Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

szennyvíz mennyisége 460 m3/nap, tisztítási hatás­fokuk azonban általában nem kielégítő. Ezen kis csapadékcsatornákkal rendelkező települések közül Kiskörös érdemel említést. Kiskörös. A község egészére kiterjedő, összes fogott csatornázási rendszer nincsen. Erősebb for­galmú utak mellett jól-rosszul karbantartott nyílt árkok vannak. A homokos talajban elszivárgással, szikkasztással helyezik el a szennyvizeket. A „Sá- kor” nevű árok vezet keresztül a községen, a köz­ponti részen itt-ott fedett állapotban, vízelvezetése biztosított, mert a VH/b. jelű belvízcsatorna közve­títésével a Dunavölgyi Főcsatornába ömlik. A „Sá- kor” déli nyitott szelvényű részébe a község alatti laktanyák szennyvizeit is bevezetik. Tisztításuk nem kielégítő. Az összes ipari vízikibocsátás mennyisége 460 m3/nap. ebből 320 m3/nap ipari és fekáliás saeny- nyeződiésű, a többi nem szennyezett. Ipari szennyvíztisztító berendezésben 10 m3/nap mennyiséget részlegesen tisztítanak. A tisztítás mér­téke nem kielégítő. A kibocsátott 200 m3/nap káros szennyvizet nem hatástalanítják. Befogadók a kü­lönböző árkok. Kis csapadékvízelvezető csatornaszakaszokkal ren­delkező községek Kiskörösön kívül még Bácsalmás, Dunavecse, Jánoshalma, Solt, Izsák, Harta, Apó stag, Miske, Tataháza és Dunaegyháza. Csak kis tisztítóberendezésekkel rendelkező tele­pülések: Bösztöri A. G. (Kunszentmiklós határában), a Garai A. G.; a Hosszúhegyi A. G. telepei: Hajoson, Sükösdön, és Ersekcsanádon; — Szakmári A. G.; és Szabadszállás (Járási Kórház a Központi Vendég­lővel összekapcsol tan). Az elégtelenül tisztított szennyvizek elhelyezése általában szikkasztás útján, Szabadszálláson pedig egy kisméretű belvízcsator­nán keresztül történik. 1.212 Csatornázással nem rendelkező települések ipartelepeinek szennyvízkezelése Kunszentmiklós Az összes ipari vízkibocsátás mennyisége 400 m3/nap, ebből 250 nr/nap ipari és fekáliás szeny- nyeződésű, a többi nem szennyezett. Ipari szennyvíztisztító berendezésekben 20 m3/nap mennyiséget részlegesen tisztítanak. A tisztítás mér­téke nem kielégítő. Befogadó a Bakér. * A TVK területén lévő egyéb kisebb ipari üzemek összes vízkibocsátása 840 ma/nap, ebből 500 ma/nap ipari fekáliás szennyeződésű, a többi szennyezet­ten. Mindössze 190 ma/nap mennyiséget kezelnek, a többi tisztítatlanul jut a befogadókba. A kibocsá­tott 210 m3/nap káros ipari szennyvizet nem hatás­talanítják. Az ipartelepek zömmel a könnyű- és élelmiszer- iparhoz tartoznak. Ezeknek szennyvizei nagy meny- nyiségű szerves, gyorsan bomló, bűzösen rothadó anyagokat, továbbá mérgező hatású szerves és szer­vetlen vegyületeket tartalmaznak. A 7. TVK területén — leszámítva a duna-parti településeket — megfelelő hígítást biztosító befo­gadó nincsen. így a káros hatású ipari szennyvizek teljes tisztításáról kellene gondoskodni. Az ipari szennyvizek hatásos tisztítását jelenleg nem biztosítják. A szennyvízkibocsátó létesítmények jelentős része egyáltalában nem rendelkezik a szük­séges szennyvíztisztító berendezéssel, a meglévők többsége pedig szakszerűtlen kezelés miatt nem mű­ködik megfelelően. 1.22 A VIZEK TISZTASÁGÁNAK VÉDELME A MÚLTBAN ÉS JELENBEN A 7. TVK területének vízminőségi szempontból tárgyalt folyói és természetes vízfolyásai a Duna és a Dunavölgyi Főcsatorna. Az alábbi ismertetések és minősítések az oxigén­háztartás két fő komponensén, az O2 és a BOb-ön alapulnak. Biokémiai oxigénigény. Az oldott, vagy oldha­tatlan szervesanyagok biokémiai lebontását végző mifcroszervezetek az oxidációhoz szükséges oxigént a vízben oldott oxigénből vonják el. BOI5 mu­tatja tehát azt az oxigénmennyiséget, mely 5 nap alatt a vízben oldott anyagok biokémiai utón való oxidálásához szükséges. Az oxigénfogyasztás mutatja azt az oxigénmeny- nyiséget, amely a vízben lévő anyagok kémiai úton való oxidálásához szükséges. Az oxigénfogyasztással a szennyezettség azonnal, gyorsan megállapítható. Bár a tervezésnél leggyakrabban használt mutató a BOIs, a felszíni vizek szennyezettségének és terhelhetőségének értékelésére az oxigénfogyasztás jobban használható. Messzebbmenő következtetése­ket lehetővé tevő értékeléshez azonban az oxigén­háztartáshoz tartozó mindkét érték (oxigónfogyasz- tás és BOI5) figyelembevétele szükséges. A terhelhetőség értékét úgy határozzuk meg, hogy a várható szennyezettség értéke a második elfogadható kategóriát ne haladja meg. Duna. 350 napos tartósságé kisvízhozama a terü­letre étkezéskor 909 m3/s, a terület elhagyásakor 1074 m3/s. O2 fogyasztás alapján a víz minősége az egész szakaszon elfogadható, BOI5 alapján a tiszta kategóriába tartozik. A Dunavölgyi Főcsa­torna (1. ott) a vize a Dunában minőségi változást nem okoz. Legfőbb szennyező forrásai: A Bajai Gyapjúszö­vetgyár 1144 m3/nap 10 mg/1 02 fogyasztású kolloi- dális és oldott szennyeződésű szennyvize. A Bács-Kiskunmegyei Húsfeldolgozó bajai telepe 110 m3/nap 100 mg/1 húsipari és házi eredetű szennyvize. Mindkettőnél mechanikai tisztító és zsírfogó létesítésével várható javulás. A Kamar ás-Dunán keresztül szennyez a Patyolat 150 m3/nap 100 mg/1 02 fogyasztású textilipari és a Városi Kórház 501 m3/nap házi eredetű 80 mg/lit. 02 fogyasztású szennyvize. Előbbi szennyeződés a városi szennyvíztisztító telep létesítésével szüntethető meg, utóbbi korsze­rűsítés és fertőtlenítő létesítésével. Gyökeres válto­zást Baja város központi csatornázása jelentene. Dunavölgyi Főcsatorna 350 napos tartósságé kis­vízhozama 0—2 m3/sec. Minősége 02 fogyasztás és BOI5 alapján az egész szakaszon tiszta. 24 7 TVK 185

Next

/
Oldalképek
Tartalom