Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
A 115—117 és 136—137 km szelvények között medermélyülések miatt fenékbordákat irányoztak elő 100—200 méterenként. Az előirányzott meder- szelvény alakja trapéz, a Kis-Zagyva torkolata felett 2,0 m fenékszélességgel, 1:2 oldalhajlással 3,8—2,0 mértékadó vízoszlop magassággal. A vízszintes vonalvezetés ezen a szakaszon alig változik. A Jobbágyi közúti híd (124,5 km) felett a meder- szelvény 4,0 fenékszélességgel, 1:2 rézsűvel, 4,1— 3,8 mértékadó vízoszlop magassággal készül. A Jobbágyi híd alatt kétoldali árvédelmi töltések szegélyezik a Zagyva medrét, melyek a mederszélektől 8,0 ill. 4,0 m-re kezdődnek és átlagos magasságuk 3,0—2,1 m között változik. A mederfenék szélessége 8,0 m, az oldalrézsük hajlása 1:3, a vízoszlop magassága 5,0 m körüli. Jobbágyitól Szentlőrinckátáig a Zagyva meder rendezett çs a számított árvizet árvédelmi töltések között — a tervezett méretűre való megépítés után — kiöntés nélkül levezeti.. Szentlőrinckátától Jász- felsőszentgyörgyig ugyancsak rendezett a meder; árvédelmi töltésépítés azonban csak a jobbparton van tervezve, mivel balról — aránylag közel a mederhez — magaspart húzódik. Ezen a szakaszon mederfeltöltődés tapasztalható, de ez nem jelentős a mederrendezés szempontj ából. Jászfelsőszentgyörgytől Jászberényig 300—600 m széles teknő alján 6—8 m2-es ősmederben kanyarog a Zagyva. Árvizei a mintegy 400 ha árterületen szétterülve folynak le. Nagyobb mezőgazdasági károkat nem okoznak ezen a területen. Űj abban erdősítik a területet és így a kerettervben nem irányozták elő ennek a szakasznak csupa átmetszésekkel való nagyon költséges rendezését. Egyébként is előnyös ennek a benőtt szakasznak az árhullámokat késleltető hatása, mivel így a Tárná tetőzése megelőzi a Zagyva tetőzését az összefolyásuknál. Jászberény nyugati szélén a Zagyva medre kétfelé válik. A kerettervben előirányozták az ún. „Külső-Zúgó” vízosztóvá való átépítését. Ez lehetővé teszi, hogy 25 m3/s érkező vízhozamig minden víz a városban folyjék keresztül míg az ennél nagyobb víz a várost északról megkerülő Nagyéren töltések között vezethető le. A Zagyva és a Tárná egyesülése alatt árvédelmi töltések épülnek 340 m3/s árvízhozam vezetésére. Az átépítésre felvett közúti hidak közül csak egy van, amelyik szűk nyílása miatt kerül átépítésre, a többi provizórium. A provizóriumok nyílását a jármok leszűkítik, néhány helyen elhelyezésük sem megfelelő. A közúti szervek részben már 1962—63- ra előirányozták átépítésüket. A Hatvan feletti szakaszon egy vasúti híd átépítése is szükséges szűk nyílása miatt. Az átépítendő dűlőúti hidak szűk nyílásúak és alacsony szerkezeti magasságuk miatt kerülnek átépítésre. A töltésezett alsó szakaszon újabban 340 m3/s vízhozamnál nagyobb vízhozam levezetésének a szükségessége is felmerült.A Jászberény feletti ősmeder árvízlefolyást késleltető hatása miatt, valamint a tervezett agrotechnikai beavatkozás következtében előálló összegyülekezési idő meghosszabbodása miatt a kerettervben az újabban épített közúti és vasúti hidak, sőt egyes dűlőúti hidak átépítését nem irányozták elő, mivel fenti árvízhozam csökkentő hatások miatt a meder bővítését sem tartották szükségesnek. Az ezen a szakaszon átépítésre előirányzott hidak többnyire provizóriumok, vagy ideiglenes mederáthidalások, átépítésük is elsősorban forgalombiztonsági szempontból szükséges. A felsőbb szakaszon volt néhány olyan jó állapotban lévő híd, melynek duzzasztása a 2.12 pontban említett 10 cm-es értéket meghaladta, azonban ezeket a hidakat nem tervezték átépíteni, mivel nagyobb vízszintesés miatt itt a duzzasztás kárt nem okoz. Eltértek az általános elvektől a Zagyva Jászberény alatti szakaszán a vasúti és közúti hidak szerkezeti alsó élének magassága tekintetében is. Ugyanis a Zagyvának ezen a szakaszán az árvédelmi töltések előírt biztonsága csak 0,5 m, így a vasúti és közúti hidak építését nem irányozták elő, ha a szerkezeti alsó él a töltéskomna magasságában volt. A hidak átépítése ugyanis a, csatlakozó út és vasúti töltések, útkeresztezések, vasútállomások megemelését is megkövetelte volna. A Zagyván a keretterv kereken 700 ezer m3 földmunkát irányoz elő. Ezen kívül szükséges mintegy 185 000 m3 már kiemelt és depómába helyezett föld megmozgatása a depóniák rendezése során. Az előirányzott munkák költsége kereken 60 millió Ft, beleértve a partbiztosításokat és a műtárgyátépítéseket is. A rendezési munkák a nagyvizek jobb levezetésével a mezőgazdasági termelés biztonságát fokozzák, az iparvidéket mentesítik a vízkártól. A rendezés következtében várható, hogy a lefolyó kisvíz mennyisége is valamivel megnő. Bár ez a növekedés újabb vízhasználatok bekapcsolását nem teszi lehetővé, a mai vízhasználatok üzemét valamivel biztonságosabbá teszi. A rendezés Mátraszele feletti szakaszon vízállásos, savanyúfüves terület lecsapo- lását is lehetővé teszi. A lejjeb fekvő részeken a jelenleg meglévő nedves területek víztelenítése a jelenlegi mederméretek mellett is megoldható, megfelelő árokrendszer kiépítése esetén. Az alábányászott szakaszokon a rendezés a beázási veszélyt csökkenti. A nagymértékű hordaléksodrás miatt, megfelelő talajvédelem elmaradása esetén a meder 5—6 évenkénti jókar behelyezésével lehet számolni. Zagyva mellékvizei a Galga torkolatig (2—14) A Kis-Zagyván és a torkolata feletti Zagyva mellékvizein és vízrendszerükön (2—25) a kerettervben általában a belsőségi szakaszok és a vízfolyások torkolati szakaszainak rendezését irányozták elő. Hosz- szabb szakaszon a Tarján patak (11) és a Kis-Zagyva (22) rendezése szükséges. A Tarján pataknál főleg a belsőségek és az ipartelepek érdekében történik a rendezés, a Kis-Zagyva rendezésénél a mezőgazdaság érdekei dominálnak. A Zagyva ezen mellékvízrendszerén kereken 370 ezer m3 földmunka elvégzésére van szükség, a műtárgy átépítéseket is figyelembevéve a rendezés költsége kereken 36 millió Ft. A mederrendezés mind vízgazdálkodási, mind le- csapolási szempontból rendkívül jelentős, mivel ezen vízrendszerben több mint 20 éve semmilyen mun180
