Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
jutott a szennyvízkérdések megoldása, de ott is csak a legutóbbi időkben, és ott is inkább a tervek korszerűek, a kivitel maga csupán részletekben követi az átfogó tervezést. A talajnak és a vizeknek fertőzése gyakorlatilag még folytatódik. A szennyvízelvezetéseknél a legolcsóbb megoldásokat választják, melyek általában rosszak vagy hiányosak. Nem megfelelő az ipari szennyvizek tisztítási foka. Nem mentesíthet az ártalmas szennyvizek tökéletes tisztítási kötelezettsége alól az a körülmény sem, hogy sok ipartelep, éppen a viszonylag nagy ipartelepek, a bő vízhozamú Tiszát veszik igénybe, ill. használják befogadóul. A Zagyvánál és mellékágainál példátlanul rossz állapot keletkezett az alig vagy rosszul tisztított házi és ipar szennyvizek bevezetése miatt. A 8. TVK lakosszáma az 1960. évi népszámlálás adatai alapján 1 099 230 fő. Az összlakosság 6,8%-a, 74 960 fő él csatornahálózatttal ellátott területen. Levezetett összes szennyvízmennyiség 26 000 m3/nap, ebből 4580 m3/nap ipari eredetű. A kommunális csatornahálózatokon levezetett szennyvizeknek mindössze 43%-a kerül tisztítás alá. A szennyvíztisztító berendezések nagy része azonban nem üzemel megfelelő tisztítási hatásfokkal. A csatornahálózatok összes hossza (az üzemi lakótelepekével együtt) 181,6 km, melyből 91,6 km a szennyvíz, a többi csapadékvíz levezető csatorna. A területen 163 db szennyvíztisztító kisberendezés található, melyek 6290 m3/nap házi szennyvizet kezelnek. A kisberendezések túlnyomó része azonban elavult, kezelésük gondatlan vagy egyáltalán nem történik, tisztítási hatásfokuk igen csekély. Az ipari létesítmények összes vízkibocsátása 1,7 m3/s: ennek a mennyiségnek 82%-a ipari és feká- liás szennyeződésű, a többi szennyezetten (hűtővizek, stb.). Az összes vízkibocsátás 65%-a ipari szennyvíztisztító berendezésekben kerül részleges ill. teljes tisztításra, 4%-át kommunális hálózatba vezetik be, 31%-a pedig közvetlenül a befogadóba kerül. Az ipari és fekáliás szennyeződésű vízkibocsátásból 0,32 m3/s (27 730 m3/nap) jut a befogadókba minden tisztítás nélkül. A keletkező káros ipari szennyvizek (mérgező, dán, fenol, kátrány, lúg, sav, olaj és magas szervesanyag tartalmú stb.) mennyisége 63 590 m3/nap, ennek 68%-át hatástalanítják, a többi maradéktalanul fejti ki romboló hatását a befogadókban. Az ipari létesítmények lakótelepein a csatorna- hálózattal ellátott lakosok száma 9620 fő, a levezetett szennyvíz mennyisége 1720 m3/nap. 1.211 Központi csatornaművel ellátott települések Szolnok 1880-ban kezdték befedni a szennyvizes nyílt árkokat, három helyen pedig önálló kis csatornaszakaszt építettek. Ezekkel a Tiszába vezették a tisz- títatlan szenny- és csapadékvizet. 1911-ben indult meg a rendszeresnek nevezhető csatornaépítés. Lényegében még ma is tisztítás nélkül kerülnek a szennyvizek a befogadóba; van ugyan az egyik városrésznek különálló tisztítótelepe, azaz inkább berendezése, de méreteiben ez is egyötöd része az oda korszerűen szükséges telepnek. 1938 óta épült a tisztítóteleppel ellátott kerület. Csupán mechanikai tisztítást végez a berendezés. A Víz- és Csatornaművek kezelésében levő csatornahálózat a betorkollást, ill. a főgyűjtőcsatorna szerinti osztályozást követve négy csatornarendszerre oszlik. A Tisza magasabb vízállásainál az átemelő szivattyúkat üzembe kell helyezni. Állandó szivattyú- telepe van az első és a harmadik rendszernek. A második és negyedik rendszer szennyvizeit szükségszivattyúkkal emelik a befogadóba árvíz alkalmával. Az első és második rendszer főcsatornája a Zagyvába torkollik, a harmadik és negyediké a Tiszába. A harmadik tulajdonképpen a városi főrendszer; ennek a tiszai védőgáti zsilipé után következő vascsövét a Tisza sodorvonalában a fenékszintre helyezték, miáltal a szennyvíz a mélységben és a víztömeg súlypontjában jól keveredik. Nagy csapadék esetén záporkiömlőn folyik le a víz. A Tisza folyót tisztítatlan szennyvíz fertőzi a városnak majdnem teljes kiterjedése mentén. Egészségügyileg tarthatatlan ez az állapot és a sport fejlődésének is útjában áll. Gyűjtőterület-elrendezés szempontjából a fent említett első rendszer az I. jelű vízgyűjtőterület. Ennek 4500 m3/nap vizét a zagyvái beömlés előtt, rács és homokfogó után egy Emscher kútban tisztítják. 30 naponként kompresszoros szivattyúberen- deziéssei emelik ki az iszapot egy 150 m2 alapterületű szikkasztóba. A II. vízgyűjtő terület, melybe a második, harmadik és negyedik rendszer tartozik, három helyen ad vizet a folyóba. A III. vízgyűjtő terület a nyugati, ipartelepi városrész összes csatornáit foglalja egybe. A négy csatornarendszer összesen kb. 17 500 fő szennyvizét gyűjti össze, 13 500 m3/nap mennyiségben. A városban levő intézményi, lakótelepi és egyéb szennyvíztisztító berendezések összes terhelése 710 m3/nap. 2460 fő szolgálatára épültek. Ezek közül csupán az All. Mezőgazd. Gépállomásának van biológiai tisztító berendezése, a többi, a kétszintes ülepítő és fertőtlenítőtől az egyszerű ülepítésig, mechanikai tisztítást végez csupán. A város 15 ipartelepének napi vízkibocsátása 53 300 m3, ebből 48 300 m3/nap ipari és fekáliás szennyezettségű, 5000 m3/nap pedig szennyezetten. Gt átemelőtelep működik szükség szerint a csatornahálózatokban. Nyolc telepnek van tisztítóberendezése, a többi kezelés nélkül engedi szennyvizét közvetlenül, vagy közcsatorna, esetleg másik szerv csatornájának segítségével a Tiszába. A berendezések ülepítéssel, szűréssel és fertőtlenítéssel üzemelnek — elégtelen hatásfokkal. 12 326 m3/nap kapacitásukkal szemben a terhelésük 37 750 m3/nap. Az ipartelepek összes káros szennyvize 22 710 m3/nap, melyből fenolos-kátrányos 510 m3/nap, savas 3420 m3/nap, lúgos 12 510 m3/nap és egyéb 6270 m3/nap. Kielégítően nem tisztítanak és nem közömbösítenek. Három ipartelep lakótelepén 1105 fő szenny256
