI FELADATAINAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA Városi és községi csatornaműveknél a csatornahálózat és a tisztítótelepek megépítése a következő sorrendben javasolható: a) Jászberény, Cegléd, Gyöngyös, Hatvan, Nagykőrös és Salgótarján, b) Lőrinci, Nagykáta, Kisújszállás, Szolnok, Mezőtúr, ej A többiek, hacsak rendkívülá új helyzet nem sorolja előbbre azokat. Megokolja Jászberény, Cegléd, Gyöngyös és Salgótarján előrehelyezését, hogy ivó- és ipari, továbbá csatornázási ellátásuk építése kész tervek alapján már megindult, s ez kész helyzetet teremtett a sorrendiségben. Hatvan és Nagykőrös igen kedvezőtlen helyzete á szennyvízelvezetés terén, továbbá jelentősége a forgalom és ipar vonalán olyan tényezők, melyek az első helyre sorolást követelik. Kisújszállás területén a fertőzési előfordulások arra intenek, hogy a sorrendben nem hagyható a város utoljára. Szolnokot az első helyről már meglévő berendezéseiben rejlő adottságok tették a második sorba, de a megindult építései ezen a vonalon alig engednek különbségtételt a sorrendben. Nagybátony helyzetét előnyössé tette most befejezett ellátóműve, mely elég hosszú időre tűrhető rendet teremtett a csatornázásban is. Az ipartelepek csatornázásánál részletes sorolási javaslatok nem adhatók, mivel nincsenek közelebbi adatok arra vonatkozóan, hogy a kerettervben szereplő települések iparfejlesztése a népgazdasági fejlesztési tervekben milyen szempontok és ütemezés szerint fog történni. Mindenesetre első helyre sorolhatók a már megkezdett iparfejlesztési esetek vízgazdálkodási tervezései és építkezései. Pl. Szolnok, Martfű stb. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A Keretterv képet ad a jelenlegi állapotról és feltárja a jövőbeni teendőket. Tartalmazza az ez idő szerint figyelembe vehető legfontosabb vízgazdálkodási feladatokat. Megteremti a lehetőségét és az alapját hosszabb távlati népgazdasági tervek elkészítésének. Más népgazdasági ágazatnak jelentős segítséget nyújthat saját távlati tervük kidolgozásához. A Keretterv tájékoztatást ad, hogy milyen megterhelést jelent a népgazdaság számára a csatornázás és szennyvíztisztítás terén végrehajtandó legsürgősebb feladatok elvégzése. A bevezető rész a meglévő állapotot foglalja össze. A kommunális csatornázás adatainak megbízhat tósága megfelelő. Kellően kimunkált adatok álltak rendelkezésre az ország közműellátottságáról, azok műszaki jellemzőiről. Az ipartelepek szennyvízkibocsátásnak és tisztításának egyes adataiban már több bizonytalanság rejtőzhet. Kérdéses esetben ezért mindig a jobban megfogható ipari vízbeszerzés és az alkalmazott gyártási technológia során várható vízveszteség egybevetésével történt a kibocsátott szennyvízmennyiség leellenőrzése és esetleges korrigálása. A kommunális csatornázás 20 éves fejlesztési tervének alapja az Országos Tervhivatal irányelvei és számai szerint elkészített lélekszámfejlesztési terv volt, mely az ország lakoslétszámát 1980-ra 11,3 millió főre irányozta elő. A Keretterv célkitűzéseinek realitását kommunális vonalon az Országos Tervhivatal és az Országos Vízügyi Főigazgatóság 1962. januárjában megadott fejlesztési irányelveinek, továbbá a különböző tervező vállalatok konkrét terveinek felhasználása biztosítja. A Keretterv készítése során minden város, nagyközség és kiemelt mezőgazdasági központ csatornázásának és szennyvíztisztításának megoldására egyedi terv készült, s így a célkitűzések megvalósításához szükséges beruházási költség reális számértéknek tekinthető. A 20 éves iparfejlesztés szennyvízelvezetésének és tisztításának tervezése az iparágak fejlesztési tervei alapján történt. A fejlesztés egyes nagyipari létesítményednek csatornázására és szennyvíztisztítására a Keretterv készítése során egyedi tervek készültek, azonban a beruházási költségek meghatározása az egységesség kedvéért mindenütt az országos átlagárak segítségével történt, és csak részben lehetett figyelembevenni a helyi körülményeket. Előfordulhat ezért egy-egy esetben, hogy az ipari szennyvizek elvezetésére és tisztítására beállított beruházási költség kissé magasnak vagy alacsonynak tűnik, azonban a 8. TVK területre vonatkozóan az e célra fordítandó összegek valós értéknek fogadhatók el. A fejlesztés során keletkező ipari szennyvizek mennyiségének megállapítása jelenlegi gyártási technológiák feltételezésével történt. Űj, korszerűbb technológiák bevezetése a káros szennyvizek jelentős mérvű csökkentését okozhatja, ami az elvezetés és szennyvízkezelés terén komoly költségmegtakarítást eredményezhet. Meg kell jegyezni, hogy az összehasonlíthatóság és egységesség érdekében a költségszámítás a teljes 20 éves fejlesztési időszakra vonatkozólag azonos kivitelezési költségtényezők segítségével történt. Nem lehetett ugyanis figyelembe venni az építési, technológia állandó korszerűsödését, mely az építési költségek terén esetleg jelentős költségmegtakarítást eredményezhet a megadott költségekhez képest. 274
