Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet Évkönyve 1951-től. öntözési és Talajjavítási Kutató Intézet Évkönyve, 1950—1951. 1.213 Éghajlattan 1.2131 A KUTATÁSOK FEJLŐDÉSE A Magyarországon végzett éghajlati kutatások első eredményei nagyvonalú áttekintését adták hazánk éghajlatának. Ezek ma már csak tudománytörténeti jelentőségűek — tehát szakmailag közvetlenül nem használhatók fel — elsősorban azért, mert időközben éghajlati fogalmaink erősen átalakultak, továbbá mert a felépítésükhöz felhasznált adat- anyag rendkívül gyér volt (Berde A. 1847. Hun- ialvy J. 1865.) Az első fejlett, nagyrészt még ma is helytálló megállapításokat közlő éghajlati munka megírásának alapját az 1870-ben megalapított Országos Meteorológiai Intézet céltudatosan szervezett és folyton fejlődő állomáshálózata adta. Róna Zsigmond támaszkodott erre az alapra, amikor 1909-ben közreadta Magyarország égnajlati viszonyait részletesen ismertető kétkötetes művét. Bár az éghajlati elemeket külön-külön tárgyalja, mégis rámutat a leglényegesebb összefüggésekre s így munkája a korszerű komplex-szemléletnek is megfelel. Még több adatra épült Réthly A.—Bacsó N. 1938- ban megjelent müve, amely az első világháború után megkisebbedett, éghajlatikig egyszerűbbé vált Magyarország természeti viszonyait — beleértve a vízrajzot is — a két világháború között felmerült problémák (az Alföld kiszáradása, az erdők szerepe a vízgazdálkodásban, a Balaton és Budapest helye éghajlatunkban stb.) szempontjából soha eddig nem tapasztalt részletességgel tárgyalja. A materialista természettudományos kutatás módszereit felhasználó legújabb ismertető munkák (lásd a 1.2132 pontban) az éghajlati kutatómunka betetőzését képező éghajlati körzetbe osztást is tartalmaznak már. Az Országos Meteorológiai Intézetben a 30-as évek közepén elkészült, kiadásra nem került, de a nagy belső kereslet következtében szinte teljesen elhasználódott kéziratos első éghajlati atlaszt 1960- ban követte az első publikált klímaatlasz, (Magyar- ország éghajlati atlasza, OMI—Akadémiai Kiadó, Bp.), amely a komplex-szemléletnek megfelelően az éghajlatot alakító tényezők (domborzat, vízrajz, tájegységek, növénytakaró, talajtípusok) térképlapjai mellett az éghajlati elemek térbeli változását többnyire 50 évi (1901—1950) megfigyelésekre támaszkodva mutatja be. Az egyes éghajlati elemek közül legrészletesebben a hőmérséklet és a csapadék került feldolgozásra (Bacsó N., Hajósy F.). Kielégítő részletességgel állnak rendelkezésre 'hazánk légnyomási (Berkes Z.) sugárzási (Takács L.), felhőzeti (Zách A.), szél (Kakas J.) és hótakaró (Kéri M.) adatai. Fontosságukhoz mérten szerényebb adatanyag mutatja be nedvesség — párolgás, — köd, — harmat, — dér és zuz- maraviszonyainkat. Világviszonylatban is jelentős tudományos értéket képvisel szinoptikus klimatológiai adatanyagunk (Péczely Gy.), amely számos további éghajlati vizsgálódás alapját képezi. A hazai éghajlatkutatás legközelebbi feladata elsősorban a ma viszonylag még kevésbé ismert elemek (légnedvesség, párolgás, stb.) részletesebb feltárása, a természetátalakítás éghajlati feltételeinek (lehetőségeinek és korlátainak) meghatározása és az alkalmazott klimatológia gyakorlati kidolgozása. Fontos feladat miég Magyarország éghajlatának további részletezése terén a már megkezdett tájmonográfiák éghajlati fejezeteinek kidolgozása is. 1.2132 IRODALMI ÁTTEKINTÉS Az alábbiakban felsoroljuk a hazánk éghajlati viszonyait ismertető legalapvetőbb műveket, szakfolyóiratokat és kiadványokat: Róna Zsigmond: Éghajlati—II. Budapest, 1807— 1909. Réthly Antal—Bacsó Nándor; Időjárás—éghajlat és Magyarország éghajlata. Budapest, 1938. Aujeszky László—Berényi Dénes—Béli Béla,: Mezőgazdasági meteorológia, Budapest, 1951. Berkes Zoltán : A légnyomás változásai Magyarországon. Budapest, 1944. Zách Alfréd: A felhőzet eloszlása, Magyarországon, Budapest, 1943. Hajósy Ferenc: Magyarország csapadékviszonyai 1901—1940. Budapest, 1952. Kéry Menyhért—Kulin István: Csapadékmennyiségek gyakorisága 50 évi (1901—1950) megfigyelés sek alapján. Budapest, 1953. Bacsó Nándor—Kakas József—Takács Lajos: Magyarország éghajlata, Budapest, 1953. Bacsó Nándor: Magyarország éghajlata. Budapest, 1959. OMI Évkönyv (1958-cal lezárva.) OMI Hivatalos Kiadványa. Magyarország Éghajlata (folyamatos). OMI Kisebb Kiadványai (folyamatos). Időjárás (1897-től). OMI Beszámolók (1951-től). VITUKI: Magyarország Hidrológdai Atlasza II. Hidrometeorológiai adatok (sorozat). 1.22 A VÍZKÉSZLETFELTARAs TERÉN EDDIG VÉGZETT KUTATÁSOK ÁTTEKINTÉSE 1.221 A kutatások fejlődése 1.2211 A FELSZÍNI ÉS FELSZlNKÖZELI VÍZKÉSZLET FELTÁRÁSA A hazánk hidrológiai viszonyainak módszeres tanulmányozására 1886-ban életrehívott Vízrajzi Osztály működésének kezdetekor még alig, volt hozzá hasonló szélesen megalapozott tudományos célkitűzésű vízrajzi intézmény Európában. A Vízrajzi Osztály — számos világviszonylatban is kiváló magyar mémök-előd, köztük a dunai mappáció készítését irányító Vásárhelyi Pál örökségébe lépve —- szervezőjének és első főnökének, Péch Józsefnek vezetésével és Kvassay Jenő legfőbb irányításával el42
