Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XVI. fejezet. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai
majd 1327 fm után ismét visszatér a csatorna jugoszláv területre. Magyar fél részéről jelentéktelen érdek fűződik ehhez a csatornához. A határt érintően a csatoma-fenékszintet a jugoszláv fél adta meg. Kunbajától délkeletre Tavankút irányában húzókid a Tavan-kuti csatorna, mely Kunbaja és Bács- szöllős határainak egy részéről gyűjti össze a káros vizeket. 1956—57-ben mindkét fél a csatornát felújította. Ehhez a csatornához lényegében magyar érdek fűződik. Csikériától délkeletre húzódó csatorna Csikéria vizeit gyűjti és1 vezeti le jugoszláv területein keresztül. Az 1956—57. években nem végleges formában a csatorna vizének továbbvezetését jugoszláv területen biztosították. Víziutak, Ferenc-tápcsatoma A trianoni, majd a II. világháborút követő béke- szerződés által megvont államhatár elválasztja a jugoszláv területre eső Ferenc-csatorna rendszertől a Baja,—Bezdán között húzódó 44 km hosszú tápcsatornáját, az ún. Ferenc-tápcsatomát. A tápcsatornának eredeti célja a Ferenc-csatornának hajózó és öntözővízzel való ellátása volt amellett, hogy a tápcsatorna önmagában is — mint víziút — több község számára teremtette meg a víziszállítás lehetőségét, majd később a Margitta- sziget-i és Igal-i belvízrendszernek belvízi befogadójául is szolgált. A Ferenc-csatorna történetét a Vízügyi Adatszolgáltatás Viziutak című fejezete kitűnő összeállításban ismerteti. A TVK számára szükséges mélységig, kizárólag a Ferenc-tápcsatomára szorítkozva, idézem előbb hivatkozott leírás vonatkozó részeit: „A Baja—bezdáni táp- és hajózó csatorna Bajánál kezdődik és Bátmonostor, Nagybaracska, Dá- vod, Hercegszántó, Béreg, Küllőd helységek mellette elvonulva Bezdánnál a régi Ferenc-csatornába ömlik.” „A tápcsatorna a vizet a Dunából az ún. Sugo- vica — (Kamarás-Duna) — ágon keresztül nyeri, mely Dunaág szintén csatornává van átalakítva.” „A csatorna tartányt képez, hossza 44,4 km, fe* nékesése 55 cm, vízmélysége 1,80 m. Fenékszélessége 11 m, partrézsüi 1 : 1,5. A hajózás közvetítő« sét és a víztáplálást a tápcsatorna felső végén (Bajánál) egy hajózó zsilippel ellátott tápzsilip látja el, a csatorna alsó végén (Bezdánnál) pedig egy szekrény nélküli zsilipes kapu a tápcsatornának a régi csatornától való elzárását biztosítja” (Sebesfoki zsilip). A Ferenc-tápcsatomáról alkotott kép teljességéhez szükséges még leírni, hogy a tápcsatorna elkészülte (1870—-75) utáni évtizedek tapasztalatai azt bizonyították, hogy — bár a víz a Dunából a folyamnak három méterrel magasabb pontjáról lévén kivezethető — a szárazabb években mégis több olyan hónap van, amikor Bajánál is alacsonyabb a Duna vízállása, mint a tápcsatornánál, ilyenkor a szükséges víztáplálás megoldhatatlan volt. Ezéri 1914—16 években Baján, a Deák Ferenc zsilip mellett 3 m3/s teljesítőképességű szivattyútelepet építettek, de teljes üzem működtetése mellett sem oldotta meg a vízellátást, mert a nagy elszivárgás miatt a Sebesfoknál vízszintemelkedés ekkor sem volt észlelhető. A békeszerződések után a Ferenc-tápcsatomának csak a Baja,—Hercegszántó közötti 35 km-es szakasza, valamint a bajai Kamarás-Dunaág maradt magyar kezelésben. A tápcsatorna elvesztette korábbi nagy jelentőségét, a hajózás gyakorlatilag megszűnt rajta, a karbantartás évtizedes elmaradása miatt teljesen elhinárosodott, több helyen elég jelentős mértékben feliszapolódott. A trianoni békeszerződés a vízszintek tekintetében a Deák Ferenc zsilipnél a 85,00 m. A. f. szint tartását írta elő (maximumként a 85,50 m. A. f. szintet). Az előbbi (85,00 m. A. f. ) szint megfelel a bajai mérce 328 cm-es leolvasásának. A jugoszláv fétnek a Sebesfoki zsilipnél azt a szintet kell tartani, ami a Deák Ferenc zsilipnél előírt vízszintek tartása mellett megfelel a Baja— Bezdán közötti 55 cm-es esésnek. A tápcsatorna — mint említettük — elvesztette korábbi jelentőségét, de a Deák Ferenc zsilip fontossága a Margittasziget árvédelmének kiépítése miatt fontos közösérdekű műtárgy lett, mint a védvonalnak egy kényes pontja. Emiatt a két háború között kétszer kapott lényeges felújítást, most utóbb pedig 1960—61-ben új záróelemekkel lett megerősítve és megmagasítva. A jelenlegi védhető- ség a betétgerendáknál 92.32 m. A. f. szint, míg a beton, illetve kőfal magassága 93.10 m. A. f. A jugoszláv fél a II. háborút követőleg a Ferenc- tápcsatornának teljes kikapcsolására Bezdánnál egy modem elektromos meghajtású reverzibilis 16 m3/s teljesítőképességű szivattyútelepet épített, ezzel a Ferenc-csatorna rendszer régi problémáját, a vízbetáplálást, teljes egészében megoldotta. Megfelelő zsilipkezeléssel a szivattyútelep üzeme mellett a Ferenc-tápcsatoma is ellátható vízzel. Az 1956-os jegesárvíz után fejújították és megerősítették a Sebesfoki zsilipet is. Ennek jelentősége árvízvédelmi szempontból van, mert a záró- elemek magasságát a töltés magasságáig felhozták, így a Margittasziget elöntése esetén védeni tudják a Ferenc-csatornát és az ezzel összefüggő árteret, vagyis lokalizálják a betört víz lejjebbjutását. A tápcsatornának jelenlegi állapotában, a rögzített víz szinthatárok mellett a belvízlevezetés és a mezőgazdasági vízhasznosítás szempontjából van és részben lesz fokozottabb jelentősége. A magyarországi területen a Margittasziget belvízrendszerének és az Igal-i belvízrendszernek a befogadója a Ferenc-tápcsatoma több, az öblözethez nem szorosan odakapcsolt, kisebb vízbevezetéstől eltekintve. Ezt a befogadó szerepét a tápcsatornának minden körülmények között biztosítani kell. Ezért nem járult hozzá a magyar fél ahhoz, amit a jugoszláv fél 1958-ban javaslatba hozott, hogy a bezdáni szivattyútelep üzeme során fellépő szi287
