Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
és a Kolontó, amely megfelelő visszaduzzasztással 500 ha halastót ígér. A járulékos haltenyésztés vonalán elsősorban a tározók jöhetnek figyelembe, majd a rizstelepek halászati hasznosítása. A rizsföldi talaj hidroké- miai és oxigénháztartása kedvező a halak fejlődé- sere. A kiskunsági öntözőrendszer területén 2000 ha tervezett rizstelepen 1 q fajlagos hozammal 2000 q haltermés volna elérhető. Szennyvizek tógazdasági hasznosítása 5 helyiségnél van tervezve. Ezek: Baja 20 ha területtel, Bácsalmás 10 ha területtel, Kalocsa 15 ha területtel, Kecel 8 ha területtel és Kiskőrös 10 ha területtel. Ezeknek várható halhozama legalább 10 q/ha. Javasolt megoldások sorrendje és értékelése Legelső teendő a természetes vizek tisztaságának védelme, utána a holtágak rendezésének gyorsan visszatérülő befektetései következhetnek, a DVCs és csatornák rendezése csak azt követő jelentőségű. A tógazdaságok legtöbbjének létesítése csak a kiskunsági öntözőrendszer kiépítése után biztonságos és gazdaságos. A kiépítés sorrendjének meghatározásánál azonban tényező lehet a belvíztározás szükségessége az érintett területen. Ugyanígy a rizstelepek létesítése is megszabja a rizsföldi járulékos tenyésztés bevezetésének idejét. A szennyvízi tógazdaságok létesítését ma hiányzó adatok felderítésének kell megelőzni. Az előirányzott fejlesztés 197,1 millió Ft beruházását, 3 millió m3 földmunka végzését, 12 ezer m3 kő és 11 ezer m3 beton beépítését igényli. A 7. TVK területén az 1980-ig megépítendő és már működő egységekből évi 68 048 q halhús várható, ami 14 kg/fő fogyasztási lehetőséget, tehát komoly fejlesztést jelent. 47 000 q az a halhús többlet, amely erről a vidékről elszállítható. A megtérü- és ideje általában 8—10 év, ami többirányú hasznosításnál 5 évre rövidülhet. A továbbfejlesztés érdekében tisztázandók a műszaki és tenyésztési követelmények és tervezési szempontok, valamint a szennyvízi tógazdaságok tervezési irányelvei. Be kell indítani a vízháztartási vizsgálatokat, tisztázandó az olcsóbb és tartó- sabb hullámvédelem módja, tisztázandó az optimális vízmélység, meg kell határozni a talajnemek szerinti töltésszelvény méreteket és meg kell vizsgálni a szivárgás megakadályozásának módszereit. A 7. TVK területei az Alföld jellegzetesen mezőgazdasági része, a települések általában ritka, egyszintes beépítésűek. Múlt és jelen. A felszínhez közeli talajvizek a fertőzés veszélyének vannak kitéve, amely helyzet a múltban járványoknak is oka volt. A mélyfúrás technológiájának ismerete javított a helyzeten. Az önállóan telepített mélyfúrású kutakból álló közkúthálózat jelentős fejlődésnek indult. A területen 1960-ban városi, vagy községi vízmű nincsen. Baja város lakossága 36 egyenletesen szűrt mélyfúrású kútból nyeri a vizet; intézményi, lakótelepi vízművek száma 19. Ezen kívül 1 törpevízmű működik. A város belterületének lakosságából 59%, van vízzel ellátva. A megindult iparosodás szükségessé teszi a városi vízmű építését. A bajai Alsó- dunavölgyi Vízügyi Igazgatósággal egyetértésben a Mélyépterv által készített tanulmányterv dunai felszíni vízkivételt javasol Bajától északra, ahol a telepet a maximális árvízszint fölé kell telepíteni. Kalocsa vízellátása közkutakkal van biztosítva, de igen gyenge eredménnyel; 12 közkútja van. A vizek kemények és vasasak, a kutak hozama gyenge. Intézményi vízmű van 22. Az összellátottság 35%-os. A tarthatatlan vízellátási helyzet megjavítására már történtek intézkedések. Intézményi, lakótelepi vízművek. A 7. TVK területén 1960. végéig 54 ilyen vízmű épült: Pest megyében 8 helyen, amely 4097 fővel a lakosság 10,4%-át látja el 12,4 km vezetékkel; Bács-Kiskún megyében 46 helyen 5954 fő ellátására, amely a lakosság 11,3%-a, itt a vezetékek összes hossza 14,1 km. 1960 végéig Pest megyében 3 törpevízmű épült 1144 fő ellátására, 6,8 km vezetékkel, ellátja a lakosság 8,3%-át. Bács megyében 10 helyen épült törpevízmű 7550 fő ellátására, amely a lakosság 10,7%-a. A vízvezeték összes hossza 47,2 km. Körzeti vízmű 8 van a vizsgált területen: Pest megyében 1 helyen 1920 fő ellátására, Bács megyében 7 helyen 3576 fő ellátására. A közkutas vízellátást a területen 564 mélyfúrású kút szolgálja: Pest megyében 73, Bács-Kiskun megyében 479, Baranya megyében 12. Ellátott összlakosság 128 791 fő (39,5%.). 2.207 Ivó- és ipari vízellátás 1960—1980 tervidőszak fejlesztése után: Ez a fejezet a lakosság ivóvízellátásával, továbbá az ipari üzemek vízellátásával foglalkozik. Ivóvízellátás Az ivóvízellátás a lakosság természetes szükségleteit van hivatva ellátni, az ellátás főbb módozatai: 1. városi, községi vízmű, 2. regionális vízmű, 3. intézményi- lakótelepi vízmű, 4. törpevízmű, 5. körzeti vízmű, 6. közkutas vízellátás. Összlakosság 477 667 fő Belterületi lakosság 358 929 fő Ellátott lakosság 153 032 fő Ellátott lakosság a belterületi lakossághoz viszonyítva 42,6 % Ellátott lakosság az összlakossághoz viszonyítva 32 % 497 905 fő 450 623 fő 430 777 fő 95% 82% Egy főre jutó víztermelés 100 lit/fő/nap 117 lit/fő/ nap. Ennek a tervnek korszerű megoldására 285,61 miihó Ft-ot kell költeni, amelyből építés: 254,61 miihó Ft, gépészeti berendezés: 20,30 millió Ft, 43 7 TVK 337
