Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XVII. fejezet. Területi vízmérleg
XVII. FEJEZET Területi vízmérleg 1. BEVEZETÉS 1.1 A témakör ismertetése Az életszínvonal emelkedésével és ennek feltételeként, illetve következményeként a városi és ipari települések koncentrációjának és a mezőgazdaság belterjességének fokozásával hazánkban is — éppen úgy, mint világszerte — megnőtt az igény a víz iránt és ennek következtében fokozódott a víz- gazdálkodás jelentősége. Már több évtizede túl vagyunk a vizek kártételei elleni védekezés hősi korszakán és mind fontosabbá válik a vizek hasznosításának, a vízigények gazdaságos kielégítésének kérdése. Az igényeknek a közelmúltban bekövetkezett és a várható növekedése láttára érthető az az aggodalom, hogy van-e és főleg: lesz-e elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű vizünk a szükségletek kielégítésére. Hazánk vízkészlete területileg kedvezőtlen eloszlású, zömében néhány nagy folyó mellékére korlátozódik. A felszíni vízkészlet, amely kereken egy nagyságrenddel múlja felül a felszín alatti készletet, ezenkívül az időben is rendkívül szélsőségesen ingadozik,. A nehézségeket fokozza, hogy felszíni vízkészletünket csekély kivétellel külföldről kapjuk, így a környező államokban történő mesterséges beavatkozások érzékenyen érintenek bennünket; a vízigények többsége egyes — sokszor vízben szegény — területekre koncentrálódik; a vízigények növekedésével általában nő a vizek szennyezettsége; stb. Népgazdasági terveink sajátos adottságainkra épülnek fel; ezek között a víz, az ember életének és tevékenységének ez a nélkülözhetetlen létfeltétele, elsőrendű szerepet játszik. Hogy a vízgazdálkodási szakember ennek az alapelvnek érvényt tudjon szerezni és így népgazdaságunk tervszerű, arányos fejlődését a saját területén a lehetőségekhez képest a legjobban biztosítsa, áhhoz ismernie kell a természetes, a lekötött és! a szabad vízkészleteket, illetve a hiányokat, — vagyis mérleget kell készíteni és a mérlegre támaszkodva kell terveznie. A Területi Vízgazdálkodási Kerettervnek ebben a fejezetében először az 1960. évi kiinduló állapotra jellemző, úgynevezett jelenlegi vízmérleget tárgyaljuk. A vizsgálat gerincét a táblázatok alkotják. A szöveges rész a táblázatok magyarázatára és értékelésére, a térképvázlatok pedig annak szemléltetésére szolgálnak. Ez utóbbiak közül külön felhívjuk a figyelmet az „összefoglaló vízmérleg (1960. évi állapot)” című 1 : 500 000 méretarányú térkép-vázlatra, amely — összefoglalva a különféle vízfajták „Vízmérleg a felszíni vizekre (1960. évi állapot))” c. „Vízmérleg a talaj- és partiszűrésű vizekre (1960. évi állapot)” c. és a „Vízmérleg a karszt- és rétegvizekre (1960. évi állapot)” című 1:500 000 méretarányú vízmérleg-térképének lényegét — nagyvonalú áttekintést ad a vízhasználatok fejlesztési lehetőségeit illetően. Megjegyezzük, hogy ennél a térképnél nem gépiesen, hanem súlyozva összesítettük az előtte lévő 3 térkép számadatait: fokozott figyelemmel voltunk a koncentrált kitermelés lehetőségeire és a gazdaságosság követelményeire. A jelenlegi állapotot tárgyaló anyagot követi az ugyanezen elvek szerint összeállított 1980. évi vízmérleg, majd a legnagyobb vízfogyasztó: az öntözés nagytávlati fejlesztésére vonatkozó néhány irányérték. A legszükségesebbnek Ítélt fogalommeghatározásokat, illetve magyarázatokat az áttekinthetőség fokozása érdekében nem itt, 'hanem a vízkészletre vonatkozóan a 2.111, a vízigényeket illetően a 2.121 és magára a vízmérlegre vonatkozóan a 2.1 pontban adjuk. 1.2 A múlt és a jelen 1.21 A VlZMÉRLEG-KÉSZlTÉSSEL KAPCSOLATOS MÚLTBELI TEVÉKENYSÉG A vízmérlegek egyik oldalának, a vízkészleteknek feltárására irányuló munka a múltban gyakorlatilag a felszíni vizek, ezen belül is a nagy folyók mennyiségi viszonyaira korlátozódott. A feltárás rendszeres és módszeres kiterjesztése az egységes vízügyi szervezet létrehozásával (1948), méginkább a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet felállításával (1952) indult meg. Ettől kezdve nagy ütemben folyik a kisebb, de még számottevő vízfolyások bevonása a hidrológiai megfigyelésekbe, a talaj- és karsztvízkutatás, a hidrológiai törvény- szerűségek kutatása, és vízkészlet számítási eljárások kidolgozása, a felszíni és felszín alatti eljárá- minőségi feltárása, a kutatási eredmények publikációja, stb. A vízmérleg másik oldala, a vízhasználatok állapotfelvétele, rövidebb múltra tekinthet vissza és — 291
