Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
csatorna, melynek torkolatánál az 1,86 m3/sec teljem sítményű Dobai szivattyútelep épült a hasonló nevű torkolati zsilip mellett. Kőteleik és Nagykörű községek belsőségének víztelenítéséire a Tiszajobbparti árvízvédelmi töltésibe 3 zsilip épült. A rendszer a Heves—Szolnok—Jászvidéki Társulat kezelésében volt. Jelenleg Qcs = 52 1/sec/km2, q„ = 13,4 1/sec/km2. 29. sz. Zagyvajobbparti belvízrendszer: a Zagyva jobbpartján Újszásztól Szolnokig húzódik. A belvizeket 8 helyen vezetik a befogadóba. Főbb csatornák a Jegyzőéri, Határmenti, Eresztőhalmi és Kisgyepi. A rendszeren belül két szivattyútelep van a Határmenti és Kisgyepi, melyek 1950, illetve qcs = 54,6 1/sec/km2 és q sz — 13,8 1/sec/km2. 1952-ben épültek. A jelenlegi fajlagos kiépítettség 30. sz. Gerje—Perje belvízrendszer: vízgyűjtője nyugati irányban Abony, Cegléd, Albertirsa települések területére terjed ki. A belvizeket az egymással egyesülő Gerje és Perje-f6csatorna vezeti le szabad beömléssel a Tiszáiba. A főcsatornák és a mal- lékcsatomák alsó szakaszán a tiszai árvizek vissza- duzzasztásának határáig árvízvédelmi jellegű töltések épültek. A belvízrendszer kiépítése 1812-ben kezdődött, amikor Cegléd és Abony határában a jelenlegi Perje főcsatorna nyomvonalán belvízilevezető csatornát építettek. Nem épült ki azonban egyidejűleg az alsó szakasz. Ennek kiépítését, valamint az egész főcsatorna átépítését az 1880—84 között megalakult Gerje— Perje Beivízlevezető Társulat végezte el 1895-ig. Kiépült később mai formájában a Gerje-csatoma is. Jelenleg a fajlagos kiépítés a főcsatorna vízvezetését illetően 24 1/sec/km. A rendszerben öntözés nines. A ceglédi Kossuth Tsz. halastó lecsapolása, valamint Cegléd város szennyvizeinek elvezetése a Perje főcsatornán át történik. 31. sz. Köröséri belvízrendszer; nyugati irányban Nagykőrösig terjed. A belvizeket a Köröséri főcsatorna gyűjti össze és vezeti le a, Tiszába, a töltésbe épített csőzsilipen át. A rendszernek szivattyútelepe nincs. A csatornarendszert az 1900-as évektől kezdődően folyamatosan a Budapesti Kultúrmérnöki Hivatal építette ki. A főcsatorna 1940-ig elkészült. A rendszerben öntözés nincs. A főcsatorna szállítja Nagykőrös város szennyvizeit. Fajlagos kiépítése qcs = 7,2 1/sec/km2. 32. sz. Kécskei belvízrendszer: a Köröséii-déli és Alpár—Nyárlőránci-csatama északi vízgyűjtő határa között fekszik. A rendszer kiépítését a Kécskei ArmentesítőTársulat végezte a Pedtsik majd Tassi ércsatomák létesítésével 1880—82 között. A Lakitelki 0,35 m3/s teljesítményű szivattyútelep 1897-ben épült és 1959-ben Diesel üzeművé alakult. A belvízrendszer három öblözetből áll: a) Peitsik vagy Kisalpári öblözet 233,8 km2 b) Kécskei öblözet 43,9 c) Tassi éri öblözet 84,8 ” A Kisalpári öblözet vizeit a Peitsik-csatoma vezeti magas vezetés meüett gravitációsan a Tiszába. A kécskei öblözet gyűjtője a Tökös-csatorna, amely a Laki telki szivattyútelephez vezet. A Tassi ér öblözet víztelenítése gravitációsan történi. A terület vizét a Kécskei Holt-Tïsza is levezetheti, szabadon vagy hordozható szivattyú útján. A rendszer belvízcsatornáinak egy része öntözővizet is szállít. A fajlagos kiépítés az egész rendszer területére vonatkoztatva q csat =23,9 1/s/km2, qsz =1,4 1/s/km2. A Közép-Tisza és Mátravidék Tisza-balparti belvízrendszerei, öblözeteá síkvidéki jellegűek. Északról déli irányba haladva a területhez tartozó rendszerek az alábbiak: 49. sz. Nagyiváni rendszerből a 8. TVK-hoz tartozik a Hortobágy-főcsa torna jobbpartján elterülő két öblözet: a) Sarkadéul belvízöbiözet 30,98 fcm2 b) Németéri belvízöbiözet 70,56 km2 összesen: 101,54 km2 területtel. Az öblözetek csatorna rendszere részlegesen a közelmúltban épült ki qcs = 39,4 1/s/km^ fajlagos teljesíményre, de még sok olyan mélyen fekvő területrész található főleg a Sarkadért öblözet- ben, amelyeknek belvízelvezetése nincs biztosítva. 59. sz. örvény—Abádi belvízrendszer; Tiszfüred- től délfelé húzódik AbádszaJókig. A beivizlevezetés szempontjából sokáig elhanyagolt területen a Középtiszai Ármientesítő Társulat működött. A rendszer főcsatornái, az örvényi, Nagyfoki Tiszaderzsi ési Érfűi 1896—1897-ben épültek. A beivizlevezetés a befogadó Tiszába az árvízvédelmi töltésekbe épült zsilipek útján, szükség esetén hordozható szivaty- tyúkkai történik. Az Érfüi-főcsatoma torkolatánál az 1,2 m3/sec teljesítményű szivattyútelep 1941-ben létesült. A Nagyfoki I. főcsatorna, esésniövelése érdekében az 1,0 m3/sec teljesítményű Zsilai szivaty- tyútelep létesült. A .rendszer általános rendezésére vonatkozóan 1953-ban készített terv alapján kezdték meg 1957-ben a Tiszaderzsi szivattyútelep építését, amely 1960. évben állt üzembe. A további kiépítés még folyamatban, van. A rendszer két öblözetre tagozódik: a) örvény fennsíki belvízöbiözet 6,60 km2 b) örvény—Abádi belvízöbiözet 254,20 fcm2 összesen 260,80 km2 A belvízrendszerben öntözés folyik a tiszafüredi magasvezetésű öntözőrendszeren keresztül, de a belvízcsatornákat öntözővíz szállításra is használják, nemkülönben halastavak lecsapoló vizének levezetésére. A fajlagos kiépítés mérve jelenleg qcs = 5 1/sec/km2, qszio = 30,7 1/sec/km2. 60. sz. Gyenda—Tiszából belvízrendszer; Kunhegyes térségét foglalja magába, és négy egymástól teljesen független belvízöblözetre tagozódik az alábbiak szerint: 144
