Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)

VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás

sősorban azokat akarjuk megvalósítani, melyek épí­tésére már most jelentkezik igény. A Karcag Tilalmasi ÁG 900 ha-os tógazdaságát 1980. év utáni megvalósításra javasoljuk, ugyanis e terület jelenleg még katonai gyakorlótér. Ha azonban a gyakorlótér korábban is megszüntethető, a tógazdaság megvalósítása azonnal időszerű lesz. 2.33 A JÁRULÉKOS haltenyésztéssel KAPCSOLATOS MUNKÁK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A 6. sz. mellékletben felsorolt, tervezett tározók építési sorrendjét nem a halászati szempontok ha­tározzák meg. A tározók feltételezett építési sor­rendjét a XII. fejezet tartalmazza. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A 8. TVK területének halhozama 1980-ban az 1960. évihez képest a terv szerint a következőkép­pen fog alakulni: Megnevezés Indokolás 1960-ban volt 4 048 968 374 5 490 5 959 1980-ban lesz 4 348 4 986 2 981 12 316 31 506 Az összes haltermő terület a terv szerint csaknem két és félszeresére, a halhozam pedig valamivel több, mint ötszörösére fog növekedni. A termelt ösiszes halhoziamiból a terület ivadékszükséglete 2500 q, amelynek levonása után a lakosság szük­ségleteire 29 000 q áruhal marad, amiből egy főre kereken csak 3,2 kg jut. A 4—5 kg/.fő kívánatos fo­gyasztást a nagymérvű fejlesztés után sem lehet a területről kielégíteni. 3.11 A TERMÉSZETES VIZEK HALÄSZATI HASZNOSÍTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE A természetes vizekből 1960-ban 1349 q halat nyertünk mintegy 4048 ha-nyi vízfolyás, illetve holt-ág területén. A fajlagos hozam tehát 0,33 q/ha volt. A 20 éves időszak alatt a természetes vizek vízfe­lülete 4348 ha-ra növekszik, főleg a II. Tiszai víz­lépcső duzzasztóterének ideeső részével és a nagy öntözőrendszerek főcsatornáival. A halhozamot 4460 q-ban terveztük, melyet jobbára a meglévő holt­ágak tavasításával kívánunk elérni. Tavasításra kilenc holt-ágat hoztak javaslatba, amelyek közül egy beruházást nem igényel, további hat megtérülési ideje kevesebb mint öt év, egy holt­ág 5—10 év, és végül egy 10—15 év közt térül meg. A holt-ágak tavasítása (felhasználva a meglévő adottságokat) általában igen gazdaságosnak mond­ható. Beruházási igény 1,451 millió Ft. \ 3.12 a tógazdasági haltenyésztés ÉRTÉKELÉSE A terület tógazdaságai 1960-ban 739 ha halasított területen 3833 q halat tenyésztettek, átlagos hoza­muk 5,18 q/ha volt. Ez a terület vonatkozásában a lehetőségeknek csak egy kisebb része, fajlagos ho­zam és össztermék vonatkozásában pedig igen ala­csony értékű, a szükségletet az egyéb helyekről származó hallal együtt csak 1/10 részben fedezte. A 20 éves időszak alatt a tógazdaságok halasít- ható összterületét 4986 ha-ra növeljük, amennyiben a népgazdaság ereje ezt lehetővé teszi. Míg terület­ben csak kétszeres növekedést, addig az összes hal­hozamban ötszörös emelést terveztünk. A viszony­lag nagy növekedés részben látszólagos, ugyanis a bázis-időszakban a fajlagos hozam a legtöbb gazda­ságban a reálisnak csak mintegy fele volt. Tervezett hozamok reálisak (átlagban mintegy 8 q/ha), ezt az egyes gazdaságok a jelenlegi nehéz takarmányo­zási viszonyok mellett is túlszárnyalják. A 20 éves tervidőszakban 18 új tógazdaság létesí­tését terveztük. 3.13 A JÁRULÉKOS HALTENYÉSZTÉS ÉRTÉKELÉSE 3.131 Tározók járulékos haltenyésztésének értékelése A tározók közül a meglévő tározók (X-es, Kec9- keri és a Kakati) 1960-ban 775 q halat szolgáltattak. E tározókban a halhozam beruházás nélkül 441 q- val növelhető, míg viszonylag kis beruházásokkal további 849 q halhozamra lehet számítani. A meg­lévő tározókban tehát 775 q-val szemben 2065 q haltermés érhető el helyes, intenzív üzemeltetés mellett. A meglévő tározók beruházási igénye mintegy 2 millió Ft, amelyből a halászatra 0,2 millió Ft há­rítható át, a megtérülési idő kevesebb mint 1 év. Említett három meglévő öntözővíztározó vízmély­sége nem nagy, természetes hozamuk jó, ezért a tó­gazdaságokkal közel azonos hozamukra számítani lehet. A területen a terv 32 db olyan víztározó létesíté­sét javasolja, amelyekben kisebb-nagyobb, de álta­lában nem nagy mértékű járulékos halhozammal számoltunk. Az új tározóknál gazdaságossági szá­mításokat nem végeztünk. 3.132 Rizstelepeken járulékos haltenyésztést a területen nem terveztünk 3.133 Szennyvizek tógazdasági hasznosítását szintén nem terveztük 30 8 TVK 233

Next

/
Oldalképek
Tartalom