Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
m* * 3 * * * */s teljesítőképességű motoros agregátum. Ennek építési költsége: víziépítmények (szívóakna, nyomófej, nyomócsatorna és szükséges burkolata) 900 000 Ft gépház 300 000 Ft beépített szivattyúk elhelyezése 300 000 Ft összesen : 1 500 000 Ft A Margittaszigeti belvízrendszer harmadik (c) öblözete az a keleti területrész, melyet Bátmonostor és Nagybaracska között a Baracska Ö-Duna kanyarulatai és a tápcsatorna zárnak be. Ezen a területen belvízlevezető művek még nem voltak és ilyen szempontból különösebb figyelmet nem is kíván. Mégis szükségesnek látszik kisebb csatornákkal ellátni, melyek szabad lefolyással az Ó-Dunába vagy a tápcsatornába vezetnék a vizet. Előirányoztunk 10 km III. kategóriájú csatornát folyóméterenkétn 2,5 nv! anyagmozgatással, ami együttesen 20 000 m3 földmunkát és 21,50 Ft egységárral 430 000 Ft költséget jelent, melyhez 20 áteresz á. 11 000 Ft, összesen 220 000 Ft költséggel járul. A Margittaszigeti belvízrendszer belvíztározóiról az előzőkben már említést tettünk. A tározók célja a belvizek visszatartása, mert ezzel szivattyútelepi kapacitást lehet megtakarítani, illetőleg a szivattyúzása üzemet egyenletessé tenni, az elektromos üzemnél pedig a csúcsenergia fogyasztás idejét kihagyni, de célja a halastógazdálkodás is. A meglévő tározók és a velük visszatartható belvíz mennyisége az alábbi : kihasználható tározható tározótér vízjáték vízmennyiség 1. Ríható 110 ha 0,90 m 576 000 m8 2. Karapancsai Ö-Duna 55 ha 0,60 m 330 000 m8 A tervezett rekesztő zsilipekkel külön költség nélkül az amúgy is mély vízjárta fokterületekben és a fokok kiszélesedéseiben még két tározótér vehető számításba: 3. Északi főgyűjtőben Kutsebes tó 15 ha 0,30 m 45 000 m3 4. A főcsatorna 9+790 szelv. (zsilip) feletti Fokrészen 30 ha 0,30 m 90 000 m3 összes tározási lehetőség 210 ha 1 041 000 m3 tározható hasznos vízmennyiséggel. A Margittaszigeti belvízrendszerben a múltban 3 nagyobb halastó volt rendes, mesterséges halászati üzemmel. Ezek a következők: Riha tó 95 ha, Karapancsai halastó 32 ha, Földvári tó 51 ha. összesen 178 ha. Fentieken kívül a belvízrendszer területén még 10 halastó lehetőség vehető számba. Ezek legtöbbjét azonban a belvízrendszeren keresztül csak lecsapolni lehet, vízellátásáról másképpen kell gondoskodni. 2.22 A BELVÍZVÉDEKEZÉS KERETTERVE A 7. TVK terület belvízrendszereiben a belvízvédekezés az OÁBSZ előírásainak megfelelően történik. Az előzőkben utaltunk arra, hogy a belvízvédekezést a költségek csökkentése végett meg kell előznie az intenzív fenntartási munkáknak, amelyek kiterjednek az összes belvízi munkákra és az összes belvízrendszerekre. Ennek a feladatnak ellátása érdekében szükségesnek látjuk a 16/a. területen 5 csatomaőrtelep, a 16/b. területen 3 csatomaőrtelep, a 17. területen 2 csatomaőrtelep, a 18. területen 5 csatomaőrtelep, a 19. területen 3 csatomaőrtelep, a 20. területen ugyancsak 3 csatomaőrtelep építését, melyek költsége egyenként 600.000 Ft-al számolva, összesen 12 600 000 Ft-ot tesz ki. A szaporítandó csatomaőrjárásokhoz tartozó anyagi és felszerelési készlet költsége az egész TVK területére 3 500 000 Ft-ra rúg. Az OÁBSz szabályzatban felsorolt belvíz- védelmi művek, zsilipek, tiltok, szivattyútelepek, szivattyúállások kezelésére, illetve üzembentartá- sára vonatkozóan utasításokat és szabályzatokat kell készíteni, amennyiben ilyenek nem vo’nának. A csatolt táblázatban feltüntettük a szükséges belvízvédelmi telefonvonal építés hosszát és annak költségeit, de nem tüntettük fel azokat a kisebb költségeket, amelyek postai telefonállomások létesítését célozzák. 2.23 A TALAJVfZSZINT-SZABÄLYOZÄS KERETTERVE A 7. TVK területén a 16. sz. Dunavölgyi belvíz- rendszer mezőgazdasági célú talajvízszint szabályozására — a talajvízemelésétől eltekintve — igen nagy területrészeken lenne szükség. Így a Dunavölgyi főcsatorna mindkét oldalán, a 95 és 135 km szelvények között, mintegy 15—25 km szélességű sávon, valamint a 70 és 85 km szelvények között a csatorna jobb oldalán 10 km és a baloldalán 12 km szélességű sávon, a fennsíki Ócsa környékén, Örkény és Táborfalva között, Orgoványtól keletre és északkeletre, valamint Kiskunhalastól nyugatra. Ezek olyan nagykiterjedésű területek, hogy a teljes mértékű talajvízszin szabályozás, ez idő szerint, még nem oldható meg. A szabályozás szükségességét további meggondolások, mégpedig a talajadottságok és a vízgazdálkodási beavatkozások alapján lehet szűkebb körre korlátozni. Népegészségügyi szempontból Kunszentmiklós és Kiskőrös mellett lecsa- polások szükségesek. A talajvízszin-szabályozás Kerettervét és a szabályozásra fontos területek kiválasztását az alábbiak szerint készítettük el. a.) Elsősorban azoknak a területeknek a lecsapo- lását és szabályozását terveztük, ahol a talajadottságok intenzívebb mezőgazdasági művelésre alkalmasak és a lecsapol ássál kapcsolódni lehet a bél- vízhálózathoz. A fennsíkon a talajvízszin-szabályozás csak a távlati tervben szerepelhet, mert jelenleg nincs megfelelő befogadó rendszer. b) Vak szikkel és esetleg termő szikkel fedett területeket kihagytuk. Ezeknek túlnyomó része mind olyan, hogy lecsapolást igényelne, mégpedig fokozottan igényelné ezt, ha átmosással kívánnánk a javítást megoldani. A gazdaságosságot tekintve azonban, ezek a szikes területek nem érdemlik meg a lecsapolással és szabályozással járó nagy beruházási költséget. Ezeken a területeken leginkább halastavak és tározók létesülnek. 17 7 TVK 129
