Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése E terv a 7. TVK területére eső Duna-szakasz nagyvizeinek kártételei elleni védekezés feladatait tárgyalja. E. Duna-szakaszon a jeges árvizek a veszélyesek, mert sem helyüket, sem magasságukat biztonsággal nem tudjuk előre meghatározni. Ugyanis álló jégtakaró kialakulása esetén a statisztikai adatok szerint az esetek 83 %-ban a Dunáról a folyó hosszában felülről lefelé felgöngyölítve megy el a jégtakaró. Ez — jégtorlasz képződés esetén — kiszámíthatatlan magasságú jegesárvizek veszélyét rejti magában. Ez volt az egyik oka az 1956. évi, az eddig észlelt legnagyobb jegesárvíz keletkezésének is. Az akkor észlelt árvízszánt figyelembevételével állapították meg erre a folyamsza- kaszra à mértékadó árvízszán tét. A védműveknek a szükséges magassági és keresztmetszeti méretre való kiépítésével a duna-bal- parti védvonal mögötti öblözetek árvízvédelmi biztonsága növekszik és az árvízkárok megszűnnek. Árvizek esetén a védekezési költségek is csökkennek. Míg azonban a töltések magasításával csak a jeges árvizek magassága ellen védekezünk, de annak okát nem szüntetjük meg, a folyamszabályozási módszerekkel a jeges árvizek keletkezésének okát is megszüntethetjük, illetve csökkenthetjük. Ez elérhető azáltal, hogy a szétterülő vizeket olyan egységes főmederbe kényszerítjük, melyben közép- zátonyok nem képződhetnek és ezáltal az álló jégtakaró alatt levonuló jég számára még kis vizek idején is kellő vízmélység és szélesség állítható elő. A vízmélység-növekedés okozta sebességnövekedés az árvizek magasságát és levonulásának időtartamát csökkenti, tehát az árvízmentesítés további javulását eredményezi. Elméleti megfontolások szerint az árvízi magasság a folyó beágyazódásának, elősegítésével mintegy 1,0 m-rel csökkenthető. A rendkívüli méretű árvizeket előidéző jégtorlasz- képződésre hajlamos szakaszokon megindított folyamszabályozási munkálatok végrehajtásával az elfajult szakaszok kiiktatódnak, a jégjárási viszonyok kedvezőbbé válnak. A dunaföldvári hídnál a jég és víz levezetését megjavító hídnyílás-bővítés, a hídroncsok eltávolítása, valamint a hullámtéri erdők letárolása szintén csökkenti a rendkívüli méretű jeges árvizek kialakulását és veszélyét. A távlati fejlesztési tervek szerint a fajszi vízierőmű az 1510,5 fkm szelvényben fog megépülni. A vízlépcső duzzasztó hatása. Adonyig terjed. A részletes vizsgálatoktól függően a töltéserősítési munkálatok végrehajtása után e szakaszon a töltés állékonysága szempontjából különleges védelmi létesítmények megépítésére aránylag rövid szakaszokon lesz szükség. A vízlépcső létesítésével a jégjárási viszonyokban változás áll be. A jég megjelenése és beállása hamarabb fog bekövetkezni s a jege® és állójeges időszak átlagois tartóssága nő. Azonban a vízlépcső megfelelő üzemével a jégjárást kedvezően lehet befolyásolni, tekintve, hogy a felvízben a nagyobb vízmélység következtében csökkenthető a torlaszképződés veszélye. Az elvégzendő 1,408 millió m3 mederkotrás anyagának mintegy 60 %-a az építőipar számára igen előnyösen felhasználható betonozásra alkalmas homokos kavics. Az 564,000 m3 kőkotrás pedig az építőanyag-ellátó ipart tehermentesíti. A folyamszabályozás egyúttal mind a belhajózás, mind a nemzetközi tranzit, export—import forgalomban a hajózás biztonságosságát is növeli. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A duna-baiparti védművekre a jeges árvizek vannak kihatással. Az érintett Duna-sz.akasz meder- és jégjárási viszonyai megjavítására tanulmányok, kutatások végzendők. További talajfeltárásokat és a talajfizikai jellemzők megállapítását kell elvégezni. A korábban jégtorlaszképződésre hajlamos szakaszokon a folyamszabályozási művek megépítésével várható változásokat állandó megfigyelés alatt kell tartani és értékelni ezek, valamint a kapcsolódó létesítmények hatását. Vizsgálatokat kell végezni a dunaegyházi és dunafalvai töltéskorrekció végrehajtása előtt, a várható hatások pontosabb megállapítása végett, A munkálatok megkezdése előtt a kiviteli terveket el kell készíteni. A ma még nagy költséget jelentő földmunkák helyett — a költségek csökkentése érdekében — a lehetőségekhez mérten alkalmazni kell a thidrometíhanizációval való töltéserősítéseket. Ennek alkalmazása, előtt legkedvezőbb technológia eljárások kidolgozása és a gépi berendezések beszerzése válik szükségessé. A folyamszabályozási munkák kivitelénél a jövőben a komplex gépesítésre kell törekedni. A kőkirakás gépesítésével a kőmunkák költségénél megtakarítás várható. Ugyancsak a kotró parknak korszerűsítésével a kotrási munka költsége tetemesen csökkenthető.
