Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
szennyvíz mennyisége 460 m3/nap, tisztítási hatásfokuk azonban általában nem kielégítő. Ezen kis csapadékcsatornákkal rendelkező települések közül Kiskörös érdemel említést. Kiskörös. A község egészére kiterjedő, összes fogott csatornázási rendszer nincsen. Erősebb forgalmú utak mellett jól-rosszul karbantartott nyílt árkok vannak. A homokos talajban elszivárgással, szikkasztással helyezik el a szennyvizeket. A „Sá- kor” nevű árok vezet keresztül a községen, a központi részen itt-ott fedett állapotban, vízelvezetése biztosított, mert a VH/b. jelű belvízcsatorna közvetítésével a Dunavölgyi Főcsatornába ömlik. A „Sá- kor” déli nyitott szelvényű részébe a község alatti laktanyák szennyvizeit is bevezetik. Tisztításuk nem kielégítő. Az összes ipari vízikibocsátás mennyisége 460 m3/nap. ebből 320 m3/nap ipari és fekáliás saeny- nyeződiésű, a többi nem szennyezett. Ipari szennyvíztisztító berendezésben 10 m3/nap mennyiséget részlegesen tisztítanak. A tisztítás mértéke nem kielégítő. A kibocsátott 200 m3/nap káros szennyvizet nem hatástalanítják. Befogadók a különböző árkok. Kis csapadékvízelvezető csatornaszakaszokkal rendelkező községek Kiskörösön kívül még Bácsalmás, Dunavecse, Jánoshalma, Solt, Izsák, Harta, Apó stag, Miske, Tataháza és Dunaegyháza. Csak kis tisztítóberendezésekkel rendelkező települések: Bösztöri A. G. (Kunszentmiklós határában), a Garai A. G.; a Hosszúhegyi A. G. telepei: Hajoson, Sükösdön, és Ersekcsanádon; — Szakmári A. G.; és Szabadszállás (Járási Kórház a Központi Vendéglővel összekapcsol tan). Az elégtelenül tisztított szennyvizek elhelyezése általában szikkasztás útján, Szabadszálláson pedig egy kisméretű belvízcsatornán keresztül történik. 1.212 Csatornázással nem rendelkező települések ipartelepeinek szennyvízkezelése Kunszentmiklós Az összes ipari vízkibocsátás mennyisége 400 m3/nap, ebből 250 nr/nap ipari és fekáliás szeny- nyeződésű, a többi nem szennyezett. Ipari szennyvíztisztító berendezésekben 20 m3/nap mennyiséget részlegesen tisztítanak. A tisztítás mértéke nem kielégítő. Befogadó a Bakér. * A TVK területén lévő egyéb kisebb ipari üzemek összes vízkibocsátása 840 ma/nap, ebből 500 ma/nap ipari fekáliás szennyeződésű, a többi szennyezetten. Mindössze 190 ma/nap mennyiséget kezelnek, a többi tisztítatlanul jut a befogadókba. A kibocsátott 210 m3/nap káros ipari szennyvizet nem hatástalanítják. Az ipartelepek zömmel a könnyű- és élelmiszer- iparhoz tartoznak. Ezeknek szennyvizei nagy meny- nyiségű szerves, gyorsan bomló, bűzösen rothadó anyagokat, továbbá mérgező hatású szerves és szervetlen vegyületeket tartalmaznak. A 7. TVK területén — leszámítva a duna-parti településeket — megfelelő hígítást biztosító befogadó nincsen. így a káros hatású ipari szennyvizek teljes tisztításáról kellene gondoskodni. Az ipari szennyvizek hatásos tisztítását jelenleg nem biztosítják. A szennyvízkibocsátó létesítmények jelentős része egyáltalában nem rendelkezik a szükséges szennyvíztisztító berendezéssel, a meglévők többsége pedig szakszerűtlen kezelés miatt nem működik megfelelően. 1.22 A VIZEK TISZTASÁGÁNAK VÉDELME A MÚLTBAN ÉS JELENBEN A 7. TVK területének vízminőségi szempontból tárgyalt folyói és természetes vízfolyásai a Duna és a Dunavölgyi Főcsatorna. Az alábbi ismertetések és minősítések az oxigénháztartás két fő komponensén, az O2 és a BOb-ön alapulnak. Biokémiai oxigénigény. Az oldott, vagy oldhatatlan szervesanyagok biokémiai lebontását végző mifcroszervezetek az oxidációhoz szükséges oxigént a vízben oldott oxigénből vonják el. BOI5 mutatja tehát azt az oxigénmennyiséget, mely 5 nap alatt a vízben oldott anyagok biokémiai utón való oxidálásához szükséges. Az oxigénfogyasztás mutatja azt az oxigénmeny- nyiséget, amely a vízben lévő anyagok kémiai úton való oxidálásához szükséges. Az oxigénfogyasztással a szennyezettség azonnal, gyorsan megállapítható. Bár a tervezésnél leggyakrabban használt mutató a BOIs, a felszíni vizek szennyezettségének és terhelhetőségének értékelésére az oxigénfogyasztás jobban használható. Messzebbmenő következtetéseket lehetővé tevő értékeléshez azonban az oxigénháztartáshoz tartozó mindkét érték (oxigónfogyasz- tás és BOI5) figyelembevétele szükséges. A terhelhetőség értékét úgy határozzuk meg, hogy a várható szennyezettség értéke a második elfogadható kategóriát ne haladja meg. Duna. 350 napos tartósságé kisvízhozama a területre étkezéskor 909 m3/s, a terület elhagyásakor 1074 m3/s. O2 fogyasztás alapján a víz minősége az egész szakaszon elfogadható, BOI5 alapján a tiszta kategóriába tartozik. A Dunavölgyi Főcsatorna (1. ott) a vize a Dunában minőségi változást nem okoz. Legfőbb szennyező forrásai: A Bajai Gyapjúszövetgyár 1144 m3/nap 10 mg/1 02 fogyasztású kolloi- dális és oldott szennyeződésű szennyvize. A Bács-Kiskunmegyei Húsfeldolgozó bajai telepe 110 m3/nap 100 mg/1 húsipari és házi eredetű szennyvize. Mindkettőnél mechanikai tisztító és zsírfogó létesítésével várható javulás. A Kamar ás-Dunán keresztül szennyez a Patyolat 150 m3/nap 100 mg/1 02 fogyasztású textilipari és a Városi Kórház 501 m3/nap házi eredetű 80 mg/lit. 02 fogyasztású szennyvize. Előbbi szennyeződés a városi szennyvíztisztító telep létesítésével szüntethető meg, utóbbi korszerűsítés és fertőtlenítő létesítésével. Gyökeres változást Baja város központi csatornázása jelentene. Dunavölgyi Főcsatorna 350 napos tartósságé kisvízhozama 0—2 m3/sec. Minősége 02 fogyasztás és BOI5 alapján az egész szakaszon tiszta. 24 7 TVK 185
