Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás

vábbi 7700 ha terület öntözhető a Margittaszigeten 109 millió Ft beruházási költséggel. A Budapest— Mohács közötti területen csőkutak alkalmazásával is építhetők öntözőtelepek. A vízegyensúly megbontása nélkül öntözhető területek várható nagysága:

A Duna-menti parti sávban 12 700 ha

A Duna-völgyi Főcsatorna és a Hátság

között 14 500 ha

A Duna-völgyi Főcsatorna és a

partmenti sáv között 8 900 ha

összesen: 36 100 ha

(L. VI. fejezet.)

515. Mezőgazdasági szakvállalatok

Bácsbokodon a Kiskunhalasi Sertéstenyésztő Vállalat telepének napi vízfogyasztása 70 m3.

(L. VIII. fejezet.)

521. Állami Erdőgazdaságok

A Fajszi és Mohácsi Vízlépcsők hatására a mentett oldalra telepített erdők kedvezőbb körülmények közé kerülnek a dúsabb talajvíz miatt.

Ugyanez vonatkozik a Duna—Tisza Csatorna megépítése után a csatorna mellékén elterülő földterületek erdősávjaira a talajvíznívó emelkedése következtében.

(L. XV. fejezet 2.12 pont.)

A Duna nagyvízi szabályozása érdekében 3800 ha hullámtéri erdőt ki kell irtani és a területet tel- kesíteni. Felmerülő költség 27 millió Ft.

(L. III. fejezet 2.22 pont.)

530 Állami mezőgazdasági gépállomások

Kiskőrösön az Áll. Mezőgazd. Gépállomás napi vízigénye 420 m3.

(L. VIII. fejezet.)

551 Mezőgazdasági termelőszövetkezetek

A Fajszi és Mohácsi vízlépcsők megépítése után a duzzasztott víz szintje mind a két bőgőben meghaladja a hullámtér nagy részének magasságát. A jelenleg mezőgazdaságilag hasznosított területek víz alá kerülő része a továbbiakban ki fog esni a termelésből. A Duna—Tisza Csatorna I—IV. ütemének megépítése után a Duna völgyében 40 m3/s vízhozam mellett 80 000 ha, a Tisza völgyében 70 000 ha terület öntözhető. Ezenkívül a Duna— Tisza közén öntözhető főcsatornák osztják el a gerinctartályba emelt vizet.

(L. XV. fejezet.)

A Rekettye-Bogárzó kisvízfolyás rendezése 680 ha mezőgazdasági vonatkozásban értékes területről a káros belvizek levezetését biztosítja. A nagy belvizek zavartalan levezetése érdekében a 19—27 km közötti szakasz csapadékos legelőin való vízvisszatartás lehetősége elősegíti az alsó értékes területekről a gyors víz levezetését. A császártöltési Szamárvölgy rendezésével a kisvízfolyás 3—4 km közötti szakaszán levő vizenyős területek vízlevezetése biztonságosan lehetséges, s ugyanakkor megakadályozza nagyobb záporok esetén a völgyben való kiöntéseket.

(L. V. fejezet 2.212 pont.)

A 7. TVK területén az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság vízvizsgáló laboratóriuma az öntözés érdekében felületi vizek és kutak vizének minőségi vizsgálatát végzi.

(L. XVIII. fejezet 2. pont.)

A 7. TVK területén a következő termelőszövetkezetek folytatnak haltenyésztést: Dömsödi Dózsa, Tabdi Új Elet, Fajszi Vörös Csillag, Csávolyi Egyesülés, Szeremlei Béke, Sükösdi Vörös Zászló, Ho- morudi Kossuth. A területen 1980-ig 5100 ha kiterjedésű halastavat építenek, amely terület egy része termelőszövetkezeti kezelésbe kerül.

(L. VII. fejezet.)

D) SZÁLLÍTÁS ES HÍRKÖZLÉS 611 Közforgalmú vasutak

Ócsán a MÁV állomás 140/nap vízigénye biztosított.

Baján a MÁV állomás vízigénye 264 m3/nap vízigénye biztosított.

Kalocsán a MÁV állomás vízigénye 50 m3/nap vízigénye biztosított.

Kiskőrösön a MÁV állomás vízigénye 60 m3/nap vízigénye biztosított

Kúnszentmiklóson a MÁV állomás vízigénye 504 m3/nap vízigénye biztosított.

Lajosmizsén a MÁV állomás vízigénye 139 m3/ nap vízigénye biztosított

(L. VIII. fejezet.)

641. Hajózás

A Duna—Tisza Csatorna Dunaharaszti—Sári közötti 22,5 km hosszú szakasza fél szelvénnyel kiépült és beletorkollik a Duna völgyi Főcsatornába.

Az újonnan elfogadott tervdokumentáció Dunaharaszti—Tiszazug között vezeti a csatornát 129 km hosszúságban. 1000 to-ás uszályok számára két- járatú 1350 t-ás uszályok számára egyjáratú hajó közlekedési utat biztosít.

(L. XV ' fejezet 2.22 pont.)

Fajszi Vízlépcső megépítésére 1980 után kerül sor. A megépített böge a 3,5 m-es hajózási mélységet biztosítja. Bár az átzsilipelés hajóvontatónként 40 perc időveszteséget jelent, a lelassult víz viszont a terhelt hajóknak felfelé nagyobb hajózási sebességet biztosít.

(L. XV. fejezet 2.21 pont.)

A Mohácsi Vízlépcső megépítése gazdaságossági okok miatt még bizonytalan. Ha kivitelre kerül, úgy a hajózásra gyakorolt előnyei a Fajszi Vízlépcsőjéhez hasonlóak.

(L. XV. fejezet 2.21 pont.)

A szállítás önköltségének csökkentése érdekében, főleg a tömegáru szállításánál a Duna folyam mint víziút fokozott kihasználása szükséges. A különböző szervek által készített forgalmi tanulmányok szerint a 7. TVK Dunaszakaszán a hajóforgalom

327