Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
ágakon belül lévő részek domborzata általában sík, ezért felületi öntözésre igen alkalmas. A holtág külső részén elhelyezkedő területek felszíne viszont nyugtalanabb, általában csak permetező öntözésre alkalmas. E területeken jó vízáteresztő képességű — legnagyobbrészt 2. kategóriába tartozó -* öntéstalaj óikkal találkozunk. A 8. TVK területén holtágakra összesen 17 800 ha öntözést tervezünk kapcsolni, az alábbi kultúra megoszlásban: Szántó Kertészet Szőlő-gyümölcs Rét-legelő 12 000 ha 2 200 ha 2 000 ha 1 600 ha 67,2% 12,4% 11,2% 9,2% összesen: 17 800 ha 100,0% tervezett öntözések int a következő: megoszlása öntözési mód Felületi 6 200 ha 34,8% Esőszerű 11 600 ha 65,2% 4 600 ha 25,8% 6 900 ha 39,4% összesen: 17 800 ha 100,0% Az öntözésre tervezett területek vízellátása a holtágak tározott vizéből történik, motorikus emeléssel. A holtágak feltöltését egy éven belül kétszer terveztük, egyszer a tavaszi árhullám levonulásakor, általában öntözési idény előtt és gravitációsan, másodszor a június—júliusi árhullám alkalmával, amely azonban csak motorikusán oldható meg. Ezeknek a területeknek a talaja általában víz- áteresztő, ezért a holtágban tartott magas vízszint erősen befolyásolja a környező területek talajvizének elhelyezkedését. Különösen a holtágon belüli területeken észlelhető, hogy a talajvízszint alig van alatta a holtágban lévő vízszintnek. Ennek alapján a holtágon belüli részeken felületi öntözést folytatni csak igen óvatosan szabad, mert ez a talajvíz káros megemelkedéséhez vezethet. Éppen ezért a területen főleg esőszerű öntözést terveztünk. A permetező berendezések közvetlenül a holtágakból is üzemeltethetők. Gazdaságosan alkalmazható mind a felszínalatti nyomóvezetékes és a gerincvezetékes permetező öntözőberendezés. TRK/9. Tiszai kisvízfolyások öntözései Tiszai kisvízfolyásokon kizárólag a Gerje mentén, Cegléden terveztünk 120 ha öntözést. Ennek fel- használását az egészségügyi előírások betartása mellett, permetezéssel javasoljuk megoldani. TRK/10. Körös menti öntözések A Körös menti öntözéseikhez soroltuk a Tisza— Köröszugban fekvő (Kunszentmártan, Szelevény) és a Körösből táplált öntözéseket, valamint a Körös mentén lévő holtágak vizéből ellátható területeket. A talajviszonyok a következők: 1. talajkategória 4500 ha 2. talajkategória 5000 ha Összesen: 9500 ha Az öntözőt területek kultúra-megoszlása a következő: Szántó Kert Szőlő-gyümölcs Ré1>-legelő 7000 ha 700 ha 1400 ha 400 ha % % % % összesen: 9500 ha 100,0% ntözési módonként i a megoszlás a következő: Felületi 3000 ha 31,6% Esőszerű 6500 ha 73,4% 3000 ha 31,6% 3500 ha 46,8% összesen : 9500 ha 100,0% Az érintett területnek csak a jó talajait, a Körös mentén lévő keskeny földsávot, és a holtágak környékén lévő, azokból közvetlen ellátható területeket tervezzük öntözni. A vízellátás közvetlenül a Körösből vagy a Körös menti holtágakból történik motorikus emeléssel. A holtágaknak itt is — a tiszaihoz hasonlóan — évi kétszeri feltöltését terveztük, mert az öntözési idényben előforduló kisebb árhullámok lehetővé teszik gépi meléssel történő másodszori feltöltést is. A Körös menti részéken a talajvíz általában mélyen helyezkedik el, a holtágak környékén lévő területek talaj vízviszonyát a tiszai holtágaknál elmondottak érvényesek. A területen nagymértékben esőszerű öntözést terveztünk, így a talajvízszint megemelkedésének káros hatása elmarad. A legelő öntözést a hullámtérben lévő domborzatilag sík területeken felületi öntözéssel terveztük, míg a terület többi részén felszínalatti nyomócsö- vesvagy hordozható öntözést. Mindkettő gazdaságosan alkalmazható, mivel intenzív növénykultúrák (szőlő-gyümölcs és kertészeti növények) öntözésére is lehetőség van. A területen a lecsapoló hálózat kiépített, és mivel túlsúlyban esőszerű öntözést alkalmazunk, a meglévő lecsapoló hálózat bővítése sem szükséges. Felszínalatti vízből történő öntözések Felszínalatti vízből a területen a különböző rendszerek területén összesen 22 540 ha öntözése lehetséges. Ezek elhelyezkedése az egyes rendszerek területén a következő: A T/3. (Mátra—Bükkalja) területén 900 ha А Т/ 4. (Jászság) területén 600 ha A T/5. (Abony) területén 500 ha A TRK/4. (Zagyva) területén 16 500 ha A TRK/9. (Tiszai kisvízfolyások) ter. 4 040 ha összesen: 22 540 ha Különösen ki kell emelni a területen Hatvan, Boldog, Jászfényszaru, Tarhadab és Boconád községek területét. Itt az öntözésre kitermelhető víz már 10—20 m-es mélységben megtalálható és a legkedvezőbb helyeken egy-egy kút vízhozama eléri az 500—700 lit/perc értéket. Ezen a környéken, ami a Zagyva vízgyűjtőjén fekszik, a kedvező adottságok következtében 16 500 ha terület öntözése tervezhető. 214
