Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
fm hosszú. A csatornák szelvénye 30 cm átmérőjű. A szennyvíz kezelése jelenleg biológiai, de korszerűtlennek minősíthető és lényeges bővítésre szorul. A csapadékvízcsatoma hálózat hossza Nagybátony- ban 4690 fm, Maconka-újtelepen 594 fm, összesen 5284 fm. A város csatornázandó területe 1980-ban 200 ha lesz. A csatornázandó területre eső lakosszám 1980- ban 10 000 fő lesz. A hálózat 30—20 cm И-jű előregyártott betoncsövekből készül. A csatornarendszer elválasztó összes hossza 17 km lesz. A csapadék a területről zárt csatornákban, kb. 4 km hosszú csatornával vezetendő el. A többi helyekről, a külsőségekről a csapadékvizek elvezetése nyílt árokkal történik. A szennyvíztisztító telep a Zagyva mellett, a várostól nyugatra helyezhető el, a régi telep mellett. A tisztítandó szennyvízmennyiség 1500 m3/nap, házi eredetű. A telepet eleveniszapos biológiai tisztítási elvek szerint kell kialakítani. A tisztított szennyvíz befogadója a Zagyva. A szennyvízelvezetés és tisztítás költségei. 11,5 millió Ft, a csapadékvízcsatomázás bővítésének költségei pedig (4 km) 2,2 millió Ft, összesen 13,7 millió Ft-ot tesznek ki. Nagybátony összes ipari vízkibocsátása 2 420 m3/nap, ipari és fekáliás szennyeződésű. Ipari szennyvíztisztító berendezésekben 800 m3/nap meny- nyiséget teljesen, 1620 m3/napot pedig részlegesen kell tisztítani. A keletkező káros szennyvizek meny- nyisége 60 m3/nap, teljes mennyiségben hatástalanítva. Befogadó a Zagyva, Katalin patak. Az ipari szennyvizek szennyvízelvezetésének és tisztításának megoldásával kapcsolatos beruházási költség 4,5 millió Ft. Az üzemi lakótelepek csatornázással és szennyvíztisztítással ellátott lakoslétszáma 3000 fő. 2.212 Kis csatornaművel ellátott települések Jászapáti Szennyvízcsatornázást 60 ha területen kell létesíteni. A község lélekszáma 1980-ig 11 083 főre emelkedik. Ipari üzem a községben nincs, fejlesztés sem várható. A község belterülete 250 ha, melyből a jelzett 60 ha-on lakó 4000 fő ellátottságát biztosítják csatornázással. Az ellátottság így 37%-os lesz. A csapadékvízcsatoma hálózatot nem kell fejleszteni. A szennyvízcsatorna legnagyobb szelvénye 30 cm átmérőjű. A községben jelenleg közkutas vízellátás van, csak egy-két közintézmény épületébe van a víz bevezetve. Ezek saját kis házi szennyvíztisztító berendezésekkel rendelkeznek és a tisztított szennyvizet elszikkasztják. Működésük elégtelen. A központi vízellátás fejlesztésével párhuzamosan a község központi részében 3 km hosszban kell szennyvízcsatorna hálózatot létesíteni, s mivel a község területe nem lejt, egy átemelő telepet is kell építeni, mely a község melletti befogadó belvízcsatornába termelő szennyvíztisztító telepig 1 km hosz- szú nyomócsövön át juttatja el a vizet. A szennyvíztisztítást 600 m3/nap kapacitású oxidációs árokkal kell megoldani. A szennyvízelvezetés, átemelő- és tisztító telep teljes költségelőirányzata 3,0 millió forint. Jászár okszállás Lakosainak száma a 20 éves tervidőszak végén is a mai lesz. A községben csatornázás jelenleg nincsen, ipara sincs és ilyen előirányzata sincsen. A község belső területén 40 ha-on kell csatornahálózatot létesíteni elválasztó rendszerrel. Ez a csatornahálózat mintegy 2000 főt fog kiszolgálni. Az 5 km hosszú hálózat 30 cm átmérőjű betoncsövekből készül. Átemelőtelepet kell létesíteni a terep lejtéshiánya miatt. A csapadékvizeket a belső területről zártszelvényű csatornával, a külső területekről nyílt árokkal kell elvezetni. A szennyvíztisztító telep helye a község keleti részén a lakott területektől 400 méter távolságra lesz a Gyöngyös patak jobb partján. 300 ms/nap szennyvíz elvezetésére és tisztítására lehet számítani. A telepet oxidációs árok rendszerrel kell kialakítani, a tisztított szennyvíz befogadója a Gyöngyös patak. A szennyvízcsatornázás és kezelés előirányzata 5,0 millió Ft, a két km hosszú, 50—40 cm átmérőjű csapadékvíz csatornahálózat építési előirányzata 1,6 millió Ft. Kunhegyes Lakosainak száma 1980-ra 11 300 főre emelkedik. A lakosság szennyvizén kívül az ipar nem fogja terhelni sem a csatornahálózatot, sem pedig a tisztító- telepet. A távlatban a csatornázásra érett területen 5000 fő ellátásáról kell gondoskodni. Az elvezetendő napi szennyvízhozam 750 m3. A szennyvíz- csatorna hálózat elsősorban a községi központban kell létesíteni, elválasztó rendszerrel. Csapadékvíz- csatornákat csak a zártsorú beépítettséggel rendelkező helyeken kell kiépíteni. Zömmel nyílt árkok vezetik le a csapadékvizeket. Biológiai szennyvíztisztító telepet kell építeni a Kakat-éri csatorna mellé. Meg kell vizsgálni, hogy a tisztított szennyvíz elhelyezése és hasznosítása a szennyvíztisztító telep környezetében gazdaságos-e. 11 km hosszúságban, 30—20 cm átmérőjű szennyvízcsatorna hálózatot, átemelőtelepet és szennyvíztisztító telepet irányoz elő a terv 8,0 millió Ft költséggel. A 3,5 kilométer hosszú, 90—40 cm átmérőjű csapadékvízcsatoma hálózat fejlesztési költsége 2,3 millió Ft. A kettő együtt 10,3 millió Ft. Tiszaföldvár Lakosainak száma a jelenlegi 12 517 főről 20 év múlva 13 500 főre fog emelkedni. A község belső területi részén élő 3000 főnyi lakos 450 m3/nap szennyvizének elvezetéséről és tisztításáról kell gondoskodni. A közkutas vízellátású területen nem lesznek szennyvízcsatornák. A megépítendő hálózat hossza 9 km, átmérője 30—20 cm. A tisztítás a tisztítótelepen mechanikai és teljes biológiai tisztítással történik. A megtisztított víz végső fokon a Tisza folyóba vezető árok egy részében is szikkad. Zárt csapadékelvezetésre csak a község központjá270
