Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
XIX. FEJEZET Á vízgazdálkodás és a népgazdasági összefoglalás ágak kölcsönhatása í. a vIzgazdAlkodAs és a népgazdasAgi Agak kölcsönhatAsa 1.1 Bevezetés A termelés ágait az ipart, építőipart, mezőgazdaságot és erdőgazdaságot, szállítást és hírközlést, lakás- és kommunális ellátást, egészségügyi és szociális ellátást, kulturális ellátást és egyéb állami és társadalmi szerveket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a népgazdasági ágazatokkal kapcsolatban a vízgazdálkodás szerepe és jelentősége a legegyszerűbb összefüggésektől a legbonyolultabbakig állandóan fokozódik. Az árvédelmi gátak adnak védelmet az ártérre zúduló kiöntések ellen, a folyó a megfelelő meder- mélységgel és szélességgel a nyersanyagok és késztermékek, személyek szállítását biztosítja. A belvízlevezető művek a belvízi elöntések nagyságát és idejét korlátozzák, a vízerőhasznosítás az energia- termelést szolgálja, az öntözés biztosítja a mező- gazdasági termelés többletet, a jól szervezett ivó- és ipari vízellátás nélkülözhetetlen az emberi szervezet és a gyárak számára, a szennyvizek tökéletes tisztítása és elvezetése megvédi a lakosságot a fertőző betegségektől, a vízrendezés megszünteti a hegy- és domboldalak kopárságát. A szocialista termelést csak úgy tudjuk növelni, ha a termelésre ható összes tényezőkön, — köztük a vízgazdálkodáson is — a szükséges változtatásokat végrehajtjuk. Okszerű vízgazdálkodással a termelés, a nemzeti vagyon, a nemzeti jövedelem, valamint az életszínvonal növekedni fog. Az ipar és a mezőgazdaság a két legfontosabb termelési ág, amely a szocialista gazdaságpolitika irányításával állandóan fejlődik. A két termelési ág fejlődése hatással van a termelésben döntő módon résztvevő vízgazdálkodásra, mert ezek fejlődési folyamatának azonnali elakadását jelenti, ha a vízgazdálkodás szükséges tevékenysége nem jelentkezik a haladásnak megfelelő időben. Így mutatkozik ez jelenleg Baján, ahol a város csatornázásának elmaradása folytán a lakosság, valamint az üzemek szennyvize deritetlen, illetve részben derített állapotban kerül a Kamarás Dunába, ahol a városnak fürdővárossá történő kiépítését rendkívüli módon hátráltatja és a fürdőzők körében fertőző megbetegedéseket okoz, másrészt a Posványosnak nevezett területen a szabadon Összegyűlendő szennyvíz fertőzi a környék levegőjét és deritetlen állapotban nyílt szivattyúállással emelő- dik a Dunába, ahol a halállomány pusztítását végzi. Hasonló a helyzet Kalocsán, ahol a deritetlen szennyvíz a Vajas nevű belvízcsatornába kerül. A mezőgazdaság a felszíni vizek által nyújtott lehetőségeket nem használta ki, hiszen a terület nyugati határán húzódó Duna folyamból korlátlan vízkivételi lehetőség kínálkozik cca 10 km-es sávban. Ugyanez a helyzet az állandó vízhozamú belvízcsatornáknál, (Dunavölgyi Főcsatorna, Sárközi főcsatornák, Ferenc Csatorna stb.), ahol a meglevő vízkészletből az öntözés jelentős mértékben fejleszthető. A természetadta üdülési lehetőségek a bajai Kamarás Duna,, a dunapataji Szelidi tó, a soltvadkerti Büdöstó, a Duna-menti községek vízpartjai és holtágai várják a megfelelő kiépítést, hogy a pihenést keresőknek és a vizisportok kedvelőinek szórakozást, felüdülést nyújtsanak. A feltárt gyógyvizek Kiskörösön, Kecelen, Dávo- don, a tervezett létesítmények megépítése után a betegségben szenvedő dolgozók részére egészségük visszaszerzését teszik lehetővé. A 7. TVK területén a vízgazdálkodás fejlesztésének az „Ipar” vonatkozásában mutatkozó kapcsolatai elsősorban a villamosenergia-termelésben jelentkeznek a fajszi és mohácsi vízlépcső megépítésével (L. XV. fejezet). Az egyéb iparágak zömmel az ipari és ivóvíz beszerzés, valamint a szennyvi- zek elvezetése (csatornázás, szennyvíztisztítás) vonatkozásában kerülnek a vízgazdálkodással kapcsolatba. (L. VIII. és IX. fejezet). Az építőipar vonatkozásában maga a vízépítés (vízrendezés) szerepel, mint építőipari tevékenység. A legbővebb kapcsolata a vízgazdálkodásnak a mezőgazdasággal van. Úgyszólván minden vízgazdálkodási szakágazat létesítményeivel közrejátszik a mezőgazdaság termelésében és korszerű meliorációs berendezései a mezőgazdaság intenzív termelését segítik elő. (L. III., IV., V., VI. VIL, VIII., XL, XII., XV., fejezeteket.) A szállítás és hírközlés népgazdasági ágazat a viziszállítás vonatkozásban tart közvetlen kapcsolatot a vízgazdálkodással. Folyók és mesterséges csatornák szabályozása a hajózást teszi biztonságossá és adja a lehetőséget az olcsó viziszállítás lebonyolítására. (L. III., XI. és XV. fejezeteket.) A lakás és kulturális ellátás népgazdasági ágazatban a települések ivó- és tisztálkodási vizének biztosításával, valamint a keletkező szennyvizek elvezetésével tart szoros kapcsolatot a vízgazdálkodás, amely a kulturális viszonyok fejlődésével a társadalom nélkülözhetetlen igénye. 323
