Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
ben elengedhetetlen, hogy az öntözésfejlesztéssel foglalkozó szakembereink ismerjék a telepítési terveket, és olyan öntözőberendezések létesítését tervezzék, amelyek a végleges telepítésig gazdaságosan üzemeltethetők, majd megszüntetendők. A Soroksári Dunaág mentén súlyos problémákat okozott máris a területrendezési munka elhanyagolása. A Dunaág bővítését néhány helyen már így is engedély nélkül létesített építmények bontásával kell kezdeni. A vízszint megemelése szükséges a Duna—Tisza csatorna III. ütemében. Ez a vízszint- emelés még súlyosabb problémákat fog felvetni. Szükséges, hogy a Soroksári Dunaág partjainak fejlesztésére regionális terv készüljön, amely mesz- szemenően figyelembe veszi a vízgazdálkodási fejlesztési érdekeket. Megjegyezzük, hogy a Soroksári Dunaág üdülési kihasználása is rendezetlen, így ez is indokolja az átfogó területrendezési terv készítését. 1 I Szabad terület nyerhető a volt Palotai sziget holt ágának hasznosításával, amelyre a korábbi fejlesztési tervek vízi sportpálya létesítését irányozták elő. Ennek a területnek megfelelő kezelésével az északi területsávon hasznosítható területek nyerhetők üdülési célra. A területi problémák tehát a távlati fejlesztési tervek birtokában nincsenek tisztázva néhány kritikus ponton. Mindez annak következménye, hogy a Duna közelségére, vizének közvetlen hasznosítására több szerv tart igényt, mint amennyinek az igénye kielégíthető. Javasolható olyan egységes partfelhasználási tervnek az elkészítése, amelyik helyi érdekek felett, a népgazdasági érdekek alapján dönt a terület felhasználásáról. A tervibe be kell venni a Duna Budapest alatti szakaszának partvidékét is, mert dt még vannak szabad sávok. Ezzel együtt települési tilalmat kell elrendelni a csepelszigeti átmetszés területén. Megjegyzendő, hogy az átmetszés a távlati kavicsigények miatt esetleg korában megvalósítható a Duna—Tisza csatorna építésének IV. üteménél. Ennek kedvező hatását a környezet mezőgazdasági területei akkor is érzenék, ha a nagydunai bekötés csak a Duna—Tisza csatorna építés IV. ütemével egyidőben épülne meg. A Közép-Dunavidék területi problémái a Duna területsávon kívül nem jelentősek. További nehézségek elkerülése érdekében szükséges, hogy a reálisan tervezhető tározók területét mielőbb biztosítsuk. Jelentős területfelhasználás várható a 6. TVK területén létesítendő „alvóvárosok” építésével: Solymáron, Margitligeten, Törökbálinton, Csornádon, Mogyoródon, Gyömrőn és Felsőpetényben. A vízgazdálkodási fejlesztési tervek készítésekor ezekkel a telepítésekkel számolni kell. 1.2. A népgazdasági ágak és a vízgazdálkodás kölcsönhatása A következőkben a népgazdasági ágazati rendszer számjelrendszerének sorrendjében azok az összefüggések és kölcsönhatások kerülnek ismertetésre, amelyek a 6. TVK területen meglévő, illetve fejlesztésre kerülő népgazdasági ágazatok és a víz- gazdálkodás között fennállnak. Természetesen csak azokról az ágakról teszünk említést, amelyek a 6. TVK szempontjából jelentőséggel bírnak. Megállapításaink az 1960. december 31—i állapotra, mint kündulásra, illetve az ahhoz képest előirányzott fejlesztésre vonatkoznak. (Részletes tárgyalás a zárójelekben közölt fejezeteknél található!) A. IPAR 113 Tőzegbányászat A Középdunavidéken több helyen folyik tőzegbányászat, a Rákos patak, Ilka patak és a Sződ-Rá- kos patak völgyében. Ezek a bányaüzemek gyakran károsan befolyásolják az élővizek medrének fenntartását. Káros hatásuk következményeit hatósági úton rendeztetni kell. A tőzegtelepeket kitermelés után elhagyják az üzemek, és feltúrt, használhatatlan területet hagynak maguk után. Szükséges intézményesen gondoskodni a felhagyott tőzegtelepek hasznosításáról. (V. fejezet) 116 Ipari ásványok bányászata Bánk és Felsőpetény környezetében folyik különféle ásványok, főleg kaolin bányászata. A bányában víztelenítési gondok nincsenek, az üzem nem befolyásolja jelenleg a vízgazdálkodást. Ha a Bánk felső tározó megépül, feltehetően a jelenlegi helyzet megváltozik, és a bánya üzemének biztosítására intézkedni kell. (XII. fejezet) 121 Vas- és acélgyártás Az ipar egyik jelentős magyarországi üzeme települt a Közép-Dunavidéken ; a Csepeli Vas- és Fémművek. A kiterjedt üzem önálló vízellátással és csatornahálózattal rendelkezik. Üzemvizét a Dunából nyeri. Szennyvizét tisztítás után engedi a Dunába. Önálló folyami rakodója van. Vízgazdálkodási kérdéseinek megoldására külön műszaki egységet tart fenn. A Csepeli Vas- és Fémművek egyik jelentős problémája a nagymennyiségű kohópemye elhelyezése. A vízügyi szervek felajánlották, hogy megfelelő vegyelemzés után a folyamszabályozási munkáknál kialakított mellékágak feltöltésére használható a pernye. A Csepeli Vas- és Fémművek önálló árvédekező egység. (HL, VIII., IX., XI. fejezet) 131 Szerszámgépgyártás Budapesten van a magyar szerszámgépgyártás jelentős hányada. A szerszámgépek gyártásával foglalkozó üzemek vízellátásukat a budapesti kommunális ellátó-hálózatból kapják, önálló szennyvíz- tisztító berendezése van a Forgácsoló Szerszámok Gyárának. (VIII. és IX. fejezet.) 132 Mezőgazdasági gépgyártás A mezőgazdasági gépek gyártása a vízgazdálkodást két területen érinti: Az öntözésben a vízépítő mérnök mezőgazda60 6 TVK 473
