Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
az ország hasonló jellegű jövőbeni átlagos mutatójának. A fentiekben vázolt fejlesztési terv megvalósítása esetén a várható beruházási költségigény mintegy 286 millió forintra becsülhető. 2.211 Központi vízművek A fejlesztési terv a területen a tervidőszak folyamán 7 központi vízmű létesítését irányozza elő. A 2 városi, továbbá az 5 nagyközségi vízmű az érintett települések belterületi lakosságán (160 447 fő) felül a közintézmények, továbbá egyes ipari üzemek vízellátását is biztosítani fogja. A hidrogeológiai adottságok figyelembevételével egy települést vegyesen felszíni és rétegvíz-, két települést felszínközeli, 4 települést pedig rétegvízkészlet igénybevételével gazdaságos ellátni. A vízművek együttes jövőbem napi víztermelése 27 300 m3, melyből az ipar 3 800 m3 mennyiségű technológiai és szociális vizet fog a jövőben elvonni. Az egy főre jutó nettó víztermelés tehát 150 lit/nap. A kitermelt víz szállítására és szétosztására 250 km hosszú csőhálózat, tárolásra pedig 8 db (3 500 ms össztérfogatú) víztorony létesítése válik szükségessé. A központi vízművek létesítésével kapcsolatos beruházási költség becsült érteke 117 millió forint. Baja. A város1 fejlesztésével kapcsolatos perspektivikus napi vízigény 12 700 m3. A város környezetének hidrogeológiai adottságai alapján a fenti vízmennyiség (beszerzésére 2 lehetőség kínálkozik; a tisztított Dunavíz, illetve a partiszürésű kútrend- szerből kitermelt víz. Jelen anyagban a parti szűrésű rendszerből történő vízellátási alternatívát vettük — mint valószínű gazdaságosabb megoldást — figyelembe, azzal a megjegyzéssel, hogy a két alternatívával kapcsolatban további vizsgálatok és kutatások szükségesek a végleges megoldás megállapítása érdekében. Figyelembevéve a város fejlesztési igényét, vala- mint egy félmeder-kút várható hozamát; előreláthatólag 20—30 db kút telepítésével kell számolni. A kitermelt vizet csirátlanítani kell, amire a vízmű- telepen létesítendő 3 000 m3 térfogatú alacsonyszintű tároló fog szolgálni. A tárolóból nagynyomású szivattyúk szállítják a vizet a 72 km hosszú csőhálózatba, illetve a Szállás-városi temető mellett létesítendő új 1 500 m3 térfogatú víztoronyba. A vízműre kapcsolt ipari üzemek vízelvonása 1 100 m3, az egy ellátott főre eső fejlagos ivóvíztermelés 210 lit/nap. Kalocsa. A város lakosságának, továbbá a közműre kapcsolandó intézményeknek és ipari üzemeknek együttes perspektivikus napi vízigénye 7 900 m3. Ebből a mennyiségből 1 500 m3 mélyfúrású kutakkal fedezhető. A hiányzó 6 400 m3-t — figyelembevéve az eddigi hidrogeológiai kutatások eredményeit — előreláthatólag dunai vízmű létesítésével kell megoldani. Tekintettel arra, hogy a létesítendő új textilüzem 3 600 m3 nagyságrendű nyersvízigényét szintén a Dunából célszerű beszerezni; a dunai vízkivételiművet, továbbá a vízmű és a város közötti — mintegy 6,5 km hosszú — nyomóvezetéket a vízmű és az üzem együttes vízigényének figyelembevételével 10 000 m3/nap teljesítményre kell gazdaságosan méretezni. A vízkivételimű által kitermelt nyersvíz mechanikai előtisztítás után kerül a nyomóvezetékbe. A város előtt a nyersvízből 3 600 m3-t az üzem részére le kell adni, a fennmaradó 6 400 m3-t pedig további tisztítás után kell a lakosság, illetve a vízműre kapcsolt üzemek (2 700 m3) részére átadni. A víz szétosztására mintegy 42 km hosszú elosztóhálózat, az üzemi nyomás, valamint a tárolás biztosítására pedig ldb 1 000 m3-es víztorony építését kell előirányozni. Az egy főre jutó fajlagos ivóvíztermelés 130 liter. Dunaharaszti nagyközség jövőbeni napi mértékadó ivóvízigénye 1 830 m3. Ezt a vízmennyiséget a Duna pleisztocén kavicsterraszának megcsapolásával előreláthatólag 4 db partiszűrésű kúttal biztosítani lehet. A vizet várhatóan magas vastartalma miatt fogyasztás előtt vastalanítani kell. A víz szétosztására 30 km hosszúságban a. c. csővezeték építése, a hálózati nyomás, továbbá a tárolás céljára pedig 1 db 200 m3 térfogatú hidroglóbusz létesítése szükséges. A vízmüvet Ipari üzemek fogyasztása nem fogja terhelni, így az egy főre jutó fajlagos napi ivóvíztermelés 110 liter. Jánoshalma nagyközség jövőben várható mértékadó napi ivóvízigénye 1 270 m3. A napi csúcsigényből a jelenleg üzemben lévő törpevízmű fúrt kútja előreláthatólag 200 m3 napi vízmennyiséget biztosítani tud. A hiányzó vízmennyiség — a hidrogeológiai vizsgálatok alapján —előreláthatólag 3—4 db további fúrt kút létesítésével fedezhető. A víz szétosztására — a meglévő 7 km hosszú hálózat megtartása mellett — további 11 km hosszú elosztóhálózat, tárolás céljára pedig 1 db 100 m3 térfogatú hidroglóbusz építendő. Ipari vízelvonás nem várható, az egy főre jutó fajlagos1 ivóvíztermelés 110 lit/nap. Kecel község tervidőszak végén várható napi mértékadó vízigénye 880 m3. A jelenlegi körzeti vízmű kútja 220 m3/nap mennyiségű vizet a jövőben is biztosítani tud. A hiányzó 660 m3 napi vízigény kielégítésére 1 db új fúrt kutat kell a vízellátásba bekapcsolni, ezenfelül időszakosan igénybevehető a fürdő hidegvíz kútja is. A lakosság fele-fele arányban részint közkifolyókból, részint házi-, illetve udvari bekötések útján nyeri a jövőben ivóvizét. A víz szétosztására 18 km hosszú a. c. csőhálózat, tárolásra 1 db 100 m3-es víztorony építendő. Az egy főre jutó fajlagos ivóvízr- termelés 100 lit/nap. Kiskőrös nagyközség jövőbeni 1 220 m3 napi ivóvízigényét előreláthatólag 5 db újtelepítésű fúrt kútból kell biztosítani. A lakosság 1/3-a házi-, illetve udvari bekötések, 2/3-a pedig közkifolyókból jut ivóvízhez. A víz szétosztására 35 km hosszú nyomó- vezeték, tárolásra 200 m3-es hidroglóbusz megépítését kell előirányozni. Ipari vízelvonás nem várható, így az egy főre jutó fajlagos ivóvíztermelés napi 80 liter. Lajosmizse nagyközség perspektivikus napi ivóvízigénye 1 500 m3. Mivel a jelenlegi — zömmel kis- vízhozamú — kutakat az új vízműbe bekapcsolni gazdaságtalan, új — mélyfúrású kutakra telepített 175
