Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
a helyi körülményeket csak kismértékben vehettük figyelembe. Meg kell jegyeznünk, hogy az összehasonlíthatóság és az egységesség érdekében a költségszámítás a teljes 20 éves fejlesztési időszakra vonatkozólag azonos kivitelezési költségtényezők segítségével történt. Nem lehetett ugyanis figyelembe venni az építési technológia állandó korszerűsödését, mely az építési költségek terén kétségtelenül jelentős megtakarításokat eredményez a megadott költségekhez képest. Az iparfejlesztési előirányzatok sohasem tekinthetők mereven meghatározott számoknak. A tényleges fejlesztés állandóan rugalmasan idomul a népgazdaság mindenkori struktúrájához, szerkezeti változásaihoz, igényeihez és teherbíróképességéhez. Feltétlenül szükséges tehát az elkövetkezőkben a keretterv adatait folyamatosan helyesbíteni és a mindenkori helyzetnek megfelelően finomítani. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők Az ivó- és ipari vízellátás továbbfejlesztése érdekében a helyi vízkészletek feltárása elengedhetetlen. Ennek érdekében további hidrológiai, hidrogeológiai kutatásokat, feltárásokat kell végezni, különös tekintettel a felszínalatti vízkészletek pontos megállapítására. Feltétlenül szükséges mind az üzem és karbantartás, mind pedig a fejlesztés szempontjából, hogy meglévő vízmüveinkről, azok csőhálózatáról, műtárgyairól, szerelvényeiről pontos feltárások, adatok álljanak rendelkezésre. Ezt a feladatot visszamenőleg elsősorban a községi és törpe vízműveknél kell végrehajtani, ahol ezek az adatok nagyrészt hiányzanak. A törpe- és kisvízműveinknél jelenleg gyakran tapasztalható üzemi nehézségek és hibák kiküszöbölése érdekében megyei szinten megfelelő számú és szaktudású szakemberrel rendelkező vállalatokat kell létrehozni, melyek a körzetükbe tartozó vízművek üzemében irányító és ellenőrző szerepet töltenek be. Hasonló jelleggel megyei közműépítő és karbantartó vállalatokat is szükséges szervezni. A vízművek higiénikus, üzembiztos és gazdaságos üzeme érdekében a jövőben megfelelő számú és szaktudású kezelő és karbantartó szakkáderek kiképzése elengedhetetlen. A törpevízművek száma a jövőben rohamosan, növekszik. E vízművek, gazdaságos és olcsó beruházása érdekében a, leggyakrabban előforduló víztermelő és vízkezelő gépiberendezéseket olcsó és korszerű típusgyártmányokként kell forgalombahozni. Hasonlóképpen tipizálni, illetve szabványosítani kell a leggyakrabban előforduló műtárgyakat is (kutaknak, szivattyú és nyomásfokozó gépházak, mély- és magasszintű tárolómedencék, víztornyok stb.). Biztosítani kell a jól bevált hidroglóbuszoknak, bizonyos korszerűsítések után, újabb űrméretekben történő nagymennyiségű gyártását. A jövőben jelentősen megemelkedő csőigény kielégítése érdekében fejleszteni kell a hazai csőgyárak gyártási kapacitását mind mennyiségi, mind minőségi vonalon, elsősorban az azbesztcement csőgyártás területén. Ugyanez vonatkozik a szerelvények gyártására, is. A külföldön jól bevált műanyagcsövek gyártására hazai üzemeinknek is be kell rendezkedniük a jövőben. A központi vízműveknél, továbbá egyes törpevíz- művéknél törekedni kell a jövőben a teljes, vagy részleges automatizálásra. Az ehhez szükséges mű- saerek és berendezésék gyártására a műszeriparnak fel kell készülnie. A vízpazarlás elkerülésére, továbbá a termelt és kiszolgált víz felhasználásának ellenőrzésére a vízműveket kellőszámú és megfelelő minőségű víz- mérőberendezésekkel kell felszerelni. A vízművek jelenlegi vízmérő-ellátottsága igen alacsony. Az elmaradottságot csak jelentékeny mennyiségű vízmérőberendezés forgalombahozatalával és beépítésével lehet megszüntetni! Az ipari üzemek vízfogyasztásának állandó ellenőrzése céljából meg kell szervezni az üzemek rendszeres — mérési adatokon alapuló — bejelentési kötelezettségét. A jelentősebb üzemekben olyan — lehetőleg mérnöki képesítéssel rendelkező — szakembereket kell megbízni az üzemek vízgazdálkodási kérdésednek kézbentartásával, akik az üzemen belüli tervszem és gazdaságos vízfelhasználást ellenőrizni és biztosítani tudják. A technológiai fegyelmet ki kell terjeszteni az üzemek vízgazdálkodására Is. Valamennyi ipari tárcánál megfelelő számú és képzettségű vízügyi szakembert kell alkalmazni a vízgazdálkodási kérdések intézésére. Az ivóvízműveikhez hasonlóan az ipari vízműveknél is szükséges, hogy a meglévő berendezésekről, műtárgyakról, pontos feltérképezés álljon rendelkezésre, melyet a fejlesztés, bővítés során kialakult állapotnak megfelelően folyamatosan ki kell egészíteni. A vízszegény területre telepített üzemekben fokozott mértékben, kell a víztakarékosságot biztosítani és ellenőrizni. Ennek érdekében, a, jövőben felül kell vizsgálni az üzemek belső vízháztartását, s ahol arra mód van, be kell vezetni, illetve bővíteni kell a vízvisszaforgatást. Üzemeinkben tehát — indokolt esetben — a visszaforgatás mértékét az üzemiek sajátos^ ságának, technológiájának figyelembevételével úgy kell kialakítani, hogy azok jövőbeni vízháztartását a magas vízgazdálkodási hatásfok jellemezze. A nyersvízigények részbeni, vagy teljes kielégítésénél a jövőben figyelembe kell venni az üzemek tisztítót szennyvizeinek ismételt felhasználását is. Egymáshoz közel telepítendő új üzemek vízellátásánál a lehetőségekhez képest biztosítani kell részint az egy, közös ipari vízműről történő vízellátást, részben a sorozatos, illetve az ismételt vízfelhasználást. Az ivóvízművek tehermentesítése, továbbá a lakosság vízellátásának megjavítása érdekéiben meny- nyiségi és minőségi szempontból felül kell vizsgálni azoknak az üzemeiknek vízgazdálkodását, melyek vízbeszerzési nehézségekkel, valamint gyakori vízhiánnyal küzdő ivóvízművektől vásárolják ipari 178
