Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása

irányú vízelszivárgás meghatározására helyszíni méréseket végzett 1955. és 1957. között.

A következőkben felsoroljuk a VITUKI idevágó kutatási témáinak nyilvántartási számát és címét.

7-1-3/1955. A Dunavölgyi főcsatorna völgye talaj- vízszántalakulásának összefüggése a belvízrendezéssel.

7-4-1/1955. Az öntözővíznek a talajvízre való hatása.

7-4-2/1955. A Duna—Tisza közi öntözések talajvízre gyakorolt hatásának vizsgálata.

7- 4-3/1955. Az öntözővizet szállító csatornák víz- veszteségének megállapítása.

8- 1/1956. Az öntözővíznek a talajvízre való hatása. 8-3/1956. Öntözővizet szállító csatornák szivárgási

veszteségének meghatározása.

8-3/1956. Síkvidéki tározásök talajvízre gyakorolt hatásának vizsgálata.

8-7/1956. Dunavölgyi talajvízvizsgálatok.

13- 1/1957. Az öntözés vízháztartásának vizsgálata.

14- 1/1957. Az öntözővizet szállító csatornák víz- veszteségének megállapítása.

15- 1/1957. Síkvidéki tározások talajvízre gyakorolt hatásának vizsgálata.

35-5/1957. A Dunavölgyi lecsapoló csatornán zsilipkezelési utasítás számára alapadatok feltárása.

28- 1/1958. Az öntözőcsatomák szivárgási vesztesége.

29- 1/1958. А К. V. tározó szivárgási vesztesége és hatása a talajvízre.

71-2/1959. A meglévő halastavaknál és tározóknál a talajvíz folyamatos észlelése.

73-1/1959. A tervezett tározók területén a tala j - adottságok és a talajviszonyok felvétele. 13.1.2/1960. Síkvidéki tározók hatása a talajvíz- szintre.

13.1.2/1961. Síkvidéki tározók talajvízre való hatása.

2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETENDŐ FEJLESZTÉSI ALAPÉI. VEK

A síkvidéki tározást csak a kevéssé értékes mezőgazdasági területekre terveznek, ahol a tározott víz minősége még megfelel a követelményeknek. Ebből a célból a meglévő természetes tározások egy részének megszüntetésére tesznek javaslatot, viszont javaslatba foglalnak olyan új tározó létesítéseket, melyeknél a körvonalazott irányelv érvényesíthető.

A tervezésnél figyelemmel vannak a többcélú hasznosításra, a belvízelvezetés, öntözés és haltenyésztés, továbbá az üdülés és a vízisport lehetőségeire.

A tározók létesítésének gazdaságosságát a többféle hasznosításból eredő összjövedelem (elhárított kár) mértékének a beruházási, fenntartási, üzem és termelési költséggel való összehasonlításával értékelik — amennyiben erre reális számítási lehetőségek léteznek.

A kiépítés sorrendiségét a gazdaságosság és a szükségszerűség egybehangolása alapján javasolják és a többoélú tározók megvalósítását irányozzák elő elsősorban.

2.2 A víztározás Keretterve

2.21 SÍKVIDÉKI TÄROZÄS

A meglévő adottságok (lásd 1.3 alatt) és a reális fejlesztési lehetőségek felmérése után a tározás Kerettervét felbontjuk tulajdonképpeni síkvidéki tározók Kerettervére és holtági tározások Kerettervére. A részletezést az alábbiakban adjuk meg:

a) A síkvidéki tározók Keretterve

Apajpusztai tározó további kiépítése (1, 2). Apaj- puszta térségében a Budapest—Kelebia vasútvonal és a XXXI. sz. csatorna között további tározóegységek építése van tervezés alatt, mintegy 500 ha területtel.

Szabadszállási tározórendszer (3)

A Szabadszállás helységtől nyugatra, a Budapest—Kelebia vasúti fővonal és a Kígyós vízfolyás keleti ága között a Solt—Fülöpszállás műúttól északra fekvő jelenleg állandó, vagy időszakos vízborítású területen három nagyobb különálló tóegységből tározórendszer létesíthető. A tározótavak a meglévő két Kis János réti tó, illetőleg a Kis János réti vízállásos lapos területén, továbbá a Zabszéki tó, illetve a Zabszéki lapos területén létesülnek. Befogadó képességük összesen 8,5 millió m3.

A tározótavak vízzel való táplálása a kiépítés első fokán a Kígyós vízfolyás keleti ágából, esetleg a Dunavölgyi főcsatornából kiágazó tápcsatornából történhet. A későbbiekben (lásd TVK IV. fejezet, belvízrendezés) a Dunavölgyi főcsatornán létesítendő szivattyútelepről az átemelt 6,5 m3/s. vízhozam egésze, vagy egy része is a Szabadszállási tározók táplálására fordíthatók. A tározókból történő vízelvezetést legcélszerűbben a Dunavölgyi főcsatorna oldhatja meg gravitációs úton. A főcsatornába való bevezetéshez kiépítendők a levezető csatornák.

A Szabadszállási tározók elsődleges célja a belvizek visszatartása és a haltenyésztés. A Dunavölgyi főcsatorna vizének a Szabadszállási tározó tavakba való beszivattyúzása a tározást az egész év folyamán megoldhatóvá és friss vízzel eliátha- tóvá teheti, öntözésre a Kerettervben részletesen nem számítunk, azonban a környező, mezőgazdaságilag alig hasznosítható területeken a sziki m észpázsitok vízzel való ellátására lehetőség van.

A Szabadszállási tározórendszerhez töltések építése csak kis mértékben szükséges és ez nem éri el a 0,6 m átlagos magasságot. Magas tározási szint tartására a geodéziai magasság hiány miatt nincs túlzott lehetőség.

Minthogy a tározó megtöltését midenképpen a Dunavölgyi főcsatornából mesterségesen kiemelt vagy élvezetett víz befolyásolja, ennélfogva a tározót éves tározónak nem minősíthetjük, hanem jellegét évszakos tározónak adjuk meg.

247