Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
A Békésszentandrási duzzasztó szakaszán a Halásztelki szivattyútelepnél zsilipen jut az öntözővíz a halásztelki, túrtői és harcsási holt-ágakba. A másodlagos vízkivétel motorikus. A belvízcsatornákból való öntözés megszüntetésére stabilizációs munkaként kiépítették az önálló Halásztelki I—IV. fürtöt. 1960-ban 2850 ha berendezett területből 1501 ha üzemelt. Állami gazdaság elnevezésű vízkivételre 229 ha területet rendeztek be, melyből 1960-ban 162 ha üzemelt. A kútréti vízkivétel a Mezőtúri VI. belvízcsatornába juttat duzzasztott vizet az 1958-ban épített tápcsatornán át. A belvízcsatornában tartott magas üzemvíz miatt belvízkárok keletkeztek, melynek megszüntetésére 1953-ban kiépült a Kútréti magasvezetésű öntözőcsatorna, 1,8 m3/sec kapacitással, mely 1487 hektár öntözését teszi lehetővé. Ebből 1960-ban 861 ha üzemelt. A Harangzugi-Holt-Körös mellett 1952-től motorikus vízkivételre támaszkodva 389 ha öntözőtelepet építettek ki, ebből 1960-ban 261 ha üzemelt. A kungyalui és Zalka vízkivételek szintén motorikus úton 258 ha-ra biztosítják az öntözővizet, melyből 1960-ban 196 ha üzemelt. A Nagykunsági öntözőrendszer területén üzemel még a kungyalui Zöldmező Tsz 3 ha-os, kutas öntözőtelepe, továbbá a Mirhó—Gyolcsi-belvízöblözet csurgalékvizéből a tiszaburai Petőfi Tsz vízkivétele 175 ha területen. A Nagykunsági öntözőrendszer területén összesen 21 019 ha berendezett öntözőtelep van, melyből azonban 1960-ban csupán 11 916 ha üzemelt. Az öntözésre berendezett területek kismérvű kihasználása abból ered, hogy a telepek nagy részben monokultúrás rizstermelésre készültek, a rizs kiöregedésével viszont a területek elgyomosodtak és még szárazföldi gazdálkodásra is alkalmatlanná váltak. A terület nagy része belvízcsatorna közbeiktatásával kapja az öntözővizet, melynek az a következménye, hogy az öntözési időszak alatt a lecsapolás bizonytalan, vagy csak motorikusán lehetséges. Emellett nagymértékben jelentkezik az öntözővizet szállító belvízcsatornákkal érintett területen a káros talajvízszín-emelkedés is. A Nagykunsági öntözőrendszer kiépülésével a helyzet stabilizálódik és a jelenleg berendezett területek nagy része, átépítés nélkül üzemeltethető lesz. A II. Tiszai vízlépcső megépítése után a Tisza- jobbparti területeket a Jászsági öntözőrendszerben egységesen építik ki. Ezen a területen már vannak kiépítve öntözőfürtök, melyek az öntözővizet külön- külön emelik ki motorikusán a Tiszából, illetve kismértékben a Tisza menti holit-ágakból, vagy a Zagyvából. A rendszer területén vízfolyás szerinti első vízkivétel a kiskörei. Az öntözőrendszer építése 1952. évben kezdődött. A víz kiemelésére úszós vízkivétel létesült 14 db DMPT 22-es szivattyúval. A szivattyúk által felemelt víz a hullámtéri csatornából szivornyán jut át az árvédelmi töltésen keresztül a magasvezetésű csatornába, ahonnan az öntözés gravitációsan lehetséges. Eredetileg a területen főként társulati kezelésbe került. A tóépített csatomahá-. lózat hossza 21 km, kezdeti szakaszának vízszállítóképessége 3,0 m3/sec. A mellékesatomák 0,8—0,3 m3/sec teljesítőképességűek. A csatornák nem burkoltak. A rendszer korszerűsítése érdekében a fatáblás tiltókat csavarorsós til- tókra folyamatosan építik át. Az öntözőfürt más fürttel nem kapcsolódik, a magasvezetésű öntözőcsatornáiból belvízcsatornába öntözővízleadás nincs. Tiszasüly községtől északra van a 8. TVK területének legnagyobb kapacitású vízkivétele, a mak- kosi vagy sajfoki vízkivétel (tiszasülyi új vízkivételnek is nevezik.). A vízkivétel a Mafckosi fürtöt látja el, munkálatait 1950. évben kezdték meg, A 2000 ha területen 1450 ha rizst és 150 ha szántóföldi öntözést kívántak kezdetben üzemelni. A rendszer jelenlegi megoldása többször átdolgozott tervek alapján alakult ki és 18 000 ha öntözést tud biztosítani. A fürt gerincét három főcsatorna képezi, melyekre a Besenyszögi, Jászkiséri és Pélyi öntözőfürt kapcsolódik. A víz kivételét 8,0 m3/sec kapacitású 40 db DMPT 22-es úszókra szerelt szivattyú biztosítja. Az árvédelmi töltésen 2 db 900 és 4 db 800 mm 0-jű szivornya emeli át a vizet a Beseny- szögi-főcsatornába, melynek 200-as szelvényébe ágazik ki a Jászkiséri-főcsatorna, ebből pedig a Pé- lyi-főcsatorna. A főcsatornák összes hossza 19,26 km, a mellékcsatornáké 45,62 km. A Besenyszögi- főcsatorna 8,0, a Jászkiséri 5,0, a Pélyi 2,0 m3/sec vízszállítóképességű, kezdeti szakaszán. A mellékcsatornák vízszállítóképessége — a rájuk kapcsolódó területiknek megfelelően — széles határok között (1,8—0,2 m3/sec) változik. A Makksi rendszeren belül a Besenyszögi öntözőfürt területe 7500 ha, melyből öntözhető 7200 ha, a Jászkfiséii öntözőfürt 7200 ha területéből mintegy 7000 ha látható el gravitációs öntözővízzel; míg a Pélyi öntözőfürt területe 3300 ha, ebből az uralt terület 3200 ha. Az összes gravitációs lehetőség tehát 17 400 ha. A rendszer még nem épült ki teljesen, területén több belvízcsatornát használnak fel öntözővíz-szállításra, így a Millér felső szakaszát, a 33-as belvízcsatornát és néhány kisebb mellékcsatomát. A tiszasülyi régi vízkivétel a Makkosa öntöző- rendszer területén lévő belvízcsatornákba juttat öntözővizet, és az úszós vízkivétellel beemelt 1,5 m3/sec víz a Dóba, 72-es, 33-as belvízcsatornákon keresztül még egy emeléssel jut el az öntözőtelepekre. A belvízcsatornákra telepített öntözőtelepeket fokozatosan átépítik magasvezetésű öntözőcsa- tomákra, hogy a belvízcsatornákat tehermentesítsék az öntözővíztől. A vízkivétel 1948-ban épült, először a parton épített aknába helyezett szivattyúk üzemére, majd úszóra szerelt DMPT 22-es szivaty- tyúk beállításával bővítették. A kőtelki vízkivétel és a ráépített fürt 1952—54 években került kivitelezésre. Csatornahálózata 3350 ha területet ural és maximálisan 3,5 m3/sec víz szállítását teszi lehetővé. A magasvezetésű csatornáinak összes hossza 17,87 km, a főcsatorna kezdeti szakasza 3,0 m3/sec-ot szállít. A magasvezetésű öntözőrendszer a hullámtéren át burkolt csatornaszakaszokon, majd az árvédelmi töltésen szivornyák segítségével átemelve kapja a vizet a Tiszára települt úszóműről, melyeken ösz200
