Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
1.2 A múlt és a jelen 1.21 az ÁrvízmentesItês, árvízvédelem MŰLTJA ÉS JELENE Közigazgatási szervek, helyi hatóságok és magánosok működési kora (1715—1872). Eleinte csak a lakott helyeket vették körül árvédelmi gátakkal. 1737. évben már Dunapataj és Ordas között volt árvízgát. De az árvédelem rendszeres kiépítésére vonatkozó elveknek legkorábban az 1774. évben, Mikovényi Sámuel írásaiban találjuk nyomát. Szerinte a Dunát először szabályozni kellene, a helyüket folyton változtató kanyarulatokat meg kellene szüntetni, átmetszeni, és csak azután lehet majd az árvíz ellen védekezni. Ennek alapján a XIX. évszázad elején meg is kezdődött a folyam- szabályozás. Az 1782. évben már Dab és Dunavecse, majd Harta, Dunapataj és Ordas között voltak a Duna partján végigfutó védgátak. Az 1847. és 1848. évben pedig általában már majdnem mindazokon a vonalokon, ahol má a 7. TVK területének árvíz- védelmi gátjai vannak, már voltak védgátak. Ebben az első időben, tehát a XVIII. századtól kezdve még az 1848. évi szabadságharcot követő abszolút uralom idején is, az árvízvédelem ügyét a közigazgatás: a községek, városok és vármegyék intézték. Védgátakat építettek hellyel-közzel nagy- birtokosdk is, de legnagy obb részükről Pest vármegye gondoskodott. Armentesítö Társulatok kora (1872—1948) A szabadságharc után egymás után alakulnak az ármentesítő társulatok úgy, hogy a XX. évszázadban már az egész árvízmentesítés társulati igazgatás alatt áll, egységesebb és céltudatosabb lesz. A mentesítendő területeket esetleg osztályozva körülhatárolják, s az ármentesítés költségeit az érdekelt földtulajdonosok viselik. Az árvízmentesítés munkálatait a folyamszabályozással kapcsolatba hozzák, aminek üdvös hatása jelentkezik is . Ebben az időben az a hosszú védvonal, mely a Duna balpartján vonul végig Laczházától az országhatárig, sőt a mai jugoszláv területen még tovább is, s amelynek egyrésze ma az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kezelése alatt áll, már teljesen kialakult, csak magasságában és keresztmetszeti méreteiben vannak még hiányok. Az államosított árvízvédelem (1948—1961). A szocialista gazdasági rendszerben a, régi alapokon nyugvó ármentesítő társutotokat megszüntették és az ármentesítés az érdekeltségek helyett az állam feladata lett. A három föntebb körülírt korszak ideje alatt az árvízvédelem helyzetének és fejlődésének összehasonlítására szolgáljon a a következő táblázat: A korszak ideje Elsőrendű védvonal hossza К özigazgatás, magánosok működiése 1750—1872 = 122 év 220 km Társulatok működése 1872—1948 = 76 év 180 km Államosított árvédelem 1948—1961 = 13 év 180 km Az öblözetek Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kezelése alatt jelenleg három öblözet: a Sárközi, a Baja városi és a Margitta-szigeti öblözet van, amelyek közül csak a Baja városi öblözet teljes. Az alsó, a Margitta-szigeti öblözet egy kis része jugoszláv területre esik. Ha ezen a részen gátszakadás történne, a magyar igazgatás alatt álló terület egy része is víz alá kerülne. Ez azonban nem olyan jelentékeny hátrány, mint a felső, a Sárközi öblözet osztatlansága. Itt az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kezelése alatt álló öblözet a természet adottságából folyólag egy öblözetet alkot a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kezelése alatt álló „Budapest alatti Duna balparti” öblözettel. A két öblözet rész azonban gazdaságos módon lokalizáló gáttal egymástól el sem választható. Ha a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatósághoz tartozó gátvomalon valahol gátszakadás történik, víz alá kerül az egész Sárközi öblözet is. Ez a két öblözet rész valójában összetartozik és ezért mindkét részt együtt Sárközi öblözet cím alatt tárgyaljuk. 1. Sárközi öblözet Gáthossza és védett területe a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kezelése alatt 261, km ill. Gáthossza és védett területe az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kezelése alatt 102 2, km Ш. Az egész öblözet együttesen 128 3, km ill. A védgát túlnyomó részben mezőgazdasági területet véd, melyen azonban, főleg mezőgazdasággal kapcsolatos, ipartelepek is vannak. Az ártérben 36 község fekszik, A védgátakat 'községek, helyi szervek, magánosok leginkább Pest vármegye irányításával az 1870. év előtt építették közvetlenül a Duna partján. A szó- banforgó öblözet déli részén 1872. évben alakult a Pestmegyei Sárközi Armentesítö Társulat, míg az északin 1881. évben a Dömsöd—Pataji Dunavédgát Társulat. 62 400 ha 83 000 ha 146 000 ha 102
