Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
lakótelepekével együtt) 39,4 km, melyből 12 km a szennyvíz, a többi csapadékvíz levezető csatorna. A területen 65 db szennyvíztisztító kisberendezés található, melyek 460 m3/ha.p házi szennyvizet ke zelnek. A kisberendezések túlnyomó része azonban elavult, kezelésük gondatlan vagy egyáltalán hiányzik, tisztítási hatásfokuk igen, csekély. Az ipari létesítmények összes vízkibocsátása 0,04 m3/s, ennek a mennyiségnek 73 %-a ipari és fekáliás szennyeződésű, a többi szennyezetlen (hűtővizek, stb.). Az összes vízkibocsátás 8 %-át ipari szennyvíztisztító berendezésekben részlegesen ill. teljesen tisztítják, 6 %-át kommunális hálózatba vezetik, 86 %-a pedig közvetlenül a befogadóba kerül. Az ipari és fekáliás szennyeződésű vízkibocsátásból 2230 m3/nap jut a befogadókba, minden tisztítás nélkül. A keletkező káros ipari szennyvizek (mérgező, cián, fenol, kátrány, lúg, sav, olaj és magas szervesanyag tartalmú stb.) mennyisége 1470 m3/nap, mely maradéktalanul fejti ki romboló hatását a befogadókban. Az ipari létesítmények lakótelepein a csatornahálózattal ellátott lakósok száma 60 fő, a levezetett szennyvízmennyisége 10 m3/nap. 1.211 Települések csatornázása A 7. TVK területének gazdaság-földrajzi, hidrológiai adottságai nem kedvezőek a szennyvízcsatornázás fejlődése szempontjából. A települések lakosságának döntő többsége mezőgazdasági foglalkozású, az iparosodás és ezzel a városias beépítettség1 foka alacsony, a, városokban is csak a szűk, központi terület zárt, ritkán, többszintes beépítésű. A csatornázás kérdését tekintve a csapadékvizek elvezetése a fejlődés során elsőbbrendű feladatként jelentkezett, mint a háztartási szennyvizek összegyűjtése. Ennek megf elelően, még a városokban is csak összefüggéstelen csapadék,csatornák, vagy vízlevezető nyílt árokrendszerek, alakultak ki. A csatornázás kialakulását alapvetően gátló hidrológiai tényező az, hogy a jelentősebb települések mellett megfelelő vízhozamú befogadó nincs,. Egyedül a Duna, melletti városok szennyvizeinek megfelelő befogadása bitzosított. (Így Bajáé és talán Kalocsáé. Ez utóbbi a víztől több mint 5 km-re van,.) A városok csapa,dékcsatomázásán kívül a közintézmények egy része rendelkezik többé-kevésbé hiányosan működő házi csatornázással és tisztítóberendezéssel. Baja (jj. város) szennyvizeinek ngay részét 4 egymástól független csatorna rendszer vezeti le. A túlnyomórészt tisztítatlan szennyvizek a Posványos nevű városrész melletti „Kenderes vize” elnevezésű mélyedésben gyűlnek össze. Az itt rothadó szennyvizek a hőmérséklettől (időjárástól) függően váltakozó erős bűzt árasztanak és fertőzik a környéket. Állandó a légyveszély. A Kenderes-víz elvezetésére több terv készült, de megvalósításra egy sem került. Átmenetileg a súlyos közegészségügyi helyzet bizonyos fokig enyhült, mert a vizeket — részben felfüggesztett, résziben földbe helyezett — vascsövön a bajai dunai árvízvédelmi töltésen, keresztül a Dunával összefüggő, régi „Sugovica” torokba nyomják. A városi egységes csatornamű megteremtéséhez, első lépés a Dózsa, György úti új lakóháztömib megépítése volt. Rákapcsolás még nincsen,, mert a tisztítótelep nem készült el és az elvezetés (elhelyezés) kérdése nincsen megoldva. A csatorna,rendszer összcsatomahossza 7,50 km, ideiglenes: átemelő telepe van, a csatornahasználók száma 10 700 fő, a belterületi lakosság 39 %-a. Négy ipartelepet kapcsoltak rá a csatornákra, befogadó a Duna. A kisebb szennyvíztisztítóberendezések száma : 20. — Ez utóbbiak között van olyan, a, Közkórház biológiai tisztító berendezése, amelyet 1910 előtt építettek. Az összes ipari vízkibocsátás mennyisége 1450 m3/nap: ebből 1350 m3/nap ipari és fefcális szennye- ződésű, a többi nem szennyezett. Ipari szennyvíztisztító berendezésben 15 m3/n,ap mennyiséget részlegesen tisztítanak. A tisztítás mértéke nem kielégítő, 1020 m3/na,p káros szennyvizet nem hatástalanítanak. Befogadó a Duna. A közcsatomahálózatba 4 üzem 200 m3/nap tisztítatlan ipari szennyvize kerül. Kalocsa (jj. város). A városnak összefüggő csatornarendszere és szennyvíztisztító telepe nincsen. 25 árok, illetve csatorna van, ebből 10 burkolt, összesen 22 intézménynél van helyi tisztító berendezés: 6-nál biológiai, 16-nal mechanikai. A biológiai közül csak a város központjában lévő Országos Börtön, és a Közkórház tisztitóberen- dezése működik, kielégítően. Az említett 25 árok, illetve csatorna 25 különböző helyen ömlik a befogadóba, 21 a várost északról és nyugatról ölelő Vajasba, 1 a Selyemerdő nevű laposba (túlfolyás ugyancsak a Vajasba) — la Malomszegi árkon keresztül az Árpás belvízcsatornába és 2 a Vajas öntési területére. Kalocsa laktanyáit (túl vannak a Vajason) ellátták korszerű szennyvíztisztító berendezésekkel, ennek ellenére működésük nem kielégítő. Az innen, kikerült szennyvizeknek is a Vajas a befogadója. A csatornák összhossza 10,6 km, a csatomahasz- nálók száma 2270 fő, a belterületi lakosság 17 %-a. A terhelés becsült értéke kfo. 230 m3/nap. Az összes ipari vízkibocsátás mennyisége 400 m3/nap, ebből 180 m3/nap ipari és fekáliás szeny- nyeződésű, a többi nem szennyezett. Ipari szennyvíztisztító berendezésben 35 m3/nap mennyiséget részlegesen tisztítanak. A tisztítás mértéke nem kielégítő. A kibocsátott 40 m3/nap káros szennyvizet nem hatástalanítják. Befogadó a Vajas és Árpás csatorna. * A TVK területén számos egyéb település rendelkezik kis körzeti csatornahálózattal, illetve kisebb- nagyobb csapadékvízLevezető csatornaszakaszokkal, melyekbe szennyvíz bekötések is vannak. A levezetett szennyvizek mennyisége 90 m3/nap, ellátott lakósiétszám 2870 fő. A csatornák összhossza 20,8 km. Kis szennyvíztisztító berendezések által kezelt 184
