Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
21. a) táblázat LNV (1956. III. 8.) LNV (1940. III. 31.) KÖV (1931—1960) LKV (1947. XI. 7.) LKV (1946. XII. 30.) = 890 cm = 685 cm- 274 cm — 42 cm = 0 cm Vízfolyás: Észlelőállomás : „0” pont magassága: Észlelés kezdete: Duna Dunaújváros 90,95 m (Orsz.) 1872. Havi és évi jellemző vízállások (cm-ben) Jellemző vízállások (1931— 1960) XI. 1 XII. I. II. III. 1 - 1 V. VI. VII. 1 VIII. 1 IX. X. Havi Évi (év) (1944) (1939) (1941) (1941) (1956) (1944) (1949) (1940) (1954) (1949) (1938) (1941) NV 794 585 819 862 890 634 538 620 671 564 496 471 890 KNV 288 282 342 347 415 417 398 421 437 406 313 283 362 KÖV 217 212 245 188 314 339 323 346 344 302 243 207 274 KKV 169 161 187 210 245 268 268 291 277 235 188 162 222 KV 42 0 38 96 116 159 184 157 166 113 69 48 0 (év) (1947) (1946) (1954) (1949) (1949) (1933) (1960) (1934) (1952) (1947) (1947) (1947) KV, NV — a megjelölt időszakban észlelt legkisebb, ill. legnagyobb jégmentes vízállás; KKV, KNV — a megjelölt időszakban (pl. 30 egymásutáni évben vagy 30 év azonos hónapjaiban) észlelt legkisebb, ill. legnagyobb vízállások középértéke, tekintet nélkül arra, hogy egyikük vagy másikuk jéggel befolyásolt volt; LKV, LNV — az eddig észlelt legkisebb, ill. legnagyobb, a jelenlegi mederviszonyok közt is lehetséges vízállás; KÖV — a megjelölt időszak napi (reggeli) vízmérceleolvasásainak számtani középértéke. Minden vízmércéhez tartozó táblázat 2 részre tagozódik: a) „Jellemző vízállások” címszó alatt előfordulásának napjával együtt közöljük az utolsó 30 év, vagy — 1931. után megkezdett észlelés esetén — ennél rövidebb időtartamú KÖV, továbbá az észlelés kezdete óta előfordult jégmentes és — amennyiben ennél szélsőségesebb — jégokozta LKV és LNV értékét. A szélsőségek különbsége a vízállás-ingadozás tartománya, azaz a víz játék. (A szélsőségek feltüntetése ismétlést jelent ugyan a 20. sz. táblázathoz képest, az áttekinthetőség kedvéért mégis itt is közöljük őket.) — E vízállásadatok felhasználásánál állandóan szem előtt kell tartani, hogy a lefolyási viszonyok egyazon mérce szelvényében sem, a hozzátartozó vízgyűjtőterületén sem állandók (részletesebben lásd a 2.3212 pont alatt.) Éppen ezért még a táblázatunkban szereplő, viszonylag megbízható szelvényű mércék szélsőséges vízállásai is rendkívüli zavaró körülményeknek lehetnek eredői és nem mindig jellemzők a vízfolyás életére: b) „Havi és évi jellemző vízállások” címszó alatt az utolsó (30 éves, vagy ennél rövidebb) időszak vízállásadatait dolgoztuk fel részletesebben. A jeges vízállások megkülönböztetésére itt nem a Vízrajzi Évkönyvek jelöléseit alkalmaztuk, hanem az álló- vagy zajló jéggel befolyásolt vízállásokat dőlt betűszimbólumokkal, ill. számokkal szedtük. Sajnos, előfordulnak olyan zavaró körülmények is, melyek átmenetileg megváltoztatják a meder lefolyási viszonyait, tehát bizonyos mértékig inhomogéné teszik a vízállásidősort, de amelyek hatását csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudjuk figyelembe venni. Ilyenek lehetnek az ideiglenes jellegű lefolyási akadályok (pl. hídprovizóriumok duzzasztása), időszakos vízkivételek okozta kisvíz, a sűrűn változó jellegű, kismértékű, egy egyensúlyi állapot körül ingadozó medersüllyedés és emelkedés, kisvízfolyásokon az időnként elburjánzott növényzet, stb. A táblázatainkban közölt vízállásadatok felhasználásánál ezt a tényt is figyelembe kell venni. 2.3212 vízszintvAltozás a mederváltozások KÖVETKEZTÉBEN A területünkre eső Duna-szakaszon jelentős víz- szintsüílyedés mutatható ki (21b. táblázat). 68
