Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

XVII. fejezet. Területi vízmérleg

másikra. A helyzet sajátosságánál fogva azonban lényegileg csak ott lehetséges a víz kitermelése, ahol a folyóból beszivárog. Ezért a partiszűrésű vízkészletek területegységek közötti megosztását a víztermelésre alkalmas szakaszhosszak becsült értéke alapján aránylag egyszerűen el lehetett ké­szíteni. 2.2122 A TALAJVÍZ A talajvízkészlet számbavételénél két alapelvet követtünk. Elsősorban csak a jó vizadó-képességű területrészeket vettük figyelembe, azokat, ahol a talajvíz jó vízvezető rétegekben helyezkedik el, és így gazdaságos vízkitermelés érhető el. Ezeknek a kiterjedése mintegy 6 425 km2, azaz a TVK-egység összterületének kereken 90 %-a. A vízkészlet mennyiségének a megállapításánál másrészt nem foglalkoztunk az ún. sztatikus víz­készlettel. Ez a hézagokat kitöltő teljes víztérfogat­tal egyenlő, nagy mennyiséget képvisel, de csak egyszeri vízkitermelést, vízkészlet-fogyasztást tesz lehetővé. A „hasznosítható” talajvízkészletet a víz­vezető rétegek mozgásban lévő, a hidrológiai kör­folyamatban résztvevő dinamikus vízkészletéből, a taLajvízíorgalomból határoztuk meg. Folyamatosan és tartósan kitermelhetőnek (hasznosíthatónak) ítéltük a dinamikus vízkészlet egy részét, azt, ami horizontális szivárgás formájában mozgásban van, és kitermelése az adott terület sztatikus vízkész­letét nem csökkenti. A 7. TVK-egységnek majdnem teljes területén a Duna hatalmas kavics-törmelékkúpja fekszik. Ennek keleti része nagyobb mélységbe süllyedt s így a rétegvizek szempontjából jelentős, talajvizet a hordalékkúp Duna melletti része tartalmaz. A keleti szélen elhelyezkedő futóhomokkal borított területektől eltekintve, a vízadók épess eg jóformán mindenütt kedvező, egy-egy kútból nagyobb meny- nyiségű víz emelhető ki. A hasznosítható talajvíz­készletet tekintve, azonban nem egyformák a terü­letrészek. Áramló talajvíz észlelhető a Duna-menti sáv környezetében, valamint a dunai hordalék­kúp keleti részén. Ezeken a területeken 3,0—1,0 lit/s. km2 fajlagos vízhozam mellett a kitermelhető vízmennyiség 4,2 m3/s. A hordalékkúp középső ré­szén pangó talajvíz helyezkedik el és vízminőségi szempontból is rendszerint nagy az oldott sótarta­lom. A homokterületeken 0,5 m3/s hasznosítható talajvízkészletet határoztunk meg, s így a TVK- egység teljes területén kitermelhető talajvízhozam 4,6 m3/s. A TVK-egység területén elhelyezkedő talajvíz egészen kis mértékű utánpótlást kap a hátsági ré­szekről. A talajvizeket minőségileg — ellentétben a fel­színi vizekkel —, nem 4, hanem 3 kategóriába so­roltuk. Ha a víz SO3 tartalma 300 mg/lit és összke- ménysége 25 nk° alatti, továbbá a domináns anion és kation alapján öntözésre alkalmas típusú, akkor mindenre (ivóvíz céljaira is) alkalmasnak ítéltük. Magasabb S03-tartalom, vagy keménység esetén a talajvizet ivóvízellátáshoz már alkalmatlannak mi­nősítettük, végül a kedvezőtlen típusú talajvizeket csak ipari célra alkalmazhatónak osztályoztuk. Tel­jesen használhatatlan minőségű talajvizekkel tehát nem számoltunk. 2.2123 A RÉTEGVÍZ A rétegvíz kitermelhető mennyiségét földtani táj­egységekre bontva és azon belül víztartó-szinten- kint igyekeztünk meghatározni. Ez a tájékoztató- jellegű érték részben az utánpótlódó, dinamikus készletet, részben a sztatikus készlet egy részének felhasználását is magában foglalja. A vizsgálatok során természetesen igyekeztünk a rétegvizeket elválasztani a talajvíztől, ill. karszt­víztől. Ez sajnos nem minden esetben sikerült, de az egybefonódások nem Okoznak számottevő hibát. A vízmérleg célját tartva szemelőtt, csak a hi­degvíz-készletet, vagyis a felső 400—500 m mély­ségig terjedő rétegekben, található vizeket vettük figyelembe. A termál-vízkészletet a II. „Termé­szeti adottságok, Területi vízkészlet” c. fejezet, a termál-vízmérleget pedig a 2.2125, ill. 2.2325 pont adja meg. A rétegvíz-készlet minőségi megosztását a víz­mérleg szempontjából nem készítettük el. Feltéte­leztük ugyanis, hogy minden rétegvíz megfelel — legfeljebb kezelés után — ivóvíznek és ipari víznek. (Öntözésre csak elenyésző mértékben használják és ennek fejlesztése nem is kívánatos). Ezért minden rétegvizet „A” kategóriába soroltunk. A rétegvíz-készlet tájegységednek határai nem követik a TVK-terület határait; ezért a szomszédos területek rétegvizei összefüggenek. A rétegvíz­készlet megosztását a területarányok és a szétosz­tott területrészeken lévő vízadószint-gyakoriságok alapján végeztük el. Tekintettel arra, hogy a réteg­víz-készlet rendesen csak az előfordulási helyén, vagy annak egészen szűk környezetében termel­hető ki, a fenti megosztás okozta hiba sokkal kisebb, mint amit magának a vízkészletnek a meg­határozásánál elkövethettünk. Ennek megfelelően a 7. sz. TVK-egység rétegvíz­készletét kereken 8,4 m3/s-ra lehet felvenni. 2.2124 A KARSZTVÍZ A területen karsztvíz nincs. 2.2125 AZ ÁSVÁNY-, HÉV- ÉS GYÓGYVlZKÉSZLET Az ásvány-, hév- és gyógyvíznek, ennek a tulaj­donképpen három különböző vízfajtának még nagyságrendi készletbecslése is nagyon nehéz fel­adat. Ezért egyrészt egyszerűsítésekre, másrészt sokszor feltevésekre vagyunk utalva, így nem fog­lalkozunk a hideg és langyos gyógyvizekkel, mert általában helyi jellegűek és számottevő mennyisé­get nem képviselnek, A 25 G° alatti — langyos — vizek készletét a hideg vizek mérlegénél egyébként is figyelembe vesszük, A 25—35 C° közötti gyógyvizek készletét ttiár itt becsüljük meg. A közölt adat azonban csak tájékoz­tató jellegű, mert lényegében nem állapítható meg, 38 7 TVK 297

Next

/
Oldalképek
Tartalom