Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
nél is lényegesen emelkedik. Ez ismét vizet szabadít fel újabb öntözésekhez. A tökéletesvízmérés elengedhetetlen tartozéka a vízkormányzásnak, a vízikiszolgálásnak és a gazdaságos vízfelhasználásnak. Vízmérésre akkor is szükség van, ha a termelők nem fizetnek vízdíjat. A célnak nem a közönséges összegező mérők, hanem a regisztráló mérők felelnek meg. Ilyen mérők bevezetésével bármikor megállapítható a kivételezés folyamatossága, vagy előnytelen szakaszos volta. A vízmérőhálózat kiépítése után lehet számolni az egyáltalán elérhető, leggazdaságosabbnak mondható vízfelhasználással, ahol minden termelő saját maga győződhet meg a felhasznált víz mennyiségéről, azzal a szó szoros értelmében gazdálkodni tud, a felhasználásra tervet készíthet, a legeredményesebb vízfelhasználásra törekedni kényszerül. Az egyenletességre való törekvése így önmagától jön és nem kell az öntözések mielőbbi megkezdését kívülálló szerveknek szorgalmazni. A vízkivételi helyek vízmérőzését az osztóművek vízmérőzése elé kell helyezni. A fő vízkivételi művek által egy-egy rendszerbe, fürtbe való vízbeadás meghatározása eddig is kielégítő pontossággal történik. Ha a beadott, a rendszert terhelő vízmennyiséget csak az osztóműveken keresztül ellenőrizzük, nem állapítható meg a termelőkhöz eljutott víz, így nem határozható meg a rendszer, fürt fogyatékossága, vízpazarlása. Ha viszont a fő vízkivételi mű által a rendszerbe, a fürtbe beadott vízmennyiséget a vízkivételezési helyek vízmérésén keresztül vizsgáljuk, minden gyakorlati követelményt kielégítő eredményt megkapunk. Az osztóművek vízmérőzése a rendszerek teljes terhelésének utolsó időszakában válik fontossá és hala szthatatlanná. A teljes terhelés felé haladással, mind fontosabbá válik egy-egy öntözőrendszer, öntözőfürt üzemelési rendjének és órarendjének megtervezése. Az üzemelési rend alapját az agronómiái lehetőségek képezik, mely lerögzíti a feltételeket, melyekkel a teljes terhelés elérhető, legjobb a gazdaságosság és legmagasabb a hatásfok. Szükségesnek mutatkozik annak állandó és rendszeres vizsgálata, hogy az öntözés továbbterjesztése a jobb minőségű talajok felé haladjon, ahol az öntözés eredményei jobbak. A Közép-Tiszavidék öntözőtelepei nagyobbrészt rizsöntözésre épültek, a legrosszabb minőségű talajokon. Nyilvánvaló, hogy ezen területeken az öntözés nem hozott számottevően jó eredményeket, az is nyilvánvaló azonban, hogy ezeken a területeken viszont öntözés nélkül jóformán semmi sem terem. A vizsgálatoknak meg kell határozni a rendelkezésre álló víz felhasználásának arányát, mennyi víz maradjon a gyenge minőségű talajokra és mennyit kell a jobb minőségű talajokra elvezetni. Fontos üzemi problémaként jelentkezik az öntözőrendszerek teljes leterhelésével együtt, a másodlagos gépigény is, aminek mennyiségi és minőségi kielégítését kisebb átemelők közbeiktatásával biztosítani kell. A jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni az öntözés másodlagos gépellátásánál azon körülménynek, hogy csak öntöző célgépekre berendezkedni nem szerencsés. A motoros szivattyúk más célt kielégíteni nem tudnak, kihasználtsági fokuk alacsony. Célszerű ezért csupán szivattyúkat is gyártani és ezeket univerzális erőgépekkel kapcsolni. Az öntözés másodlagos kisgépszükségletéből egy- harmadra lehet becsülni a csak szivattyúval ellátható szükségletet, így a legyártandó kisgépkapacitás egyharmada csak szivattyú, kétharmada motoros szivattyú legyen. A vízügyi szolgálat öntözési szakágazata eddig is támaszkodott a lehetőségek határáig a belvízi gépészetre, azonban az adott lehetőségek koránt sincsenek kihasználva. Belvízvédelmi érdekekből tekintélyes gépészeti és személyzeti készenlétet kell biztosítani. Mievl az egyidejűség nagyobb részt kizárt, a két ágazat gépészete és szemléyzete egymást ideálisan kisegítheti és kiegészítheti. Az öntözés eddig tárgyalt ügyeit, gazdaságosságát, eredményességét lényegesen előbbre viszi az intézményes ellenőrzés. A tervezésnek, kivitelezésnek és az engedélyezésnek nyilván kell tartani az öntözőlétesítmények üzemét, állapotát, hibáit és ebből folyó eredménytelenségét. A felújítások hiánya, karbantartás elmaradása, a nem tervszerű kiépítés, vagy teljes kiépítettség egy részének elhagyása, egyenlő értelmű a nem rendeltetésszerű üzemeléssel. Csak a rendeltetésszerű üzemeléssel térül meg a beruházás, csak így származik a megtervezett népgazdasági eredmény, ezért a Vízügyi Igazgatóság öntözési szakágazatánál ezt a ténykedést programba kell venni. A Közép-Tiszavidék öntözéseihez szolgáltatott víz minősége évek óta vizsgálat alatt van, ismertnek mondható. Az intézményes vízminőség vizsgálatának az eddiginél kiterjedtebben kell folyni. Nagy súlyt kell helyezni az eredmények feldolgozására és összehasonlítására, mert következtetést levonni csak többéves azonos értelmű megfigyelésből lehet. Programba kell venni a talaj minőség változásának vizsgálatát az öntözés hatására. Jellemző területeken meghatározandó az öntözés előtti, a jelenlegi állapot és ehhez; viszonyítva évenként — háromévenként meghatározni a változást. Nyilvánvaló, hogy csak pozitív eredméneket szabad öntözéssel elérni, ezért az esetleges negatívumok gondosan kiszűrendők és vizsgálandók. Szélesebb alapra kell helyezni és gyakorlativá kell tenni a vízháztartás-vizsgálatokat. A szarvasi ÖRKI idevonatkozó vizsgálatai iránytmutatóak és jellemzőek egy-egy év öntözéses napjainak meghatározása tekintetében. A gyakorlati vízháztartásvizsgálati adatokkal hathatós segítséget lehet nyújtani az öntöző gazdaságoknak, elérhető a korábban tárgyalt kezdés és az ebből folyó, minél kiegyenlítettebb hozamú vízfelhasználás. Nem megnyugtató az öntözés közgazdasági vonatkozásának vizsgálati lehetősége. A lefolytatott tudományos pontosságú, reprezentatív vizsgálatból általános következtetést levonni nem lehet. Az öntözéssel előállított termelési értéktöbblet meghatározása egyszerűbb, noha a termelők ennek meghatározására ritkán fektetnek súlyt. Bonyolúltabb a vízszolgáltatási költségek meghatározása. Az öntözőrendszerek, fürtök évi üzemelési költségének 28 8 TVK 217
