Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
A hiány pótlását a napi 20 órás üzemidőn felüli napi 4 órai üzemidőn kívül szállított vízmennyiség, valamint a vasárnapi 24 óra alatt szállított teljes vízmennyiség fedezi. A fürtökön belül az öntözővíz szállítását — felületi öntözésnél a tervezett fürtcsatornák, — hordozható esőztető berendezéssel üzemelő eső- szerű öntözésnél földalatti nyomócsővezetékek és a felszínen vezetet gyorskapcsolású szárnyvezetékek, — halastó-hasznosításnál a tervezett tápcsatornák biztosítják. A tervezett nyílt csatornahosszak 75%-át szigetelni kell, és a tervezés előtt a csatornák nyomvonalán pontos vizsgálatot kell végezni. A fürtök vízellátásának megoldása a következő: Felületi öntözés biztosítja a vízellátást 3. sz. fürtben Soroksári Dunaágból 7. sz. fürtben Dömsödi árapasztóból 14. sz. fürtben Dunavölgyi főcsatornából 16. sz. fürtben Dunavölgyi főcsatornából Részben felületi, részben hordozható esőztető berendezés látja el a 6. sz. fürtöt a Dömsödi árapasztóból 11. sz. fürtöt a Duna—Tisza csatornából 12. sz. fürtöt a XXX. sz. belvízcsatornából 15. sz. fürtöt a Dunavölgyi főcsatornából. Földalatti nyomócsöves esőszerű öntözést irányoztunk elő az 1. sz. fürtre Soroksári Dunaágból 2. sz. fürtre Soroksári Dunaágból 4. sz. fürtre Soroksári Dunaágból a 3/1. sz. önt. főcsat. felhasználásával 5. sz. fürtre Soroksári Dunaágból a 3/1. sz. önt. főcsat. felhasználásával 8. sz. fürtre Dunar—Tisza csatorna 9. sz. fürtre Duna:—Tisza csatorna XXX. sz. belvíz csat. felhasználásával 10. sz. fürtre Duna-Tisza csatorna XXX. sz. belvíz csat. felhasználásával Hordozható esőztető berendezés látja el a 13. sz. fürtöt a Duna—Tisza csatornán át a 13/1. sz. csatornából A terület általánosságban nyugtalan felszínű, nagyobb összefüggő homokhátakkal, mélyebben fekvő ártéri területekkel — talaja ennek megfelelően igen változatos — 95,00—115,00 magasságok között váltakozik:. A Dunavölgy kiskunsági részének talaja a Duna hordalékán alakult ki. Alapanyaga a Duna által lerakót homok, iszap, löszös iszap és azoknak különböző arányú keveréke, tulajdonképpeni lösz csak azon a néhány kis folton fordul elő, amelyek a régi löszterületekből még nem pusztultak el. A terület keleti részén lévő dunai törmelékkúpot régi dunai lerakódásból származó homok borítja. E homokterülettől a Dunáig terjedő területen a felső réteg újabbkori dunai lerakodás, homokos iszap, löszös iszap. Számos különböző tényező összhatása folytán a tárgyalt területen igen változatos talaj féleségek alakultak ki. Az egész területen a talajok közös vonása, hogy mind meszes és a szénsavas mésztartalom nagyon különböző, a gyengén meszes talaj féleségtől az 50— 60 %, vagy még több meszet tartalmazóig minden átmenet előfordul. Általános jelenségként említhető, hogy a felszínalatti szintek meszesebbek, mint a felső szint. A talajok termelési értéke a termőréteg vastagsága, illetve az akkumulációs réteg mélységétől függ. Az ebben az egységben tervezett öntözőfürtök a vízrendszer nyújtotta előnyöket használják ki. és tulajdonképpen nem beszélhetünk összefüggő öntözőrendszerről. Mindemellett a, már említett összegfüggéseknél fogva, ezek együttműködő rendszerekként működnek. A javaslatba hozott öntözések jelentős többségükben kiépített belvízrendszer területén, helyezkednek el, ebből következően a vízelvezetési lehetőségek adottak. A fejlesztés során a Dunavölgyi északi vízrendszerben a javasolt öntözéseknek a levezetendő vízmennyiségeket növelő hatását kell vizsgálni és megállapítani a hálózat bővítésének a mértékét, a megnővekedett vízmennyiségeknek megfelelően. D/7. Kalocsai öntözőrendszer Az öntözőrendszer területe Dunapataj—Kiskörös vonaltól délre a Duna és a Dunavölgyi főcsatorna által határolt területen fekszik. Az öntözésre berendezhető terület 36 500 ha, Az öntözendő terület talajkategória. szerinti megoszlása a következő: 1. talajkategória 30 500 ha 84% 2. talajkategória 1 440 ha 4 % 3. talajkategória 4 560 ha 12 % 4. talajkategória — — 5. talajkategória ■— — összesen: 36 500 ha 100% Tervezett átlag öntözési százalék 65 %, ami annak tulajdonítható, hogy aránylag igen magas %-ban van 1. kategóriájú talaj és a 4., valamint az 5. talaj- kategória teljesen hiányzik. A talajkategória területeken az öntözési százalék 70, a 2. talajkategóriánál 65, és a 3. talajkategóriánál 50%. Éghajlat és csapadékviszonyokat a fejezet elején ismertettük. Az öntözőrendszer tervezett kultúra megoszlása a következő: Szántó 23 370 ha 64% Ebből : Kalászosok 5 460 Kapások 11 350 Takarmányok 6 560 Zöldségkertészet 7 300 ha 20 % Szőlő-gyümölcs 4,370 ha 12 % Rét-legelő 1 460 ha 4 % összesen: 36 500 100% 148
