Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

Duna—Tisza-közá hátságon végighúzódó keleti szegélye gyakran zord, kemény telű.

Az Alföld szélsőséges, meleg nyarú, hideg telű, száraz jellege elsősorban a terület északi kétharmar- dában jelentkezik, különösen a Dunavölgy északi részén. Itt a legtágasabb az évi és napi hőmérsékleti amplitúdó, itt fordul elő — különösen a Közép- Kiskunságban — a legtöbb téli és zord nap s viszonylag itt a legmagasabb a nyári és forró napok száma is. Szélklímája mérsékelt, határozott uralkodó széliránya nincs.

A Dunántúl közelségének hatása elsősorban csapadékklímájában mutatkozik : az egész terület — itt is kivéve a Közép-Kiskunságot — de különösen a bácskai homokhát és löszvidék, mérsékelten csapadékos, főleg az átmeneti évszakokban. A nyári aszály és a téli szárazság az Északi-Dunavölgyet és a Kiskúnságot sújtja leggyakrabban.

2.212 Meteorológiai állomáshálózat

A terület meteorológiai állomásait a „Csapadékhőmérséklet- és szélviszonyok, meteorológiai állomáshálózat” c. (1 : 500 000 méretarányú) térképen tüntettük fel.

Területünk éghajlati állomásai, viszonylag homogén jellege következtében, makroklímatikus jellem- zés céljából kielégítők. Északi-dunavölgyi részét a nagymúltú, de sok megszakítással működő Kun- szentmiklós helyett szerencsére jól reprezentálja Budapest éghajlati anyaga. A keleti, kiskunsági rész legjelentősebb állomása Kecskemét (a terület határán). Itt alkalomszerűen felhasználható még — főleg aktuális időjárási események bemutatására — a VITUKI által fenntartott Nagynyír—Komlósi- telepi és az önálló Miklós-telepi állomás is. A Dunavölgy déli részét Kalocsa, a Bácskai-homokhátat Baja reprezentálja, A területtel közvetlenül határos állomások (a már említett Budapest-Országos Meteorológiai Intézet és Kecskemiét—Agrometeorológiai Obszervatóriumon kívül) Budapest—Lőrinc Obszervatórium, Monor, Nagykörös, Kiskunfélegyháza,

Kiskunhalas a Duna—Tisza közén; Dunaújváros, Szekszárd és Mohács a Duna jobbpartján, Legalább öt évtizedes csapadékmegfigyelése van a terület 37 csapadékmérő állomásának, amelyek közül a szélsőséges és átlagos viszonyok jellemzésére Fülöpszállás, Kalocsa és Szánk adatait emeltük ki.

2.213 Makroszinoptikus időjárási típusok

Hess és Brezowsky kutatásainak felhasználásával az egész ország területére s így területünkre is érvényes nagy területeken (pl. kontin ensrészeken) egyidejűleg előforduló (makroszinoptikus) időjárási típusokat Péczely György állította össze. Ezeknek a jövőben a távprognózisokban is közlendő makroszinoptikus: típusoknak az ismerete a vízgazdálkodási gyakorlatban is hasznosítható lesz, mivel minden egyes; betűszimbólummal jelölt időjárási típushoz az ország különböző tájain meghatározott időjárási elemek (hőmérséklet, légnyomás, csapadékösszeg és esetleg — intenzitás, stb.) tartoznak. (A CMm típus előrejelzésekor pl. nyáron a Dunántúl egyes részein 50 mm-t meghaladó, a Tiszántúlon alig 1—5 mm-es csapadékra lehet számítani.)

Az 1. táblázatban csak az a 9 időjárási típust ismertetjük, melyeknek évi előfordulása gyakorisága hazánkban az 5 %-ot meghaladja. — A 10 %-ot meghaladó gyakoriságú típusokat az L, az 5—10 % közöttieket a II. kategóriába soroltuk.

Az 1. táblázatban szereplő időjárási típusok jellemzése:

A Anticiklon centrum, illetve levőge = szétáramlási terület (divergencia) a Kárpát-medence felett. Szélirány: határozatlan jellegű. Tartós szárazság.

Ae Anticiklon a Kárpát-medencétől keletre. Szélirány: déli, délkeleti. Száraz idő vagy kisebb csapadék.

Aw Nyugatról benyomuló ún. azóri anticiklon. Szélirány: északnyugati. Nyáron friss, szeles idő, futó csapadékokkal, télen enyhülést hoz.

1. táblázat

A makroszinoptikus típusok előfordulási gyakorisága Magyarországon

A

típus

KateI. 1

II.

III.

IV.

V.

VL 1

VII.

VIII. 1

IX.

X. 1

XI.

XII.

Évi

gória

jele

havi

előfordulási valószínűsége %-ban

A

16,2

11,4

9,4

7,0

7,8

12,3

18,8

18,8

23,0

15,5

14,0

15,8

14,1

r.

Ae

13,2

13,1

14,5

12,0

10,6

4,3

2,9

6,8

13,0

21,3

22,7

16,8

12,6

Aw

10,0

8,8

8,1

8,3

8,4

17,3

25,5

20,0

11,7

8,7

9,0

8,4

12,1

An

9,0

10,0

9,7

8,3

13,2

8,3

5,5

9,7

9,0

10,8

9,3

9,7

9,4

Cm

8,7

9,9

11,6

11,7

8,7

o, 3

4,3

5,5

6,3

7,4

10,7

9,0

8,3

II.

AB

4,5

7,5

6,1

6,3

5,5

10,7

8,1

7,7

7,3

4,8

4,3

2,9

6,3

CMm

9,4

8,2

7,8

9,3

6,1

2,3

1,4

1,3

4,3

6,5

7,3

9,3

6Д

As

6,1

5,3

6,4

5,7

5,2

6,7

6,2

5,5

5,0

6,5

4,0

6,1

5,7

NY

3,8

4,9

4,5

8,3

8,3

6,3

6,4

6,6

5,3

4,0

3,7

4,1

5,5

53