Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
megfelelő méretűre fogják tervezni, tehát a víziszállítási forgalom fejlesztésének megfelelnek. A belhajózás várható távlati forgalmát az „Előzetes forgalmi tanulmány” becsülte meg, MAHART és MÁV forgalmi adatok alapján. Ehhez hozzá kell számítani a MAHART-on kívüli magyar hajóforgalmat és a külföldi hajók áruforgalmát. 1980-ra várható teljes áruszállítási teljesítmények: Belhajózás MAHART-on belül az I960, évinek 200%-a Külföldi hajoiorgalom az 1960. évinek 200%-a Vasütról átterelendő forgalom az I960, évinek 320%-a MAHART-on kivüli belhajózás az 1960. évinek 100%-a Végeredményben a vizsgált szakaszon az 1980. évi xorgaiom a jelenleginek а 21и%-М tenné majd ki. A vízlépcsők létesítése következtében, mely a vízmélység és hajózóüt-szélesség növelését, a vízse- besseg csökkenteset, továbbá a kanyaruiati viszonyod javulását idézi elő, jelentős mértékben csökken majd a viziszáilítás önköltsége is. A vízlépcsők megépítésével az egész vizsgált folyószakasz csatornazasa is megtörténik, de csak az 1980. év utáni időszakban, ezért a hajóút minimális méreteinek állandó biztosítása érdekében szükséges folyamszabályozási munkákat végre kell hajtani. Vizsgált Duna-szakaszon a jelenlegi áruforgalomnak és gazdasági fejlettségnek megielelő számú és méretű kikötök és rakodók rendelkezésre állnak. A rakodóberendezések azonban nem megfelelőek, ezeket gépesíteni kell. Üj kikötők és rakodók általában nem szükségesek, hanem 2—3 gócpontban a megfelelő létesítmények jelentős fejlesztése, bővítése, átalakítása, továbbá a többi rakodónak az áruforgalom növekedésének megfelelő fejlesztése, gépesítése szükséges. A Ferenc-csatorna mentén, községenként egyszerű berendezésű, fejleszthető kisebb rakodókat kell majd létesíteni. A kikötők és rakodók kerettervének összeállításánál a MAHART fejlesztési terveit, valamint az új ipartelepek készülő kikötőfejlesztési tanulmánytervének tervezőintézeti adatait használják fel. Budapest és Bezdán között jelenleg az egyetlen téli kikötő Baja. A dunaújvárosi ipari kikötő téli kikötő céljára való fejlesztése 1980-ig elő van irányozva. Tehát a tárgyalt Duna-szakaszon levő egyetlen téli kikötő a fejlesztés után is lefelé 53, felfelé 99 km-re fekszik a legközelebbi téli kikötőtől. .A bajai kikötőt az ipari és közforgami fejlesztésen kívül, téli kikötőre is ki kell fejleszteni. A dunai nagyhajózás mellett, a kishaj ózás a Ferenc-csatornán várható. Ezen kívül a Dunavölgyi Főcsatornán fejleszthető ki. Hajózóutak és kikötők felügyelete és fenntartása — A Dunaföldvár — déli országhatár közötti folyószakasz foiyamszabályözását, hajózóút kitűzését, fejlesztését és a Ferénc-csatorriávái kajKkiÿ- latos munkákat az OVF felügyelete alatt az Alsó- dunavöigyi VÍZIG végzi. — A MAHART a kezelésében álló 11 személyhajóállomás és rakodó fenntartását, felújítását és fejlesztését végzi, a KPM V. Hajózási Főosztály felügyelete alatt. — A Nemzeti és Szabadikikötő Vállalat pedig a bajai forgalmi és téli kikötő fenntartásáról, felújításáról és fejlesztéséről gondoskodik ugyancsak a KPM V. Hajózási Főosztály felügyelet alatt. — A helyi tanácsok a birtokukban lévő 6 rakodó fenntartásáról és esetleges fejlesztéséről gondoskodnak. — A mohácsi tömegáru rakodó összes építményeivel a MÁV birtokában van. — A Baja-Vidéke Erúogazdaság kezelésében lévő üzemi tarakodók az Országos Erdészeti Főigazgatóság felügyelete alatt állanak. Az ipari vállalatok rakodóinak fenntartása és fejlesztése az egyes vállalatok feladata. A víziutak keretterve Vizsgált területen természetes víziút a Duna Dunaroidvár deli országüatar közötti szakasz (lö6(J —1433 fkm.) az 1961. évi általános szabályozási terv szerint az alábbi munkákat igényli: 69 db vezetőmű 345 db középvizi sarkantyú Ennek megvalósításához 2,4 millió m3 terméskő kell, mely пек költségé 3UU millió Ft. Az építéshez szükséges felszerelés fejlesztéseinek költsége 1U—2 о mihio üt. (IViinúezt a fii. iejezet előirányozza) Megépítéséhez szükséges idő 4U év, tehát 1980-ig a müvek fele készülhet csak el, a többi munka további 20 évet vesz igénybe. A megvalósításra tervezett vízlépcsők pedig csak 1980 után létesülnek (fajszi és mohácsi). A vizsgáit Duna-szakaszon a forgalom még nagy mértékben fejleszthető. A forgalmi tanulmány szerint az átlagos szállítási önköltség: vasúton 0,35 Ft/tkm vízi úton 0,15 Ft/tkm tehát a megtakarítás tkm-enként 0,18 Ft, Teljes évi megtakarítás: 97 856 000 Ft. Vizsgált területen mesterséges víziút a Ferenc- csatorna Baja—déli országhatár közti 35 km hosszú szakasza, és a Dunavölgyi Főcsatorna. — A Ferenc-csatornán nagy- és kishajózás lehetséges, azonban a hajózást akadályozó hét pontonjaidat le kell bontani és négy megfelelő méretű vb. hidat kell építeni, mely 1980 év végéig be is fejezhető. A csatorna hajózhatóvá tétele és élővíz ellátásának biztosítása esetén a vízszállításon kívül hal- és nádtermelésre, ipari vízhasznosításra és öntözésre is felhasználható. Hajózhatóvá tételéhez mintegy 8 millió Ft szükséges, mely előirányzott befektetés 10 év alatt meg343