Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás

megfelelő méretűre fogják tervezni, tehát a vízi­szállítási forgalom fejlesztésének megfelelnek. A belhajózás várható távlati forgalmát az „Elő­zetes forgalmi tanulmány” becsülte meg, MAHART és MÁV forgalmi adatok alapján. Ehhez hozzá kell számítani a MAHART-on kívüli magyar hajóforgal­mat és a külföldi hajók áruforgalmát. 1980-ra várható teljes áruszállítási teljesítmények: Belhajózás MAHART-on belül az I960, évinek 200%-a Külföldi hajoiorgalom az 1960. évinek 200%-a Vasütról átterelendő forgalom az I960, évinek 320%-a MAHART-on kivüli belhajózás az 1960. évinek 100%-a Végeredményben a vizsgált szakaszon az 1980. évi xorgaiom a jelenleginek а 21и%-М tenné majd ki. A vízlépcsők létesítése következtében, mely a vízmélység és hajózóüt-szélesség növelését, a vízse- besseg csökkenteset, továbbá a kanyaruiati viszo­nyod javulását idézi elő, jelentős mértékben csök­ken majd a viziszáilítás önköltsége is. A vízlépcsők megépítésével az egész vizsgált fo­lyószakasz csatornazasa is megtörténik, de csak az 1980. év utáni időszakban, ezért a hajóút mini­mális méreteinek állandó biztosítása érdekében szükséges folyamszabályozási munkákat végre kell hajtani. Vizsgált Duna-szakaszon a jelenlegi áruforgalom­nak és gazdasági fejlettségnek megielelő számú és méretű kikötök és rakodók rendelkezésre állnak. A rakodóberendezések azonban nem megfelelő­ek, ezeket gépesíteni kell. Üj kikötők és rakodók általában nem szüksége­sek, hanem 2—3 gócpontban a megfelelő létesít­mények jelentős fejlesztése, bővítése, átalakítása, továbbá a többi rakodónak az áruforgalom növe­kedésének megfelelő fejlesztése, gépesítése szük­séges. A Ferenc-csatorna mentén, községenként egy­szerű berendezésű, fejleszthető kisebb rakodókat kell majd létesíteni. A kikötők és rakodók kerettervének összeállítá­sánál a MAHART fejlesztési terveit, valamint az új ipartelepek készülő kikötőfejlesztési tanulmányter­vének tervezőintézeti adatait használják fel. Budapest és Bezdán között jelenleg az egyetlen téli kikötő Baja. A dunaújvárosi ipari kikötő téli kikötő céljára való fejlesztése 1980-ig elő van irá­nyozva. Tehát a tárgyalt Duna-szakaszon levő egyetlen téli kikötő a fejlesztés után is lefelé 53, felfelé 99 km-re fekszik a legközelebbi téli kikötő­től. .A bajai kikötőt az ipari és közforgami fejleszté­sen kívül, téli kikötőre is ki kell fejleszteni. A dunai nagyhajózás mellett, a kishaj ózás a Fe­renc-csatornán várható. Ezen kívül a Dunavölgyi Főcsatornán fejleszthető ki. Hajózóutak és kikötők felügyelete és fenntartása — A Dunaföldvár — déli országhatár közötti fo­lyószakasz foiyamszabályözását, hajózóút kitű­zését, fejlesztését és a Ferénc-csatorriávái kajKkiÿ- latos munkákat az OVF felügyelete alatt az Alsó- dunavöigyi VÍZIG végzi. — A MAHART a kezelésében álló 11 személy­hajóállomás és rakodó fenntartását, felújítását és fejlesztését végzi, a KPM V. Hajózási Főosztály felügyelete alatt. — A Nemzeti és Szabadikikötő Vállalat pedig a bajai forgalmi és téli kikötő fenntartásáról, felújí­tásáról és fejlesztéséről gondoskodik ugyancsak a KPM V. Hajózási Főosztály felügyelet alatt. — A helyi tanácsok a birtokukban lévő 6 rakodó fenntartásáról és esetleges fejlesztéséről gondos­kodnak. — A mohácsi tömegáru rakodó összes építmé­nyeivel a MÁV birtokában van. — A Baja-Vidéke Erúogazdaság kezelésében lé­vő üzemi tarakodók az Országos Erdészeti Főigaz­gatóság felügyelete alatt állanak. Az ipari vállalatok rakodóinak fenntartása és fejlesztése az egyes vállalatok feladata. A víziutak keretterve Vizsgált területen természetes víziút a Duna Dunaroidvár deli országüatar közötti szakasz (lö6(J —1433 fkm.) az 1961. évi általános szabályozási terv szerint az alábbi munkákat igényli: 69 db vezetőmű 345 db középvizi sarkantyú Ennek megvalósításához 2,4 millió m3 terméskő kell, mely пек költségé 3UU millió Ft. Az építéshez szükséges felszerelés fejlesztéseinek költsége 1U—2 о mihio üt. (IViinúezt a fii. iejezet előirányozza) Megépítéséhez szükséges idő 4U év, tehát 1980-ig a müvek fele készülhet csak el, a többi munka to­vábbi 20 évet vesz igénybe. A megvalósításra tervezett vízlépcsők pedig csak 1980 után létesülnek (fajszi és mohácsi). A vizsgáit Duna-szakaszon a forgalom még nagy mértékben fejleszthető. A forgalmi tanulmány szerint az átlagos szállí­tási önköltség: vasúton 0,35 Ft/tkm vízi úton 0,15 Ft/tkm tehát a megtakarítás tkm-enként 0,18 Ft, Teljes évi megtakarítás: 97 856 000 Ft. Vizsgált területen mesterséges víziút a Ferenc- csatorna Baja—déli országhatár közti 35 km hosszú szakasza, és a Dunavölgyi Főcsatorna. — A Ferenc-csatornán nagy- és kishajózás le­hetséges, azonban a hajózást akadályozó hét pon­tonjaidat le kell bontani és négy megfelelő méretű vb. hidat kell építeni, mely 1980 év végéig be is fejezhető. A csatorna hajózhatóvá tétele és élővíz ellátásá­nak biztosítása esetén a vízszállításon kívül hal- és nádtermelésre, ipari vízhasznosításra és öntözésre is felhasználható. Hajózhatóvá tételéhez mintegy 8 millió Ft szük­séges, mely előirányzott befektetés 10 év alatt meg­343

Next

/
Oldalképek
Tartalom