Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
a vízföldtantól, a talajtannak a talajok vízháztartásával és az erózióval foglalkozó részeitől s az ég- hajlattanak a párolgási- és csapadékviszonyokat vizsgáló, különösen pedig a csap a dékelő rej elzés t szolgáló kutatásaitól. A vízgazdálkodás közvetlen alapját képező hidrológiai ismereteket a 2.3 és 2.4 pontban mutattuk be, a vonatkozó kutatásokról pedig az 1.22 pontban — elsősorban a, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet munkájának ismertetésével — számoltunk be. Az e téren reánk váró, rendkívül sokrétű teeendőket a „Távlati tudományos kutatási fejlesztési terv”-be illeszkedő munkaterv rögzíti. Az alapvető hidrológiai kutatások a felszíni és felszínalatti vízkészletek mennyiségi és minőségi felmérése, a megtörtént számbavételek pontosságának, megbízhatóságának fokozása érdekében folynak: magukban; foglalják az adatgyűjtés kiterjesztésére, jellemzőbbé tételére irányuló intézkedéseket csakúgy, mint azokat a teendőket, melyek ezen adatanyag egyre használhatóbb feldolgozása, általános összefüggések és tudományos következtetések levonására alkalmasabbá válása érdekében szükségesek. E téren legégetőbb teendőink a következők: a) a hidrológiai észlelőhálózat fejlesztése, b) a vízrajzi szolgálat műszer-, és mérőfelszerelésének korszerűsítése, végül ej a vízrajzi szolgálat decentralizált jellegű bővítése s ennek érdekében a hi drológus-képzés megoldása. A felszíni vízkészlet további feltárása mellett különösen fontos a felszínalatti készletek — s ezen belül is a jelenleg legkevésbé ismert vízféleség, a rétegvizek — mennyiségének és törvényszerűségeinek meghatározására irányuló kutatómunka. A természetes viszonyokat tanulmányozó kutatás mellett természetesen szükség van a műszaki beavatkozásokkal kapcsolatos vizsgálatokra is. Az árvízvédekezéssel kapcsolatos megvalósult kutatásokat így — az igényekhez igazodva — tervszerűen a belvizekkel és az öntözésekkel kapcsolatos kutatások követik. A felszíni és1 felszínalatti tározása lehetőségek további számbavétele, a vízgyűjtőterületek összefüggő, egységes rendezési tervei módszereinek kidolgozása, a vízgazdálkodás létesítményeinek legcélszerűbb kialakítását vizsgáló vízépítési kutatások végzése, a szorosabb értelemben vett vízkészletgazdálkodás egységes módszereinek kialakítása és végül a vízgazdálkodással összefüggő közgazdasági kutatás alapjainak lerakása még a hazai alkalmazott kutatómunka soronkövetkező feladatai. Az elméleti és módszertani kutatások eredményei nem helyhez kötöttek, hanem általános érvényűek, így sokszor a külföldtől is átvehetők. A hazai viszonyokat viszont feltétlenül magunknak kell feltárnunk. Mivel csak ismert tényezőket tudunk gazdaságosan kihasználni vagy javunkra irányítani, a természeti tényezőknek, azok törvényszerűségeinek és az emberi tevékenységgel kialakuló kölcsönhatásainak jobb megismerését célzó tudományos kutatásokra a tervgazdálkodás s ezen belül a tervszerű vízkészletgazdálkodás megvalósulásával egyre felelősségteljesebb feladatok hárulnak. 13 7 TVK 97
