Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
T/5. Tiszafüredi öntözőrendszer Az öntözőrendszer teljes egészében a 8. TVK területére esik. Vízellátása már meglévő tiszai vízkivételre támaszkodik. Területe 59 100 ha, és Tiszafüred, Tiszaörvény, Tiszaszöllős, Tiszaderzs, Abád- szalók, Tiszaigar, Tiszaőrs, Tiszaszentimre, Tomaj- monostora, Kunmaradas, Nagyiván, Kunhegyes és Karcag határában fekszik. A rendszer legmélyebben fekvő részeit a régi Ti- szamedrek és árterületek alkotják, míg a magasabban fekvő területek (Tornajmonostora—Kunhegyes —Tiszaroff háromszögben) északkelet—délnyugati irányban húzódó homokdombok. A kettő között fekszik a Nagykunsági lösztábla, ez azonban nem egységes jellegű, hanem vízjárta mélyedések és szikes foltok tarkítják. A járás talajtani térképe szerint a terület uralkodó talajfélesége az alföldi lösz, amelybe kisebb futóhomok és nagyobb rétiagyag foltok ékelődnek, közvetlenül a Tisza mentén pedig öntésföldek találhatók. A talajok megoszlása a következő: 1. talajkategória 18 900 ha 31,9% 2. talaj kategória 8 500 ha 14,7% 3. talajkategória 11 900 ha 20,1% 4. talaj kategória 4 800 ha 8,1% 5. talaj kategória 15 000 ha 25,2 % összesen: 59 100 ha 100,0% A rendszer területén az évi csapadék 50 éves (1901—1950) átlaga 524 mm, a maximum 773, a minimum 347 mm. A csapadék mennyiségének valószínűségi adatai: ^ . öntözési V1 idény alatti 1%-os valószínűségű 773 mm 578 mm 75%-os valószínűségű 459 mm 267 mm 100%-os valószínűségű 347 mm 141 mm A terület évi középhőmérséklete az 50 éves átlag alapján 10,8 C°. A napfénytartam évi átlaga 2062 óra, melyből tenyészidőre 1505 óra jut. Az átlagos évi hőösszeg 4071°. Az utolsó fagyok április 10— 20. között míg az első fagyok október 20—25 között várhatók. A fagyos napok száma 100—110 között ingadozik. A területi párolgás évi átlaga 500 mm körül van. Az öntözőrendszer vízellátását a már megépült Tiszafüredi öntözőfőcsatoma biztosítja. A kiépített 123 km hosszú csatornahálózatból 71 km burkolt. A szivárgási veszteségek csökkentése érdekében szükséges további szakaszok burkolása. Az öntözőrendszer fővízkivétele, a Tiszafüredi szivattyútelep és a főcsatorna kezdeti szakasza 6,0 m3/sec vizet szállíthat. A vízellátás biztonságának növelése érdekében tározók építése szükséges. A tározók építése még 1960 év előtt megkezdődött, befejezésük azonban csak a második ötéves terv során várható. A Tiszafüredi X. sz. tározó 145 ha területű. Vízellátása a Nagykunsági öntözőrendszer kiépültéig a Tiszafüredi öntözőrendszer főcsatornájából, annak kiépülte után a Nagykunsági rendszerből gravitációsan történik. A Kecskeiri tározó 155 ha kiterjedésű, Karcag határában a Karcagi II. belvízcsatorna mellett fekszik, vizét a Tiszafüredi VII. és IX. csatornából kapja. Mindkét tározó a kis befogadóképesség miatt, csak napi, illetve heti tározóként jöhet számításba, üzemelésükkel az éjszakai és vasárnapi vizek tá- rozhatók. A rendelkezésre álló adatok alapján a Tiszalöki rendszer területéhez hasonlóan, itt is megállapítható, hogy a talajvízszint átlagos mélysége a terep alatt emelkedő tendenciát mutat és az öntözés előtti időszakra jellemző nagy vízszintingadozás éves viszonylatban erősen csökken, ami szintén a talaj- vízháztartás megbontására mutat. Az öntözőrendszerben 19 500 ha öntözést terveztek, ami a rendszer teljes területének 46%-a. Ebből egyidejű öntözésre kerül 16 320 ha. A rizsterület nagymértékű csökkentését irányoztuk elő és nagyarányban terveztünk esőszerű öntözést. Ez azért szükséges, mert egyrészt a rendelkezésre álló vízkészlettel takarékoskodni kell, másrészt a nagy vízáteresztő képességű és hullámos területen az esőszerű öntözés valósítható meg gazdaságosan. Az esőszerű öntözések nagy százalékban vegyes vezetésűek, ami a hullámos és áteresztő terület miatt indokolt. A nagyüzemek gazdálkodásának végleges kialakítására a következő években nagyarányú átcsoportosítások várhatók, így előreláthatólag az üzemeken belüli optimális öntözött területi arány végleges meghatározása a harmadik ötéves terv során lehetséges. T/6 Nagykunsági öntözőrendszer A rendszer a 8. és 11. TVK területén fekszik, teljes területe 206 640 ha, melyből a 8. TVK területéhez 187 510 ha a 11. TVK területéhez 19 130 ha tartozik. Vízellátását a Nagykunsági-főcsatorna biztosítja а II. Tiszai vízlépcső duzzasztott vizéből. A rendszer területe Abádszalók, Tiszabura, Tiszaroff, Tiszagyenda, Kunhegyes, Tiszabő, Fegyvernek, Kenderes, Kisújszállás, örményes, Törökszentmik- lós, Kuncsnrba, Túrkeve, Kétpó, Martfű, Mezőhék, Mezőtúr, Mesterszállás, Kungyalu és Kunszentmár- ton községek határán fekszik. Általánosságban a területre jellemző, hogy a terület sík, uralkodó tala jfélesége az árvízi hordalékból keletkezett öntéstalaj, illetve az akadályozott lefolyási viszonyok között kialakult rétiagyag. Az árvízjárta területek jellemző talaj félesége a lösz. 208
