Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
A betonkeverőgépek eddigi alacsony munkaóra kihasználását jobb szervezéssel és a munkák helyesebb ütemezésével lényegesen emelni kell. c) Előregyártás A gyorsabb helyszíni munka és az időjárástól való függetlenítés érdekében szükséges az előregyártás kifejlesztése. Különösen a mezőgazdasági vízhasznosítási és belvízvédelmi munkálatoknál kerül előtérbe az előregyártott elemek alkalmazása. Baján jelenleg is van előregyártó telep, de elhelyezése nem megfelelő. Űj előregyártó telep létesítéséről kell gondoskodni olyan telepítéssel, hogy közel legyen a Dunához és vasúti iparvágánnyal is el lehessen látni. Évi kapacitása a legnagyobb lehet a vízgazdálkodás területén, mintegy 30 000 m3, hogy ezzel ne csak a saját, hanem több más Igazgatóság igényét is kielégíthesse. Az előregyártó üzemben a legkorszerűbb technológiát kell alkalmazni. Az adalék anyagot osztályozni kell, súly szerint kell adagolni és önműködő mérlegeléssel ömlesztett cementet kell használni. Az üzemet úgy kell berendezni, hogy az egész éven át termeljen, tehát gőzölő berendezéssel is el kell látni, valamint gondoskodni kell téli fűt- hetőségéről. B) Hírközlés műszaki fejlesztése Az ár- és belvízvédelmi távbeszélő hálósat Taraba rendszerű és jelen kiépítettsége még nem biztosítja a szolgálat zökkenőmentességét, mert a belvízvédelmi központok még nincsenek bekapcsolva a hálózatba. Kiépített vonal van a Ferenc-csatorna és a Duna mellett. A DVCS vonalán kiépült távbeszélő hálózat Baja—Sükösd között és rövidesen továbbépül Sükösdtől FülöpszáUásig. A kiépülő vonalak oldalbekötéssel ki tudják elégíteni majd, a Kiskún- sági öntözőrendszer igényeit is. 1962-ben megépítésre került egy FM 10—DA-típusú, állandóan telepített ultrarövidhullámú rádiótelefon a bajai székházban és egy ugyanilyen típusú hordozható berendezés, melyekkel kapcsolatot lehet létesíteni a székház árvízvédelmi központja és a jégtörő hajók között. Ugyancsak megépítésre került egy VKPP— 10 típusú URH adó-vevő berendezés, mely a felderítő repülőgép és az Igazgatóság között tart fenn kapcsolatot. A fejlesztés során a kalocsai szakaszmérnökségen kell még egy FM 10—DA típusú URH készüléket telepíteni, továbbá egy antennát Soltra, egyet pedig az l/l gátőrházhoz. Ezekkel a terület a legkorszerűbb hírközlő berendezésekkel fog rendelkezni. C) A vízépítés és árvízvédelmi teljesítmények építési technológiai fejlesztése Az építési technológia fejlesztése elsősorban azoknak az új eljárásoknak a bevezetésével és új gépeknek beszerzésével érhető el, melyeket külföldön már széles körben alkalmaznak, de hazai viszonylatban még ismeretlenek. Ilyen pl. az injektált teknővel történő alapozási módszer, vagy a vízzáró függöny gépi úton való előállítása. Az injektált teknővel való alapozást először a franciák alkalmazták (Fessenheimi módszer) talajvízzel telített nagy vastagságú homokos-kavics altalajoknál. A lényege egy vízzáró teknő készítése, melyen belül az alapozás gyakorlatilag szárazban elvégezhető. A teknő fenekét agyag-bentonit- cement keverékkel injektálással teszik vízzáróvá, míg az oldalfalat vagy ugyanezzel az eljárással, vagy réselőgéppel készített vízzáró függönnyel. Régi problémája a vízépítésnek a káros szivárgások elleni védekezés és különösen a műtárgyak körüli nagy mélységig való vízzárás biztosítása. Eddig ezeket csak költséges import anyag (Larsen palló) beszerzése útján szádfalazással vagy különféle drága talaj vízszint-süllyesztéses módszerrel lehetett elvégezni. Külföldön már évek óta üzemszerűen alkalmazott új technológiát vezettek be, a vízzárófüggönyök készítésére. Különféle új gépet szerkesztettek erre a célra (Zalzgitter, Titánia, Ieos- Veder stb.). Hazai viszonyok között legalkalmasabbnak látszik az olasz „Titánia” réselőgép, mely Rotary rendszerű és fordított öblítéssel működik. Az előállítható rész szélessége 0,30—0,80 m és mélysége 30—35 m lehet. Hazai viszonylatban, de lényegileg külföldön is megoldatlan kérdés a kőrakodás és kőmunka gépesítése. Számos elgondolás és újítás igyekezett a problémát megoldani, de kevés sikerrel. Ezt a célt szolgálja a fenékürítős kőuszály, az úszótagra szerelt markoló, kotró stb. Törekedni kell a megfelelő gépesítés megoldására, mert ezzel számottevő kézimunka szabadulna fel és a termelékenység erősen emelkedne a kőmunkáknál. A nagyarányú előregyártás fejlesztése szükségessé teszi, az előregyártott elemek felszakításának, tárolásának, szállításának és elhelyezésének teljes gépesítését is. Továbbá Csepel—100 jelű, gépkocsira szerelt fúróberendezés beszerzése szükséges a csőkút építések korszerű végrehajtására, Meg kell oldani a hajózóút kitűző jeleinek gépi elhelyezését. Meg kell oldani a vegyszeres gyomirtás gépesítését. Gondoskodni kell, megfelelő számú mozgatható munkásszállások, lakókocsi, ás tanyahajó beszerzéséről. Ki kell kísérletezni az árvízi védekezéskor a töltésnek hullámverés elleni védelmére a különféle műanyag fólia alkalmazásának lehetőségét. Költségek az 1. táblázatban. D) Gyártmány fejlesztés Gondoskodni kell a szükséges belvízvédelmi hordozható szivattyúk és meghajtó gépeik tipizált egységének beszerzéséről, igyekezni kell azonos típusú esőztető öntözéses szórófejeket, hordozható csővezetékeket és kapcsolóberendezéseket biztosítani. Ki kell próbálni a hordozható csővezetékhez a műanyag-eső használatát.- 315
