Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
formájukban nemcsak fenntartásuk, hanem állag- megóvásuk sincs biztosítva. A Ferenc-csatorna, mint az ország egyik legdúr sabb termőterülete és több népes község mellett húzódó víziút feltétlenül bekapcsolandó az ország víziút-hálózatába. A csatorna 1948. évi államosításakor a tönkrement fahídak és kompok helyett épített ideiglenes jellegű 7 pontonhíd helyett közúti közlekedési érdekből előbb-utóbb meg kell építeni a szükséges vasbeton hidakat. A 7 pontonhíd helyett 4 vasbetonhíd építésével és némi útkorrekcióval megoldható a kérdés. A pontonhidak többsége nehézjárművek hordására nem alkalmas, ezenkívül a benádasodott mederben nehézkes a nyitás suk. A szünetelő hajóforgalom megindításának fő akadályai a pontonhidak, de bizonyos mérvű kotrás is szükséges, ezenkívül egyszerű berendezésű rakodók és állomások létesítése kb. 6 helyen. A 6—800 tormás nagyhajózás mellett ugyanis a kishaj ózás is gazdaságosan kifejleszthető, esetleg piaci napokon személyszállítással egybekötött darabáru motorhajó-járattal is. A Ferenc-csatorna fejlesztésének, illetőleg vízgazdálkodása rendezésének a hajózáson kívül egyéb haszna is van; öntözés, halászat, belvízelvezetés, halastó- és nádgazdálkodás terén. A nagyüzemi gazdálkodás fejlődésével a terménybegyűjtés és szállítás, valamint a mezőgazdaság építőanyaggal, műtrágyával és egyéb iparcikkekkel való ellátás előreláthatólag mielőbb úgy lesz megszervezhető, illetőleg úgy kell megszervezni, hogy a víziszállítás népgazdasági érdekből minél nagyobb százalékban, részesedjék a teljes belforga- lomból. Ez esetben az alsó-dunavidéki vízgazdálkodási terület víziútjainak és rakodóinak fejlesztése nemzetközi fontosságukon kívül is parancsoló szükségességgé válik. A Duna víziútjainak a fejlesztése a Duna komplex hasznosítására készített távlati terveknek képezi a részét. A vízlépcsőkkel megnövelt hajóútmélység által lehetővé váló nagyobb egységek alkalmazása és a mederellenállás csökkenése az 1 tkm-re eső fajlagos szállítási költséget 50—60 %-ára csökkenti. Az előállott helyzet nemzetközi hasznosítása csak az egész Duna csatornázása után várható jelentősebb mértékben. A TVK szakasz szempontjából tranzitforgalomként jelentkező külföldi forgalom- növekedés komoly gazdasági előnyöket nem fog jelenteni. A nemzetközi forgalomból származó előny inkább az egész népgazdaság szempontjait tekintve várható. A vizsgált területen import-export forgalom számottevő növekedése nem várható. A Duna—Tisza csatorna, mint hajózóút országos jelentőségű ugyan, a 7. TVK egyéb víziútjainak forgalmát várhatóan nem fogja lényegesen befolyásolni. 2. A VÍZIUTAK ÉS KIKÖTÖK FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE E helyen röviden mindama munkákkal foglalkozunk, amelyek a TVK e fejezetében tárgyalt folyó- vagy hajócsatoma-szakasszai, mint víziúttal illetőleg ezek hajózási lehetőségeivel összefüggenek. így a jéjárási viszonwdkkal, az árvízszintekkel, a vízszint-előrejelzésekkel foglalkozó művek a hajózási szünetekkel és korlátozásokkal, a folyamszabályozási, a komplex vízhasznosítási tervek a víziút fejlesztésével függnek össze, stb. Tudományos kutatások, adatgyűjtések és feltárások: a) A Duna és szabályozása — Tory К. 1952. „А Duna mint víziút” című fejezetben a hajózás kialakulásával, fejlődésével, a hajózási akadályokkal és kényszerszünetekkel, a jeges és gázlós időszak tartósságával, az egyes szakaszok hajózhatóságának mértékével, a kikötőkkel és a rakodókkal, a hajóút kitűzésével foglalkozik. „A dunai csatornázási tervek” című fejezet a tárgyalt Duna-szakasz tervezett vízlépcsőit nem említi. b) A Morva-torkolattól a Fekete-tengerig terjedő Dunaszakasz jégviszonyai. — Horváth S. és Lász- lóffy W. 1958, c) Tanulmány a Duna jégviszonyairól. Dunabi- zottság, Horváth S. 1961, A számos táblázatban, grafikonban feldolgozott adat a jég- és a morfológiai viszonyoknak a víziúttal és a hajózással való összefüggésben igen jól felhasználható. d) A hajózási űrszelvény, a dunai vízépítési és egyéb műtárgyak mérete hajózási szempontból. Dunabizottság 1960. A tagállamok által elfogadott dunabizottsági ajánlásban megadott méreteket a tervezésnél figyelembe kell venni. e) Vízgazdálkodási Adatgyűjtemény. — Vízügyi Igazgatóság, Baja, 1958. „Víziutak és kikötők” című fejezetében a tárgyalt Dunaszakaszra vonatkozó forgalmi és hajóút- kitűzési, továbbá a Ferenc-csatornára, a Deák Ferenc hajózsilipre és a bajai medencés kikötőre vonatkozó méret- és forgalmi adatokat tartalmaz. j) Vízgazdálkodásunk számokban. — OVF 1961. A „Folyószabályozás” című fejezet a tárgyalt Dunaszakaszra és a Ferenc-csatornára vonatkozó adatokat tartalmazza. g) Dunai évi forgalmi statisztika. Dunabizottság 1958, 1959, 1960. A magyar és külföldi hajók kiviteli, behozatali és1 magyar viszonylatban átmenő forgalmát, valamint a főbb kikötők forgalmát tünteti fel. h) A Duna vízjárásának előrejelzése. VITUKIj Szesztay K. 1959. i) Előzetes forgalmi tanulmány az OVK víziutak és kikötők fejezetéhez. — Építőipari és Közlekedési 223